Kundrák Norbert
Névadó
A Fradi kétszeres olimpiai bajnok legendájáról, Novák Dezsőről nevezték el a budapesti Lemhényi Dezső Általános Iskola tornatermét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kapus nem lenne
Övé a labda
A 70 éves Csank János mindig úgy készült, hogy négy napon belül el tudja hagyni a várost
Hetvenedik születésnapját ünnepli Csank János labdarúgó mesteredző, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, az egyike annak a nyolc hazai edzőnek, aki két különböző csapattal is bajnoki címet nyert. A szakember negyedszerre fogadta el a felkérést szövetségi kapitánynak, és az 1–7-es hazai vb-pótselejtezőn történteket a mai napig „cikinek” tartja, ellentétben azzal, amikor a megye I-ben vállalt munkát.
Feljegyzések a fotelból – Egy kis „segítséggel” majdnem elrontottuk
Annak ellenére, hogy a jegyzetem címében használtam egy idézőjelet, azok számára akik nem láthatták a Honvéd elleni 200. mérkőzésünket, talán elsőre nem nagyon érthető, hogy milyen „segítség” kellett ahhoz, hogy majdnem elrontsuk a nagyon is simának ígérkező győzelmet. Ahogy eddig, a fotelszurkoló amikor leül a gépe elé és megpróbál valami értelmet adni a mondandójának – főleg hazai mérkőzés után – nem szokott mérlegelni, nem néz utána az eltelt 90 perc történéseire, hanem „durrbelebalázs” módjára, meghagyva a lelátói hangulatot, arról ír, amit ott, akkor érzett. Emiatt természetesen néha elrugaszkodik a valóságtól, hiszen számos eset visszajátszva másképpen hat, de ha megvárnék minden értékelést és videót, akkor eltűnne a varázs, eltűnnének a saját érzések és gondolatok. Egy régi mondás szerint (nem pontosan idézve) a jelen valóság átélése nem mindig jelent bizonyosságot, de jelenti azt, aki vagy. Nálam ez a szurkolói állapot, mely a Szentély lelátóján ülve hatványozottan érvényesül. Gondoljanak csak benne, milyen hangulat, milyen idegi borzadály uralkodhatott rajtam, amikor is Lanzafame kamu büntetője után felálltam és miközben a lelátóval egyetemben elég hangosan adtam a bírói „csapatmunka” tudomására, hogy jobb lenne inkább a mezőgazdaságban tevékenykedni, lerohantam az aréna „agorájába”, mert az utolsó perceket már képtelen voltam a „pályán” tölteni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2016.X.22. Ferencváros – Bp. Honvéd: 3-2
Meleg volt a pite, de bajnokit nyert egy hónap után a Fradi
Majdnem eladta háromgólos előnyét a Ferencváros, a Honvéd feltámadt a meccs végére.
A labdarúgó NB I 13. fordulójában a Ferencváros háromgólos előnybe került a Honvéd ellen, a kispestiek azonban felálltak a padlóról, és majdnem egyenlítettek.
2016.X.22. NB III, Szigetszentmiklós – Ferencváros II.: 4-1
Aki mindig Fradista marad
Aktív pályafutása során hétről hétre tízezrek előtt játszott a Ferencvárosban és a magyar labdarúgó-válogatottban. Elsők között tüntették ki a legendás FTC-csatár, Toldi Géza nevét viselő vándordíjjal, 1979-ben az augusztusi, belgiumi tornát követően azonban nem tért haza. Ritkán ad interjút, a magyar labdarúgásról és a Fradiról azonban most is van véleménye a 61 éves Magyar Istvánnak.
2016.X.16. NB III, Ferencváros II. – Méhkerék: 2-3
Feljegyzések a fotelból – „Válámi ván, dé ném áz igázi”
A Magyar Labdarúgó Szövetség és a „királyi” tévék (lassan már megszámolni sem lehet annyi van belőlük, de egyik sem „királyi”) ismét hitet tettek a bajnoki mérkőzések láthatósága érdekében. A szombati hat bajnokiból a minden bizonnyal nézőcsúcsot hozó Gyirmót-Mezőkövesd és a egy fokkal feszültebbnek mondható DVTK-Videoton összecsapást tűzték a tévé képernyőjére, miközben a Bozsik-stadionban egy „ősi” rangadót játszottak és természetesen ott van még a Fradi meccse is, amit valószínűleg sokkal többen néznének mint az egész NB I-t összeadva, de mivel a tévének teljesen mindegy a nézettség (bár egy-egy válogatott és derbi után imádnak dicsekedni vele), így ismét száműzve lettünk a képernyőről. Mivel nem először fordult már elő és az előrejelzések nem csak a tél közeledtével riogatnak, hanem újabb Fradi-meccs „képtelenségével”, így már meg sem kéne lepődni. Attól még háboroghatok, és fogok is minden alkalommal, mert ettől tényleg eldurran az agyam. Lassan van egy tucat állami csatorna, hozzá szintén egy tucat „vajnavizió”, ahol inkább angol bajnokit adnak mint magyar mérkőzést, ráadásul az újonc rangadóval egyidőben a Manchester City-Everton megy – vajon ki az a elvetemült tévénéző aki ilyen összehasonlításban az M4-re kapcsol? És akkor még nem beszéltünk a többi (nem állami befolyású) sporttévéről, melyek szintén konkurenciát jelentenek. Sport 1: Veszprém BL-kézimeccs, Sport 2: spanyol bajnoki Atlético Madriddal. Ezzel szemben áll egy DVTK-Videoton, ahol azon kívül, hogy mikor rúgják ki Horváth Ferit, vagy mikor táltosodnak meg a borsodiak (szerencsére ez következett be) más tétje nem nagyon van. Nézője sem lesz a képernyőkön keresztül, de ez valójában senkit sem érdekel. Egy kattintás ide a folytatáshoz....





HOZZÁSZÓLÁSOK