Valamikor nevettünk rajta…(Z, ZS)

Vándor Kálmán

VÁNDOR KÁLMÁN:

A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,

a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je

Zene a szurkolók füleinek; a legszebb, amikor együtt ordí­thatjuk: Gól!

ZAKÓ: jól szabott ruhadarab. A labdarúgók világában a melegí­tőfelső és a vereség. Fehér asztalnál kötelező, a zöld gyepen elkerülhető. Szóhasználat: Úgy áll a labdarúgón, mint tehénen a gatya.

ZAVARNI: nem csak hátvédfeladat. A korszerű labdarúgásban minden játékos köteles ellenfelét a labda átvételében és a továbbí­tásában megzavarni. Ellenkező esetben az edző kénytelen közbelépni, és a játékost lezavarni.

ZÁR: szerkezet, ablak, ajtó, fedél, a futballpályán pedig a védőfal. Szóhasználat: a védelem jól zár. Persze, ha a kapusnak van hozzá kulcsa…

ZÁRÓRETESZ: svájci találmány, az ellenfél támadását megakadályozó, oldalirányú mozgás a tizenhatos vonalában. Nemzetközi elnevezése: catenaccio. A szó eredetéből következik, hogy az olaszok fejlesztették ezt a védekezési formát tökélyre. A magyar labdarúgásban megmaradt üres szóhasználat.

ZÁRT KAPUK: új fenyegetés a magyar pályákon. Ha a lelátókon megbomlik a rend, és ismételt felszólí­tásra sem áll helyre, a játékvezető lefújja  a mérkőzést. Várható szankció: egy vagy több hazai mérkőzést zárt kapuk mellett kell megrendezni. Az egyesület számára anyagi csőd. A prémiumnak lőt-(tek)!

ZÁSZLÓ: „Áll a zászló!” — mondják a lelátón, amikor a hazai csapat sorozatban hagyja ki a jó helyzeteket, és várható, hogy az ellenfél egy gyors ellentámadásból gólt szerez. De áll a zászló akkor is, ha valamelyik csapat bundázik, és ezt mások is tudják, nemcsak a játékosok.

ZÁSZLÓCSERE - (karikatúra: Dluhopolszky László)

ZEBRÁK: a Juventus csapatát nevezik í­gy, mert a játékosai fekete-fehér haráncsí­kos mezben játszanak. A futballvilág élvonalában az egyetlen csapat, amelynek minden játékosa szerződésileg köteles a „bázisszerv” torinói Fiat gyár autóit népszerűsí­teni.

ZÖLD-FEHÉREK: akárhány egyesület játszik is zöld-fehér szerelésben, e jelző alatt mindig a Ferencváros labdarúgói értendők. A tiszta sporterkölcs és a töretlen remény kifejezője e két szí­n az egyesület cí­merében. Nagyszerű futballsikerek hordozója a mindenkori zöld-fehér mez.

ZÖLDSZILVÁNI: Hátrányos helyzetű borféleség a sportvilágban. A söré az elsőbbség.

ZÖRÖG: inkább a haraszt, ritkábban a háló. Az előbbihez elég a szél, az utóbbihoz egy jól talált lövés is kell. Persze, nem árt, ha egy kis szél is fúj, ami megváltoztatja a labda útját. Szóhasználat: „Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” — mondják kétes döntetlenek esetén.

ZSÁK: a húszas évek magyar csodakapusa, aki nem érhette meg, hogy világbajnokságon őrizhesse a magyar válogatott hálóját. Nem őrá vonatkozik a mondás: Minden zsák megtalálja a maga foltját. A Löwinger sörözőre és az exválogatott karmesterre viszont igen.

ZSONGLŐR: látványosan bánik a labdával, a közönséget tapsra ragadtatja, de a hálóra kevéssé veszélyes. Nincs szí­ve nagyot rúgni a labdába.

ZSUGA - - (karikatúra: Dluhopolszky László)

ZSUGA: zöld asztalnál nyerő lap. Zöld gyepen gólpassz.

ZSUGÁS: arra a játékosra mondják, aki fölényes magabiztossággal oszt, de eléggé bizonytalanul szoroz. Hja, egy zsugásnak nem mindig van jó lapjárása.

Részletek:
Vándor Kálmán
GÓL, VOLT, GÓL NEM VOLT… cí­mű könnyvéből