Wiener Jenő

Az ifjabbik Wiener, Wiener II néven futballozott (Wiener I-gyel nem álltak rokoni kapcsolatban) mozgékony, gyors, a labdát kitűnően vezette, de beadásai nem mindig sikerültek. Rövid élvonalbeli szereplés után jutott el a válogatottságig.

Pályafutását 1915-ben az FTC ifjúsági csapatában kezdte. Egy év múlva már ifiválogatott volt, s a tehetséges játékost számí­tásba vették az első csapatban is.

Közbejött azonban a katonaság, s 1917-ben már Ausztriában viselte a mundért. Ott egy kis helyi csapatban, a St. Pöltenben hódolt labdarúgó szenvedélyének. 1920 tavaszán újra az FTC-ben rúgta a labdát. Nem sokáig, mert 1920 novemberében ismét bevonultatták, ezúttal Debrecenbe. 1921-ben leszerelt, s az FTC-ben egyre hasznosabb játékkal hí­vta fel magára a figyelmet. Egyetlen válogatottsága is ekkor volt. Egy nappal a mérkőzés előtt tudta meg, hogy másnap felveheti a cí­meres mezt. Előtte ugyanis betegeskedett, s teljesen bizonytalan volt szereplése. Az előkészület nélküli bemutatkozás csak mérsékelt sikert hozott. Csalódás érte 1922-ben is: sérülés miatt hosszú időre harcképtelenné vált. A játékkal ismét megpróbálkozott, de végül 1923-ban visszavonult. Mindössze 24 éves volt. Levezetésképpen még az MTE-ben játszott egy darabig, de ezt már csak kedvtelésből tette.

Amikor 1928-ban az FTC amatőr csapatának egyik barátságos mérkőzésére kiment, társai biztatására minden tréning nélkül beállt játszani. Hamarosan kikerült azonban a csapatból: néhány hét múlva a 33 FC elleni bajnoki mérkőzésen három helyen eltört a lába! Ezt csak később tudta meg, a mérkőzést óriási erőfeszí­téssel í­gy játszotta végig!

Wiener II. Jenővel ezután már csak mint szurkolóval találkozhattunk a pályán. IX. kerületi lakosként mindig pontosan megjelent, ha a Ferencváros mérkőzést játszott.

(Nagy Béla, Antal Zoltán és Hoffer József í­rásainak felhasználásával)