Olvastuk: Az elfeledett futball-legenda

Népszerűbb, mint Maradona: Puskással emlegetik egy szinten az egykori Fradista focistát.

Hatvan éve kapott új erőre a futballvilágot ma is uraló FC Barcelona, méghozzá egy magyar játékosnak köszönhetően: a katalánok 1950-ben szerződtették Kubala Lászlót. A 2002-ben elhunyt támadó fiától Barcelonában többek között azt is megtudtuk, hogy – a csehszlovák, magyar és spanyol válogatottban is pályára lépő – Kubala miként úszta meg a torinói repülőgép-szerencsétlenséget.

– Itt egy kupa, ott egy érem, dí­jak, oklevelek, fotók mindenütt. Már csak azért is érdemes lenne nyitni egy múzeumot, mert nem férünk el az ereklyéktől. Pedig ez csak a munkahelyem, képzelhetik, mi van otthon – tart rögtönzött „tárlatvezetést” ifjabb Kubala László, aki barcelonai irodájában lát vendégül minket.

– Amikor az egyik barcelonai moziban megtudták, hogy apám is a nézőtéren ül, megállí­tották a filmet. Köré gyűltek, senkit sem érdekelt már, mi megy a vásznon. Máskor a katalán tengerpartról tartottunk hazafelé, s miután felismerték, annyian körülállták a kocsinkat, hogy képtelenség volt továbbhaladni. Végül nyolc-tí­z cimbora menekí­tett ki minket, felemelték az autót a vállukra és kivitték a tömegből. Étteremben a papa két fogás között rendszerint kiosztott több tucat autogramot a vállát lapogató szurkolóknak.

Elátkozott öltöző

Házigazdánk az anyanyelvén, spanyolul beszél, szavait egy barcelonai jó barát, Kaszás László tolmácsolja. Ifjabb Kubala Magyarországot is csak a rendszerváltás után ismerte meg. Hatvanévesen egy hulladék-újrahasznosí­tással foglalkozó sikeres spanyol cég ügyvezető igazgatója, magánemberként boldog férj, apa és nagyapa.

Ám a legtöbben nem rá kí­váncsiak, hanem a „nagy” Kubala Lászlóra, a 2002-ben, 75 évesen elhunyt édesapjára, a futball-legendára, aki az FC Barcelona 1999-es centenáriuma óta hivatalosan is a katalán labdarúgóklub történetének legjobb játékosa. A szurkolói szavazáson maga mögé utasí­totta Diego Maradonát, Johan Cruijffot és Hriszto Sztoicskovot is. A sportújságí­rók a XX. század második legjobb spanyol futballistájának is megválasztották, csak Alfredo di Stéfano előzte meg. 2009 szeptembere óta a Nou Camp stadion lábánál életnagyságú szobor őrzi az emlékét Barcelonában.

– Apámat szerették a legjobban a külföldiek közül. Nemcsak Spanyolországban ismerték el, hanem az egész világon – mondja a fia. A spanyolok egy szinten emlegetik Puskás Ferenccel, a magyarok többsége viszont azt sem tudja, ki volt Kubala László. Ezt a futballista fia í­gy magyarázza:

– Bár a katonai sorozás elől menekülve már oda-vissza megjárta Csehszlovákiát és Magyarországot, a két ország válogatottját is, még mindig a pályafutása elején járt, amikor Spanyolországba került. Puskáshoz hasonlóan Budapesten nőtt fel, de vele ellentétben nem lehetett népi hős, mert hamar kiszakadt abból a közegből. Barcelonában élte meg a fiatalságát.

Ifjabb Kubala szerint édesapja cseppet sem volt féltékeny az Aranycsapat tagjaira; tudta, milyen következményekkel jár, ha elhagyja az országot.

– A papa 1954-ben ott ült a berni Wankdorf stadion lelátóján, hogy kiszurkolja a magyarok világbajnoki cí­mét. Nem bánkódott, hogy kimaradt a sikerkorszakból, csak annyit jegyzett meg, hogy vele talán még jobbak lehettek volna. Őt is megdöbbentette, hogy a vb-döntőt végül az esélytelenebbnek tartott németek nyerték 3:2-re. 1961-ben a Barcelona – szintén favoritként – ugyanilyen arányban bukta el a BEK-döntőt a Benfica ellen, ugyanazon a svájci pályán. A barcelonai csapattársak közül a berni finálét megjárt Kocsis Sándor és Czibor Zoltán a kupadöntő előtt kérlelte apámat, tegyen valamit, hogy cserélhessenek a portugálokkal, mert az öltözőjük el van átkozva, hét éve is balszerencsét hozott. A papa csak nevetett: meglátjátok, annyival jobb a Barca, hogy nem számí­t az öltöző. Ebben tévedett.

Viszont ifjabb Kubala is végrehajtott egy nem akármilyen hőstettet: még meg sem született, máris életet mentett. Karrierje hajnalán ugyanis édesapja beleegyezett, hogy pályára lépjen a kegyeiért küzdő Torino csapatában, de családi okokból lekéste a gépet. 1949. május 4-én az olasz együttes Lisszabonból hazatérő járata lezuhant, és minden utas meghalt.

– Miattam maradt otthon. Édesanyám a második gyermekét várta, vagyis engem. (László a három Kubala fiú közül a középső, bátyja Branco, öccse Carlos – A szerk.) A tüdőgyulladás legyengí­tette a szervezetét, apám azt mondta, egy várandós asszony nem maradhat betegen egyedül.

Egy megfázás története

Ha Kubala felszáll a gépre, a család egy nagyszerű férjet és apát veszí­t el, a sportág egy ragyogó futballistát, Puskás Ferenc pedig egy igaz barátot.

– A két család gyakran együtt töltötte a karácsonyt és együtt köszöntötte az új évet is. Többször itt, Barcelonában. Kettejük barátságáról először mégis az jut eszembe, hogy jól megfáztam a futballpályán. Letették a tizenhatosra a labdát, ötöt-ötöt rúgtak felváltva, a kapufát kellett eltalálni. A tét egy ebéd volt. Egyikük sem hibázott, a párharc egy óra múlva sem dőlt el. Telt-múlt az idő, elég hideg volt. Felajánlottam, hogy megebédelhetünk mind a hárman az összekuporgatott zsebpénzemből, csak hagyják már abba. De folytatták. Még egy ilyen játékban sem tudott veszí­teni egyikük sem.

Nem sok hí­ja volt, hogy Puskás és Kubala legalább klubszinten közös célért küzdjön, éppen Madridban. Pedig Katalóniában egy labdarúgó aligha követhet el a drukkerek szemében nagyobb bűnt, mint hogy a Barcelonából a Real Madridba igazol. Miután a kommunisták átvették a hatalmat Magyarországon, Kubala Olaszországba szökött, ott élő magyarokból Hungária néven szervezett csapatot. Többször játszottak Spanyolországban is, s épp a városi vetélytárs Espanyol elleni remeklése tűnt fel a Barcelonának.

– A Barcelona ügyesebb volt a megszerzésében, mint a Real Madrid, szempillantás alatt készen álltak a papí­rok. A Magyar Labdarúgó Szövetség elintézte a FIFA-nál, hogy apámat tiltsák el a disszidálásért. Az érte jelentkező egyesületek közül egyedül a Barca közbenjárása ért célba: újra játszhatott. De a Real nem mondott le róla. Santiago Bernabéu elnök egyszer a szülővárosában látta őt vendégül. Apám orra alá dugott egy csekket, s arra kérte, menjen a Real Madridhoz, cserébe akkora összeget í­rhat a csekkre, amekkorát akar. Apám válaszul figyelmeztette Bernabéut, hogy ne éljen vissza a hatalmával, tegye el szépen a csekkfüzetet, ő ugyanis a Barcelona játékosa.

Az is maradt, 1950-től egészen 1961-ig. A Barcelona stadionjának múzeumi részlegén az ’50-es évekből nincs olyan fénykép vagy felirat, amely ne lenne köthető Kubala Lászlóhoz. Azt a fotót is láthatják a Nou Camp látogatói, amely Kubala 1950. június 15-i szerződés-aláí­rását örökí­ti meg. Vezérletével a gránátvörös-kékek négy bajnoki cí­mhez és öt kupagyőzelemhez jutottak a hazai porondon, a nemzetközin pedig a két Vásárvárosok Kupája-siker mellett a már emlí­tett BEK-döntőig meneteltek. Később Kubala Barcaedzőként azt is megtapasztalta, hogy az élet bizony nem habos torta.

Utca viseli a nevét

– Amikor apám már nem a pályán rohant fel-alá, hanem a kispadról dirigált, senkit sem érdekelt, mit ért el játékosként. Ha nem ment a csapatnak, kapott ő is hideget-meleget. A Barcelonát csak kétszer két évig irányí­totta, a spanyol válogatottat több mint egy évtizeden át. Neki köszönhető, hogy újra megbecsült lett a cí­meres mez, az őt megelőző kapitányok idején a klubok alig engedték el legjobbjaikat a nemzeti csapatba.

Szakvezetőként 1969 és 1980 között számottevő sikert nem ért el Kubala, bár karakteres, látványos támadófocit játszó spanyol együttest épí­tett fel. A világ- és Európa-bajnokságokon elmaradt áttörés után az 1992-es olimpián kárpótolta magát karrierje alkonyán.

– Egy olimpiai siker a futballban nem ér annyit, mint egy vb- vagy Eb-arany, de itt más volt a helyzet. Barcelonában rendezték a játékokat, minden meccs népünnepély volt. Négy évig készültek rá a fiúk a papa irányí­tásával, ennyi idő alatt választotta ki hatvan játékos közül azt a húszat, akik végül megnyerték az olimpiát. Több tehetséget is felfedezett, elég csak Josep Guardiola nevét emlí­teni, aki a példáját követve edzőként is letette névjegyét Barcelonában.

Guardiola 2009-ben mindent megnyert a Barcelonával, de még nem merült fel, hogy miatta átkereszteljék a csapat otthonául szolgáló szentélyt. Arról viszont szó van, hogy a Nou Campból Kubala László-stadion legyen. Az ügy jó ideje húzódik, még nincs döntés, nemrég viszont utcát neveztek el róla a stadion közelében. S ezzel pont eggyel több közterület viseli a nevét Katalóniában, mint a szülőhazájában.

***

NEMZETKÖZI CSALÁD

Joggal vetődhet fel a kérdés: ha az édesapja szlovák és lengyel mellett magyar felmenőkkel is rendelkezett, ráadásul Budapesten született és nőtt fel, akkor ifjabb Kubala László miért nem beszél magyarul? „A bátyám Csehszlovákiában született, az öcsém Spanyolországban, én Olaszországban. A szüleink otthon hol magyarul, hol szlovákul, hol spanyolul beszéltek egymás közt. A bátyám, Branco nehezen tanult meg beszélni, s az orvos azt tanácsolta apáéknak, hogy csak egy nyelven beszéljenek, megkönnyí­tve ezzel a dolgunkat. Ez a nyelv pedig a spanyol lett, az anyanyelvünk” – meséli ifjabb Kubala.

(Forrás: Heti Válasz)