1957.VIII.8. Indonézia – Ferencváros 0:3
„Még 45 percig kell kitartani! És akkor erre a győzelemre büszkék lehetünk. A második félidő elején még óvatosan játszunk. Majd ha kezdenek fáradni, akkor próbáljunk meg mi többet rohamozni. Elgondolásunk nagyszerűen bevált. Kb. 10 percnyi játék után teljesen magunkhoz ragadjuk az irányítást. Két-három rövid adogatást egy hosszú szöktetés követ. Hol Kertész, hol Fenyvesi száguld az indonéz kapu felé. Egymásután zúdulnak a lövések az ellenfél kapujára, gólt azonban mégis hátvéd rúg. Ombódi egy előretörés után bombalövést zúdít kapura. Mintha zsinóron húznák a labdát a felső sarokba. Kettős sípjel: 3:0! Eldőlt végleg a mérkőzés.
Az utolsó percekben már teljesen egyoldalú a játék. Szinte állandóan a mi birtokunkban van a labda. A közönség ütemes tapsa kíséri az öltözőbe a két csapatot. Nagyszerű mérkőzés volt! Sugárzó arccal rogynak le a Fradi-fiúk az öltöző padjaira. Tíz perc is eltelik, amíg zuhany alá állnak. Ólmos fáradtság vesz erőt mindegyiken. Nem baj fiúk! Most már túl vagyunk rajta. S nem is akárhogyan. Mert ez az eredmény sokáig emlékezetes lesz. Köszönet érte Fradi-fiúk!”
Vélemény, hozzászólás?