Volt egyszer egy KK …
A Közép-Európai Kupa (Mitropa Cup) története (1927 – 1940).
A mai klubcsapatok Európa-kupáinak, a Bajnokok Ligájának és Európa Ligának a szülőanyja volt. 1927-ben bonyolították le az első találkozókat.
Az első évben itthonról a Hungária és az Újpest indult el a sorozatban, míg az első döntőt a prágai Sparta és a bécsi Rapid játszotta Prágában.
Az FTC hatszor jutott el a döntőig és kétszer nyerte meg a sorozatot (1928, 1937). A zöld-fehérek a KK 2. legeredményesebb csapata lettek a 13 esztendő alatt (ennek is betudható az IFFHS ranglistáján a Ferencváros előkelő helyezése).
1939-ig bonyolították le a sorozatot nagyjából ugyanabban a formában. A KK utolsó győztese az Újpest csapata volt. 1940-ben közbeszólt a II. világháború, így kis KK lett belőle. A Fradi ismét eljutott a döntőbe, de a mérkőzéseket már nem rendezték meg.
1955-ben megpróbálták újjáéleszteni a sorozatot, átkeresztelték Mitropáról Zentropa-ra, de ekkor már nem tudta felvenni színvonalban az UEFA által életrehívott sorozatokkal. 1992-ben a horvát Borac Banja Luca csapata volt az utolsó győztese a Zentropa sorozatnak. A Fradi 1960-ban, 1962-ben, 1976-ban és utoljára az 1988-as sorozatban indult el.
Hugo Meisl
A húszas évek közepén dr. Fodor Henrik a magyar, osztrák, csehszlovák, német csapatok részére Közép-Európa bajnokság kiírását javasolta. Hugo Meisl úgy változtatta meg az ötletet, hogy a négy ország kupadöntős csapatai a Közép-európai Kupáért játsszanak, oda-vissza alapon, kieséses formában. Az alapkoncepció néhány kérdésben változott ugyan, de egy év múlva kiírták a KK-t!
A FIFA kezdetben ellenezte a közép-európai csapatok szándékát. Csak 1929-ben barátkoztak meg a gondolattal, hogy Közép-Európa futballvezérei tényleg egy életrevaló kupaküzdelmet hoztak létre.
A FIFA bekérte a Közép-Európai Kupa bizottság elnökétől a kupa eddigi eredményeit. Első jele ez annak, hogy a FIFA hivatalosan is elismeri ennek a díjnak nemzetközi jelentőségét és helyt ad a mérkőzések eredményeinek a FIFA hivatalos évkönyvében. Ezzel a ténnyel vonult be igazán a KK a nemzetközi nagy díjak sorába, amire az alapítók most már valóban büszkék lehetnek.
Fodor Henrik
Az első KK kiírásban négy nemzet vett részt: az alapítókon kívül jugoszláv csapatok indulását is elfogadták. Minden nemzet két-két csapattal indulhatott. A mérkőzéseket oda-vissza alapon rendezték. A vetélkedés díja -a Közép-európai Kupa- Svehla cseh miniszterelnök adománya volt. Értékét 25.000 cseh koronában számolták.
1927 júniusában megtörténtek a nevezések. Az egyes országok más-más szempontok alapján nevezték csapataikat. Az osztrákok a bajnok és a kupagyőztes gárdát indították. Magyarországon pünkösdi tornát rendeztek a bajnokság első négy helyezettjének részvételével. Az első kettő szerezte meg a jogot a KK-ban való indulásra. Fonák helyzetet teremtett, hogy a Ferencváros, amely toronymagasan, majdhogynem veretlenül nyerte a bajnokságot, nem indulhatott az első KK-ban, hiszen ezen a bizonyos pünkösdi tornán csak harmadik helyet végzett. Ez azért is kínos sportdiplomáciai melléfogás volt, mert a Ferencváros vezetői is ott szorgoskodtak a KK létrehozásáért tevékenykedők között. Bizony nagy feltűnést keltett, hogy a környező országok bajnokai közül csak a Ferencváros nem indult az első KK-ban.
Amikor véglegesen döntöttek a KK mezőny létszáma felől, kimondták, hogy országonként csak két csapat indulhat. Pedig több csapat részvételével, még nagyobb vonzerőt jelenthetne a kupasorozat. Ez az elgondolás vezette Herzog Edvint, a Sabaria igazgatóját arra, hogy javasolja a KK-ban egy második csoport felállítását. Ebbe a második csoportba az összes egyébként is résztvevő államok ugyancsak két-két csapatot neveznének be. Ennek a „B”-csoportnak a küzdelmei nem kevésbé érdekesek lennének, mint az első „garnitúráé”. E mérkőzések ugyanis szintén a nemzetközi mérkőzések rendszeresítését jelentenék, de azok értékének emelkedésével. Hogy a B-csoport meccseinek különösebb súlyuk legyen a nagy nemzetközi események megvilágításában is, Herzog azt javasolja, hogy a B-csoport győztese jogot nyerjen a jövő évi KK első körcsoportjában való részvételre.
Az érdekes tervet végül elvetették. A velencei kongresszuson már nem volt napirenden, ott a sorsolással foglalkoztak. Velencére azért esett a delegátusok választása, mert július 17-én nagy karnevált rendeztek, és a konferencia mellett ez a látványosság ünneppé avatta a futballszakemberek összejövetelét.
A KK nyitánya alkalmából a Nemzeti Sportban olvastuk:
Nagyszabású, ügyes irányítás mellett grandiózussá alakítható intézmény startol el a mai vasárnapon. Hosszú, fáradságos előkészítő munka után sikerült megszervezni a KK mérkőzéseit és ha az előjelek nem csalnak, ebből a tornából rövidesen Európa legjobbjainak életre-halálra szóló körharca fog kialakulni.
Talán még a jószemű, futballhoz értő cikkíró sem gondolta, hogy jóslata 100 %-os telitalálatnak bizonyul.
Nagy Béla „A régi, dicső KK” c. könyve nem tartalmazta a „kis KK”-nak nevezett, 1940. évi sorozatot. Így ezt természetesen pótoltuk. Számos mozgóképet (a NAVA jóvoltából) és mégtöbb fotót is rendelkezésre bocsájtunk nem csak ferencvárosi játékosokról.
Sorozatunkban Nagy Béla könyvei és a korabeli magyar sportsajtó (Sporthírlap, Nemzeti Sport) mellett a bécsi (Wiener-Sportblatt, Prager Tagblatt), a svájci (Der Sport) és olasz (Gazetta dello Sport) lapokból is merítünk Svájcban élő olvasónk Nagy László segítségével továbbá az IFFHS által összegyűjtött információkat is figyelembe vesszük és korrigáljuk a korábban megjelenteket.
8 hozzászólás a(z) Volt egyszer egy KK … bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Bevezetőül megjegyzem, hogy a Prager Tagblatt németnyelvű, de prágai, tehát csehországi (csehszlovákiai) újság volt.
Közben eszembe jutottak az utóbbi időben felröppent tervek a „nemzetközi” (belga-holland, középeurópai) bajnokságokra. Ezeket életképtelennek találom, merthogy a FIFA és az UEFA csak az egy általa elismert szövetség által rendezett nemzeti vagy országos bajnokságokat ismeri el. Egy új kupasorozat pedig nem vehetné fel a versenyt az eddigiekkel, hiszen még szegény jobb sorsra érdemes KEK-et is megszüntették… Nem hiszem, hogy az UEFA áldását adná rá..
Csodálatos a sorozat, benne van minden, ami kell, a kis KK-ért kár, hogy nem játszották le a döntőt, lenne még egy európai kupasikerünk. Köszönet mindenkinek.
Nagy Béla érdeme, mi „csak” felfotóztuk és itt-ott kiegészítettük.
Egészségedre
Urak, most találtam rá erre, igazi érték, részben, utólagos engedelmetekkel, és forrásmegjelöléssel át is veszem. Köszönöm. Máté
Kedves Laci druszí m.
Köszönöm Neked Sví jcbòl, hogy munkí nk (ideérve persze a munkí m is) viszhangra talí lt Ní lad.
Remélem nem fogsz csalòdni.
Figyelem külömben kommentí rjaidat és gratulí lok tí rgyilagos megìtéléseidnek.
Üdvözlet
Nagy Lí szlò, Sví jcbòl
Ritkaság kerül a szemünk elé.
Sok sikert kedves névrokonom.
Laci
Szeretném szerénytelenség nélkül megjegyezni, hogy egy olyan sorozat indult ma útjára, mely -tudomásunk szerint- soha, sehol nem jelent meg ilyen részletességgel, nem dolgozta fel a KK történetét.
Köszönet ezért Nagy László Svájcban élő olvasónknak, aki már több mint száz, cikket és képet juttatott el szerkesztőségünkbe. Óriási segítség, hiszen ezen anyagok a korabeli osztrák, olasz és svájci újságok cikkeinek fordítása, melyek azonnal felkeltették szerkesztőtársunk Horváth Károly érdeklődését, akinek tervei között szerepelt a „Múltidéző” részben, a Fradi KK menetelésének külön részt szentelni.
Közös munkájuk első része indult el a mai első résszel.
Mivel mi mindannyian hobbiból készítjük ezt az oldalt, és nem igazán jellemző ránk a saját munkák „fényezése”, de akik ismernek, azok tudják, hogy vannak fokozataim azért ezekre az esetekre. Az egyik a „jó”, a másik ennek jelzős szerkezete ;). Most ez utóbbi dukál.
DE! Ma nem csak szerkesztőként írtam ezeket a sorokat, ma olvasó is voltam, aki már nagyon várta a sorozat indulását.
KÖSZÖNÖM(-JÜK)!