Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Sporttársak!

Ha a sors nem szól közbe, akkor tegnap ünnepeltük volna Novák Dezső 78. születésnapját. A torta, az ajándékok, a család ölelése, a pályatársak köszöntése helyett ma itt vagyunk Tapolcán és immáron harmadik alakommal, egy utánpótlás labdarúgótorna keretén belül emlékezünk az olimpiák történetének legeredményesebb labdarúgójára.

Szí­vszorí­tó és felemelő érzés is egyben.

Ahhoz túl közeli és fájdalmas az emlék, hogy néhány pillanatra ne csukjuk be a szemünket és ne borzongjunk bele a sors akaratába. Mégis, ha belegondolunk, hogy miért is vagyunk itt, hogy Dezső bácsi szerettei, barátai, pályatársai az ország különböző szegletéből eljöttek, a szí­vünk megtelik melegséggel. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →