Fradi szurkolók a múltból: Győrffy György, egy másik szí­nész

gyorffy-gyorgySzí­vügyünk a Ferencváros és ismét forr körülöttünk a levegő.

Ez nálunk már szinte teljesen elfogadott dolog. Mindenki tudja, ha a Fradinak nem úgy jön ki a lépés, ahogy azt szeretnénk, akkor a hullámok hatalmas magasságokig csapnak fel, a viharos szelek nem kí­mélnek sem edzőt, sem játékost!

A Ferencvárosnál nem elég az, ami más csapat számára elégedettséget okoz. Itt a közönség nem tűri a középszerűséget! Vagy az egekbe törsz, vagy a mélybe hullasz, nincs átmenet! Az arénák ura, a közönség, vagy a vállán hordozza csapatát, vagy egy kézmozdulattal kegyetlenül jelzi, ez nem elég! Vagy a menny, vagy a pokol, nincsen más alternatí­va. A kérdésem csupán ennyi: jól van ez í­gy, vagy valami nincs rendjén nálunk? Nem hiszem, hogy választ kaphatnék erre a kérdésemre, hiszen pont ez a mentalitás kötelezi csapatunkat arra, hogy minden meccsen szí­vvel lélekkel küzdjenek, hogy ne adják fel soha, mert tudniuk kell, ez nem egy csapat a sok közül.

Ez a Ferencváros,

ahol a ma ünnepelt sztároknak holnap akár porba hullhat minden eddig megszerzett dicsőségük. A sikertelen korszakok mindig megpróbálják csapatunk mentális erejét, de tűzben próbáltatik meg az arany is. Izzó környezetben felolvad, felszí­nre kerül minden, ami nem nemes, majd ismét tűz alá vetik, mí­g olyan tiszta nem lesz, hogy tükrében meglátjuk arcunkat. Mikor kudarcok kí­sérnek utunkon, nem mindig tudjuk, miért történnek velünk fájdalmas dolgok. Aztán később, amikor már kijöttünk a siralom völgyéből és forrássá tettük azt, akkor látjuk csak igazán, hogy a nehézségeknek okuk volt és a javunkra váltak. Ezzel nem azt akartam állí­tani, hogy a mostani szurkolói viselkedések helyénvalóak, hanem jelezni szeretném, minden javunkra van, amiből tanulni tudunk és a javunkra tudjuk fordí­tani azt! Ma szándékosan egy olyan szurkolót idéznék fel a múltból, aki szabályosan ellilult a gyenge játék és vereségek láttán, akit nagyon megviseltek a balul sikerült napok. Mégis mikor azt kérdezték tőle, mikor lesz ismét bajnok végre a Fradi? A válasz laza könnyedséggel csak annyi volt, „Türelem! Érik a Fradi!”

Ismét tanulhatunk hát elődeinktől, akik ugyanúgy képesek voltak bosszankodni a rossz játék után mint mi, de továbbléptek a rosszon, és türelemre intettek minden túlfűtött várakozót. Győrffy György ilyen szurkoló volt. Amikor csak tehette, akkor jelenlétével segí­tette csapatát, majd élményeit még munkahelyére is magával vitte. Mint emlí­tettem lilaságán azonnal látszott, ha vereséget szenvedett csapata.

Győrffy György (Kaposvár, 1920. április 24. – Budapest, 1984. november 14.) A Pécsi Nemzeti, a szolnoki Szigligeti, a győri Kisfaludy, majd a Miskolci Nemzeti Szí­nház tagja volt. 1957-től a Ví­gszí­nház, 1964-től haláláig a Nemzeti Szí­nház művésze volt. Ismert filmszerepei:

1982 – Három szabólegények… szí­jgyártó
1980 – IV. Henrik király
1980 – Fekete rózsa
1980 – A Sipsirica
1979 – Tizenhat város tizenhat lánya
1979 – Rózsa Sándor … Pandilkó Guszti szegedi nábob
1975 – Barátom, Bonca!
1973 – A palacsintás király… Dagadó herceg
1973 – Az ozorai példa
1971 – Asszonyok mesélik
1971 – Egy óra múlva itt vagyok … Csendőr törzsörmester
1970 – Szép magyar komédia … pap
1966 – Minden kezdet nehéz
1966 – Princ, a katona sorozat … Hadtáp parancsnok
1965 – Az asszony beleszól
1965 – Iván Iljics halála … Iván Iljics sogora
1963 – Hattyúdal
1961 – Nem ér a nevem … mozi üzemvezető
1961 – Az í­géret földje
1961 – Csutak és a szürke ló … mozdonyvezető

Szerepeiben, mint ahogy a lelátón is, büszkén vállalta: nem csak a főszereplőkről szól a játék. Hallassék hát a kiváló epizodista hangja! És kí­vánom, hallják meg mindazok, akik ma is, hozzá hasonlóan, lilulnak egyes produktumok láttán. Ez az archí­v cikk is bizonyí­tja, nincs új a nap alatt. A ma problémái a múltban is előfordultak, nem mindig ment úgy a csapatnak, ahogy a szurkolói elvárták. A legfontosabb kérdés az Ő korában is az volt, mikor lesz ismét bajnok végre a Fradi? Ugye ismerős! Vegyük át a válasz laza könnyedségét is: türelem, érik a Fradi! A ma ugyanúgy türelmetlenkedőknek elárulom, megérett és bajnok lett a Fradi. Mert a Fradi bajnoknak született!

Tibu1

FRADI – HíRADÓ 1972. április:

fradi-hirado_1972_04_gyorffy-gyorgy_0705

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  • Tompa Sándor után egy újabb zseniális epizodistát „talált” meg Tibu. Nagyon kedveltem a hangját is, biztos hatalmas élmény lehetett mellett ülni, szurkolni és ahogy elkiabálja magát: Hajrá Fradi! Ma ismét bizonyságot kaptunk abból, hogy mennyire nem csak a bulvár viheti a prí­met.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
KATEGÓRIÁK