Peti, Dragi és az utolsó mohikán

a-utolso-mohikan_2Gyepes Gabi miatt jutott eszembe az egész. Csütörtöki hí­r, miszerint Bobby szerette volna hazahí­vni a válogatott játékost. Gyepi nem jön, köszöni szépen jól van a ködös Albionban és egyelőre nem vágyik arra, hogy ismét zöld-fehér mezt húzzon magára.


Majd talán egyszer, ha túlságosan nagy köd húzódik a brit partok felett, akkor jön, és akkor tényleg csak a Fradiba fog visszatérni. De vajon már minek? Levezetésnek, vagy egy kis fényben való fürdésre a pályafutása végén? Ez a rész ütött szí­ven. Már csak ennyit érünk? Ha nem csak tőle hallom ezt a mondatot, talán észre sem veszem. De mostanában divat a légióséletet élő, volt fradisták udvarias magyarázkodása, í­gérete.

Érthető a maradásuk? Minden bizonnyal. A pénz, az egzisztencia ahhoz túlságosan átitatta mindennapi életünket, hogy ne ez legyen az emberi gondolkodás alapja. Azért mert vannak lelkes és néha erőszakos globalizációellenes tüntetések, a fényre még mindig többen vágynak, mint csupán a szí­vük hí­vó szavára.

Egyáltalán elvárható bárkitől is, hogy feladja a jobb létet azért, hogy segí­tsen felépí­teni egy teljesen lerombolt várat? Jó lenne tudni a választ. Szeretném azt hinni, hogy minden morál, minden elvárás, minden szokás, minden illem és nevelés hamis, ha nem arra taní­t meg, hogy a döntő pillanatokban hallgass a saját szí­vedre, a saját lelkiismereted hangjára.

Annyira azért én sem vagyok naiv, hogy tudjam, nem ilyen időket élünk. De álmodozni még lehet róla. Titkon remélni, hogy mégsem rossz irányba fordult a világ és reménykedni abban, hogy átérezvén a helyzetet, hazajönnek a légióséletet élő fradisták.

Lassan már feltehetjük a kérdést: vajon ki lesz az utolsó Mohikán? Lipcsei Peti és Dragóner Attila után lesz még olyan játékosunk, aki tudni fogja, hogy mit jelent nekünk, Fradistáknak a hátrahagyott 110 év? Sajnos, nem vagyok benne biztos.

JF Cooper regényében Csingacsguk mellett egy ideig ott van még Unkasz, akinek megpróbálja átadja a mohikánok zászlaját, hogy vigye tovább. Talán a sors iróniája, hogy a regény és a mi valóságunk egy kicsit összecseng. Hiszen Csingacsguk végül egyedül marad, mint utolsó mohikán, már nincs kinek átadni az örökséget.

Fiatal Unkaszok nálunk is voltak, de elmentek, vagy nem tudták áttörni a gátakat. Vajon ez kinek a felelőssége? A mostani helyzetben biztos, hogy nem az angolok a hibásak. Ők hozták a pénzt, hozták a szakmai hozzáértést, hozták a gyorsan beilleszkedő Lowton-t, Ashmore-t, Wedgebury-t. Bármennyire is kedveljük őket hozzáállásuk, mentalitásuk miatt, ők nem lehetnek Unkaszok. Ahhoz hosszú idő kell, ahhoz türelem és kitartás kell, ahhoz örökség kell. Ráadásul a végeredmény sem biztos. Ahogy Unkasznak sem sikerült, igaz neki nem is adatott meg, hogy átvegye és tovább vigye a mohikánok örökségét.

dragoner_lipcsei_mohikanA mai fiatalok előtt azonban nyitva az út. Nem sima, nem problémáktól mentes, de már látszik az út vége, ahol Lipcsei Peti és Dragóner Attila még tudja mutatni a jó irányt.

A kérdésem már csak az: lesz, aki követni akarja őket? Mert nagyon nem szeretném, ha Peti és Dragó lennének a Fradi utolsó mohikánjai.

(Lalolib)

4 hozzászólás a(z) Peti, Dragi és az utolsó mohikán bejegyzéshez

  • Folytatva korábbi gondolataim: 2008 őszén három volt fradista Balog, Laczkó és Takács Á. „BZ” kivárt néhány feszült hónapot, és tavasszal a védelem oszlopa lett. Laczkó és Takács válogattak, végülis kikötöttek, ahol kikötöttek. De én csak piros lapjakra emlékszem 2008/2009-ből… Hármójuk közül BZ a nem fradi nevelés…
    Aki nem akar jönni, vagy irreálisan felsrófolja az árát, az ne jöjjön. Mert köszönet nincs az ilyenben…

  • YSE, írigyellek érte, hogy Te (is) láttad a nagy Fradit.

  • Lipcsei és Dragóner is elmentek. Világot láttak. És visszajöttek… És maradtak, amikor a legjobban kellett.
    (Nem foci, de talán ide tartozik: Fiam 4 évet tanult Olaszországban. Amikor hazajött, a következőket mondta: nem fogok külföldön letelepedni, és nem veszek el külföldi lányt feleségül. így is tett.) Én magam 1954-ben voltam először fradimeccsen.

  • Soha nem fogom tudni megérteni azokat akik nem akarnak visszajönni és a pénzre hivatkoznak. Ott van például Gera. Az utóbbi években annyit keresett, hogy akkor is elég lenne neki ha ezer évig élne úgyhogy aki ezzel takarózik egyszerűen hazudik. Arról nem is beszélve, hogy már szerintem az itthon játszók sem szűkölködnek. Aki meg ennyire pénzéhes annak ne is legyen köze a Fradihoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK