Emlékszel 1995 varázslatos őszére? Túl voltunk a rendszerváltáson, a szabadság fuvallata olyan lágyan simogatta az arcunkat, hogy azzal csak az első szerelem lágy érintése vehette fel a „harcot”. Biztosan arra is emlékszel, hogy 25 évvel ezelőtt „égig nőttek az Üllői úti fák”, melyek körbeölelték az egész világot. 25 évvel ezelőtt, szeptember 27-én, az Üllői úton ahol egy gombostűt sem lehetett leejteni, az Ajax mutatta be a labdarúgás művészetét. Blind, a Boer testvérek, Litmanen, Kanu, Overmars…de minek is őket sorolom, amikor a „másik, fényesebb oldalon”, a mai napig legendás „West” mezben a Hajdu – Nyilas, Telek, Kuznyecov, Kecskés – Zavadszky, Lisztes, Simon, Kopunovic, Vincze O. – Kuntic próbálta megállítani a korszak egyik legjobb csapatát. Szeptember 27-én már BL csoportkörösök voltunk, az Üllői úti fák a csillagokat simogatták, már túl voltunk az Anderlecht elleni varázslaton, amit Novák Dezső mesterien összerakott csapata azon a nagyszerű augusztus végi napon teljesített. Akkor még elég volt egy fellépés a 16 csapatos csoportkörhöz, akkor még csak alakulgatott a mai Európa, a volt „szovjetek” mint egy hatalmas menyasszonyi torta hullottak darabjaira, a Balkánon meg még a borzalmas háború sebeit próbálták gyógyítgatni. Ennek már 25 éve. De amikor tegnap a kezdődő éjszakában a holland bíró hármat sípolt, a csillagok újfent beragyogták az égi nővő Üllői úti fákat. Felnéztem az égre, egy mosollyal üzentem apámnak: — igen…igen, újra sikerült, megérkeztünk, kinyílt az ajtó és beléptünk rajta. Ha nem is volt könnyű menet, ha voltak percek amikor „vért izzadtunk”, de ez már történelem, dolgozzák fel a szakértők, nekünk szurkolóknak csak az öröm marad még akkor is, ha nem tudjuk mit a hoz a jövőt meggátolni akaró „koronás bajság”. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →