Hernádi Pál

Az ifjú Herneck Pált Schaffer Alfréd szerződtette tí­zezer pengőért a Kén utcából, a kis Hungáriától az Üllői útra 1943-ban.

Pályafutását a csatársorban kezdte, majd Sárosi III Béla távozásával egy sorral hátrébb, a fedezetsorba került.

Ferencvárosi évei alatt folyamatosan ingázott az első csapat és a tartalékok között. A helyzetéről í­gy vélekedett: „Könnyű bekerülni, de nehéz bentmaradni.”

Az 1947/48-as bajnokságban szerepelt a legtöbbet, 24 alkalommal lépett pályára. Emlékezetes produkciót nyújtott a Vasas és az Újpest elleni mérkőzéseken is.

A legendás 1948/49-es bajnokcsapatban hatszor volt a pályára lépő tizenegy tagja.

Az 1945/46-os idényben volt a leggólerősebb, hét gólt szerzett húsz mérkőzésen a Sárosi dr., Kubala és Mike fémjelezte csatársorban. Egyik legemlékezetesebb mérkőzését 1945 december 16-án játszotta, háromszor volt eredményes a SZAC Barátság ellen bajnoki mérkőzésen.

1949 tavaszán játszott utoljára zöld-fehérben, ahová az öregfiúk csapatának tagjaként még visszatért.

1950 decemberében, a Bp. Előre szí­neiben játszotta utolsó NB I-es mérkőzését.

Edzőként a Bp. Vegyiművek, az Erzsébeti Spartacus és az Egyetértés csapatait trení­rozta.

Klubjai: Hungária SC: (1928-43), Ferencváros (1943-49: 83 bajnoki / 15 gól), Bp. Előre (1949-50: 44 bajnoki / 2 gól)