Vincze Géza: 75
Az Ferencváros játékosa, majd edzője. Tanári, pszichológus és közgazdász diplomával is rendelkezik. Négy nyelven beszél: angolul, franciául, oroszul és arabul. Huszonhét évet dolgozott a Fradinál. Ezalatt 89 éljátékost, közülük 21 válogatott játékost nevelt ki. Tíz évet edzősködött arab klubokban.
Otthonról hozta a Ferencváros szeretetét. A középiskolai éveiben döntötte el végérvényesen, hogy sporttal fog foglalkozni.
Huszonnyolc éves koráig játszott, majd megsérült. Rögtön az utánpótlásban kezdett el dolgozni. Első tanítványai között volt a 12 éves Zsiborás. Zsigától – Lisztesig számtalan játékos került ki a kezei alól.
Vincze Géza két fél szezonon át ült a Fradi kispadján. 1984 tavaszán – 14 éves edzői múlttal a háta mögött – Novák Dezsőtől vette át a bajnoki tabella 12. helyén álló csapatot és maradt is a nem túl előkelő helyen az idény végén. ’85 tavaszát is vele kezdte meg a Fradi, de az MTK-VM elleni vereség után felállították a kispadról. Helyét egy korábbi Vasas-legenda, Sárosi Lászó vette át.
Természetesen, ha csak a helyezéseket nézzük, akkor Vincze Géza nem számít sikeredzőnek. De az igazsághoz tartozik, hogy remek nevelőmunkát végzett az utánpótlásban. Nála mutatkozott be: Répási, Fischer, Dukon, Keller, Pintér, Zsinka, Szeiler valamint az FTC történetének egyik legfiatalabb játékosa: Limperger Zsolt (16 éves és 27 napos volt a debütáló meccsén).
A Fradiból Algériába ment vezetőedzőnek, ahol egy ezüstérmet és egy bajnoki címet nyert csapatával. Külföldön további négy csapatnál volt vezetőedző. Irakban újabb bajnoki ezüstérmet nyert az általa trenírozott gárda.
1999 és 2001 között a Haladás vezetőedzőjeként tevékenykedett a magyar elsőosztályban.
Bicskei Bertalan nyilatkozta róla: – Az, hogy az ifi válogatott kinőtte magát ebből a környezetből, az a korosztályombeli edzőknek volt köszönhető. A nagy nihil közepette valahogy minden egyes NB I-es csapatnál egy markáns ifi edző jelent meg: A Pécsnél a Garami Józsi, Zalaegerszegen Szabó Rezső (isten nyugosztalja), Szombathelyen Rátkai Laci, Győrben Gunyhó Ferenc, Honvédnál Vági Pista, Vasasnál az Antal Peti, Újpesten Kaszás Gabi és Varga Pista. Nyíregyházán Kovács Jancsi, Fradinál Vincze Géza – akit soha nem ismertek el, de azt kell, hogy mondjam az én életem egyetlen edzője, akit soha nem tudtam megverni a csapatommal. Ő mindig olyan játékosokat tudott összeszedni, mint Koch Robi és kortársai, akik folyamatosan mentek fel a nagycsapatba. Remek együttesei voltak. Ilyen ambíciózus edzők voltak akkoriban és rivalizáltunk. Ennek az lett a vége, hogy ilyen-olyan módon, de jól edzett gyerekek kerültek fel. Amikor átvettem az ifiválogatottat, ebből az Ő munkájuk is kezdett el gyümölcsözni.
5 hozzászólás a(z) Vincze Géza: 75 bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Szerintem az a fajta szakember, aki jó EDZŐ, de csődöt mond, mint VEZETŐ EDZŐ. Ha nem vállalja el a nagycsapatot, sokkal több elismerésben lenne (lett volna) része. De persze a csábításnak ki tud ellenállni? Aztán vagy belebukik, vagy nem…
Valljuk meg; ha 1985. március 25-én, az MTK-VM – Ferencváros (1-0) mérkőzést követő napon nem rúgják ki Vinczét – a közönség azon a meccset üvöltve követelte, hogy „Vincze takarodj!” – akkor megesett volna velünk az a csúfság, hogy a pályán elért eredmények miatt esünk ki az NB II-be! Ebedli Zoli elüldözése is az Ő nevéhez fűződik! Később MSZP-s önkormányzati képviselő lett belőle Budapest XII. kerületében, ez sem éppen egy pozitív dolog Vele kapcsolatban! Én nem tudok egy ilyen embernek boldog születésnapot kívánni, sajnálom!
tényleg nem mondható el sok jó róla (a „bűnlajstrom” számomra is megvan), de akkor is a Fradiért dolgozott, tette a dolgát, amennyire tudta, ennyit ne tagadjunk el tőle – és ezért nem esik nehezemre boldog születésnapot kívánni neki.
A „pedigréje” alapján -diplomák, nyelvtudás stb. – nem akármilyen kvalitású ember lehet … ha megnézzük, hogy kiket adott fel a nagycsapatnak, akkor U-edzőként sem lehetett akárki … belefogott ő is egy esztelen koncepcióba (valószínűleg vezetői elvárásra, vagy nyomásra!), amit kb. 40-45 éve „fiatalításnak” neveznek a magyar futballnak nevezett kabaréban … igen, az ősvasasos Sárosi Laci bácsi kellett ahhoz, hogy akkor bennmaradjunk … A világ minden részén azt jelenti a fiatalítás, hogy folyamatosan figyelik, az adott poszton a klasszis 28-30 éves játékos mögött ki az a 25-26, 21-23, 18-19 éves, aki majd megfelelő pótlást fog jelenteni … nálunk meg azt (ld. Várhidi szöv. kapitányságát), hogy kiöntjük a fürdővízzel a gyereket, mindenkit berakunk, aki „fiatal” … hol van ma Filkor, Bori, Hrepka, Vass Á., akik szinte előbb voltak válogatottak, mint NB I-esek? Az egészet azért használják takaróként a „magyar futballban” Marseille óta – emlékezzünk a „Hoffer-bébikre”!-, mert akkor újabb évekig meg lehet magyarázni a kudarcokat azzal, hogy most „fiatalítunk”, „új csapatot építünk” …
Vincze Gézának nem jött be a koncepciója -pedig jól kezdtünk, azt hiszem, 2 v. 3 győzelemmel-, Ebit és Gurigát pedig persze, hogy elüldözte, mert neki egy ifjakból álló hajtós, pörgős csapat kellett, akik isszák minden szavát … ezt egyébként, mint vezetői attitűdöt, meg tudom érteni … ha Ebedli Zolitól ugyanazt az edzésmunkát követelte volna (ugyanazt, természetesen), mint Pinyőtől, Kellertől, Zsinkától stb., abból öltözői problémák lettek volna …
azért Fradista volt, még ha nem is szerencsés, tehát részemről nagyon sok boldog születésnapot kívánok neki!
Géza!
Nagyon boldog születésnapot kívánok sok-sok szeretettel Dunaújvárosból a régi-régi osztálytársad.(Cuni)