Barátaim, most a politikai szövegtől függetlenül … érdemes újra elolvasni „de jó, hogy 80 ezer ember KÉNYELMESEN tud helyet foglalni” – Istenem, volt ilyen is a magyar futball … amikor annak örültek, hogy milyen jó, hogy egy Fradi – Újpestet nem „kis vicik-vacak” 40-45-ezres stadionokba bezsúfolódott közönség előtt kell játszani, hanem akár 80 ezer is KÉNYELMESEN befér … most 8-10 ezer nézőt ünnepel a „Népsport” … Na, ez -ez a színvonal, és ez a közönség- nem lesz már többé … sohasem … SOHA nem lesz többé ilyen Magyarországon! Pedig, örülnöm kellene, mert most vertük meg a Honvédot … csak épp nem a világverő Puskás-félét, hanem egy afrikai menekült-válogatottat … de végre, nyertünk ellenük! Ennek sem tudom már az idejét …
Szusza valójában nem sérülés miatt ment le, hanem – egyébként tőle szokatlan módon – teljesen elvesztette a fejét, és végül az edzője hívta le, nehogy súlyos sérülést okozzon, vagy kiállítsák. Ritka gesztus volt az edzőjétől. (Azt hiszem, Bukovi Márton volt.)
„Az előmérkőzésen a Kinizsi a 3. hely biztosításáért, a Dózsa pedig még mindig a kiesés elkerüléséért vívta nagy harcát”…:))))))))) Mintha csak ma lennénk:)))
Ha az évszámot nézzük, ez bizony NAGY és ÖRÖMTELI SIKER !
Barátaim, most a politikai szövegtől függetlenül … érdemes újra elolvasni „de jó, hogy 80 ezer ember KÉNYELMESEN tud helyet foglalni” – Istenem, volt ilyen is a magyar futball … amikor annak örültek, hogy milyen jó, hogy egy Fradi – Újpestet nem „kis vicik-vacak” 40-45-ezres stadionokba bezsúfolódott közönség előtt kell játszani, hanem akár 80 ezer is KÉNYELMESEN befér … most 8-10 ezer nézőt ünnepel a „Népsport” … Na, ez -ez a színvonal, és ez a közönség- nem lesz már többé … sohasem … SOHA nem lesz többé ilyen Magyarországon! Pedig, örülnöm kellene, mert most vertük meg a Honvédot … csak épp nem a világverő Puskás-félét, hanem egy afrikai menekült-válogatottat … de végre, nyertünk ellenük! Ennek sem tudom már az idejét …
Szusza valójában nem sérülés miatt ment le, hanem – egyébként tőle szokatlan módon – teljesen elvesztette a fejét, és végül az edzője hívta le, nehogy súlyos sérülést okozzon, vagy kiállítsák. Ritka gesztus volt az edzőjétől. (Azt hiszem, Bukovi Márton volt.)
Ő volt, ahogy 1957-ben az Esti kupa döntőjében is lehívta saját játékosát.
„Az előmérkőzésen a Kinizsi a 3. hely biztosításáért, a Dózsa pedig még mindig a kiesés elkerüléséért vívta nagy harcát”…:))))))))) Mintha csak ma lennénk:)))