1995.VIII.9. BL selejtező, RSC Anderlecht – Ferencváros 0-1
Szinte hihetetlen… Nyert a Fradi Brüsszelben
Zoran új slágere: gól!
A ferencvárosiak mindkét félidőben jól vészelték át azt az időszakot, amikor nagy nyomás nehezedett a kapujukra, és sikerült megtalálniuk a belgák játékának ellenszerét. Győzelmükkel a magyar futball utóbbi éveinek egyik legfigyelemreméltóbb eredményét produkálták, míg az Anderlecht csalódást okozott szurkolóinak.
Albert Flórián, a Ferencváros szakosztályalelnöke: – Az Anderlecht nagyon jó képességű együttes. Hirtelenjében az jut róla az eszembe, hogy legutóbb is a BEK-ben szerepelt, bejutott a legjobb 16 közé, de négyes csoportjából nem tudott továbblépni a nyolc közé. Az is az igazsághoz tartozik, hogy én inkább északi ellenfélre számítottam. Az volt a megérzésem, hogy a svéd vagy a dán bajnokot kapjuk első ellenfélként. Nekem úgy rémlik, hogy ezzel a belga csapattal még nem vívtunk tétmérkőzést, de ennek még utána kell nézni. Klubunkat Havasi Mihály képviselte a genfi sorsoláson, remélhetőleg ő már több információ birtokában érkezik haza.
Novák Dezső kedden este személyesen láthatta a belga fővárosban az Anderlecht – FC Bruges Szuper Kupa-döntőt. E 90 percről, továbbá a közelgő NB I-es bajnoki reményekről nyilatkozott:
– A brüsszeli 90 perc csaknem döntetlennel zárult. Az Anderlecht ugyan (0-0-ás félidő után) Karagiannis 55. percben lőtt góljával vezetett, de a 82. percben Vermant egyenlített. Úgy festett, a rendes játékidő nem elég a trófea elviteléhez, de a 90. percben Preko egy viharos lerohanás végén középre passzolt labdát bevágott; 2-1, nyert az Anderlecht.
– Ennyi a számszerűség. És a tapasztalat?
– Az Anderlecht meglepett azzal, hogy egy ékkel operált a Constant Van den Stock-stadionban. A másik tapasztalat nem meglepetés: valóban remek csapatot kaptunk riválisul. Mivel mi két emberfogót alkalmazunk, ki kell fundálnom, az egy ékre jutó emberfogóm mellett felszabaduló másikat mire használom.
– Esély?
– Hallatlanul boldog lennék, ha 1-2-vel vonulhatnánk el Brüsszelből. Akkor talán az Üllői úton lesznek továbbjutási esélyeink. Dehát ahhoz idegenben csúcsforma körül kell játszani.
– Annak mi az akadálya?
– Az, hogy nem játszottunk nemzetközi mérkőzést. A Magyar Kupa-csaták nem rosszak, de nem megfelelő előkészületi esélyek. Ciprusi riválisunk ugyan akadt, de azért annál jobb gyakorlási lehetőséget is el tudtam volna képzelni. Mindezzel nem kívánom lebecsülni a szigetországiakat.
– A nyáron szépen erősítettek.
– Papíron igen. Csakhát mindig a gyakorlat dönti el, mit érnek a nevek.
– Az Albert-Vincze O.-Lisztes középpályás-rész erős, ütőképes.
– Remélem, ezt bebizonyítják. Az Anderlecht ellen sokat kell ütközni, futni 90 percen keresztül. És nagyon megfogni azt a 4-5 játékosukat, akik a második hullámban jönnek a támadást befejezni.
– Lipcsei Péter pótlása megoldottnak tűnik.
– Azért kerestünk megfelelőnek tűnő erőket, hogy nyugodtan sakkozhassak. Egy új idény előtt többféle csapat-szisztéma megvalósítására kész, képzett futballistákkal illik feltöltődnie egy bajnokcsapatnak.
– Az Anderlecht elleni főpróbát a DVSC-vel vívandó első őszi bajnoki mérkőzés jelenti.
– Nem könnyű erőpróba. Mint ahogyan nehéz lesz a címvédés is. Ha már a debreceniek szóba kerültek: éppen ez a gárda, no meg a békéscsabai az, amelyik vidékről feladhatja a leckét. Azután figyelni kell a hallatlanul megerősödött MTK-ra. Én nem úgy kezelem őket, mint az NB II-ből éppen fölkerült együttest. Sokra viszik, még bennünket is megtréfálhatnak a kék-fehérek. Azután ott van a Kispest-Honvéd FC, amely ugyan a szóbeszéd szerint gyengült, dehát a futballban van egy olyan igazság vagy törvényszerűség is, miszerint ha egy csapat nagy nevekkel nem képes jó eredményt elérni, jönnek az úgymond szürke futballistáik, akik viszont meglepnek mindenkit. Ezt a szerepet játszhatja el a Honvéd. Az ÚTE sem lekezelendő, és mondok egy meglepőt A Vasassal nem szabad könnyedén bánni. Olyan tehetséges hátországgal bír az angyalföldi klub, hogy mindenféle látszatgondjai ellenére sorra lepheti meg a riválisokat.
– Egyszóval: újra bajnok lesz a Ferencváros?
– Ezt majd a jövő nyárelőn megmondom…
– Mi dönthet az új élvonalbeli idényben?
– A játékosállomány ereje, kitartása. Az, hogy a sérülések mikor és éppen melyik bajnoki szakaszban érkeznek. Mondtam már korábban is: nem 11, hanem 20 jó játékossal kell rendelkeznie egy valamit is magára adó klubnak. Mi most ilyen helyzetben vagyunk, dehát ott van még a fogas és előre megválaszolhatatlan kérdés: a szerencse hozzánk pártol-e? A büszke cím és a Magyar Kupa-győzelem kötelez. Remélem, a játékosok is így lesznek ezzel az elkövetkezendő hónapokban.
*
*
A magyar labdarúgó csapatok közül szerdán a Ferencvároson volt a sor az európai kupákban. A zöld- fehérek a BEK selejtezőjében Brüsszelben, a belga Anderlecht otthonában léptek pályára. A IX. kerületiek ezúttal hetedszer rajtolhattak a legrangosabb kupában, ahol 21. mérkőzésüket vívták.
Anderlecht (belga) – Ferencváros 0-1 (0-0)
Brüsszel, 15.000 néző, V: Krug (német)
Anderlecht: Flieger – Crasson (Haagdoren 53.), Grün, Doll, Babayaro – Preko, Zetterberg (Versavel 66.), Karagiannis, Walem, Boffin – De Bilde
Ferencváros: Hajdu – Telek – Kuznyecov – Páling, Nyilas, Simon, Lisztes, Kecskés – Albert (Vincze 81.) – Kopunovic (Zavadszky 90.), Kuntic (Nagy Zs. 78.)
Gól: Kuntic (58.)
Sárga lap: Doll (43.), Karagiannis (83.) illetve Kecskés (11.), Kuznyecov (29.), Páling (50.), Telek (63.)
Jók: Preko illetve Simon, Telek, Nyilas, Kecskés
A belgáknál újonc mutatkozott be a kapuban Flieger személyében, mivel az első számú kapus, De Wilde eltiltás miatt nem szerepelhetett. A belgák kezdtek valamivel aktívabban, de a találkozó elején helyzetet nem tudtak kialakítani Hajdu kapuja előtt. Különösebben említésre méltó esemény nem történt a pályán, legfeljebb csak annyi, hogy a 11. percben Kecskés összegyűjtött egy sárga lapot. Ezután a zöld-fehérek aktívabbak lettek, többször átlépték a felezővonalat, sőt, a 18. percben Kopunovic került lövőhelyzetbe a 16-os bal oldalánál, de késlekedett, így a védők közbeléptek. Tíz perccel később Kecskés 25 m-es szabadrúgását fogta biztosan a kapus. A félidő második részében beleerősített az Anderlecht, a ferencvárosi középpályások már nem tudták olyan jól megtartani a labdát, és így többször előfordult, hogy a belgák lendületből vezethették rá a labdát a ferencvárosi védőkre. A hazai csapat fölénye most már helyzetekben is megmutatkozott. Az elsőt a 30. percben lehetett feljegyezni, amikor Walem jobbodali szöglete Prekót találta üresen az ötösön, lövésénél Hajdu már verve volt, de szerencsére Simon a gólvonalról kivágta a labdát. Két percre rá De Bilde 12 m-ről tüzelhetett a balösszekötő helyéről, de Hajdu a helyén volt. A következő akciónál Boffin bombázott 6 m-ről, alig a jobb felső sarok mellé. A 39. percben újabb lehetőség támadt az Anderlecht előtt: egy jobboldali beadást röviden fejeltek ki a magyar védők, de Zetterberg előtt felpattant a labda, így lövése a léc felett hagyta el a játékteret. A félidő vége ismét kiegyenlítettebb játékot hozott, Doll sárgult be, mert lerántotta Kopunovicot.
Szünet után nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt az Anderlecht. Az első negyedórában nem sokat volt zöld-fehér lábon a labda. Az 53. percben egy gyors belga kontránál Preko-Zetterberg-De Bilde volt a labda útja, a csatár 4 m-ről szabadon fejelhetett, de nem sokkal a hosszú sarok mellé bólintott. óriási gólszerzési lehetőség volt. Öt perccel később a csereként beállt Haagdoren jobboldali, lövésszerű beadása meglepte Hajdut, a labda a felső lécről pattant tovább. Ezután a Ferencváros kijött a belgák szorításából, s egyre többet birtokolta a labdát. Az 57. percben Kuntic 12 m-ről célozhatta meg a kaput, de a labda a védőkről szögletre pattant. Kitámadott az Anderlecht, s ezt egy perccel később kihasználta a Ferencváros. A bal oldalon Lisztes tálalt pompás labdát Kuntic elé, aki kilépett a védők között, és 13 m-ről jobbal a rövid sarokba gurított (0-1). Továbbra is a házigazdák kapujánál folyt a játék. A 67. percben Nyilas szabadrúgására Kuntic érkezett az ötösön gólra éhesen, ám Karagiannisnak sikerült az alapvonalon túlra vágnia a labdát. A zöld-fehéreket megnyugtatta a vezetés, jól tudták tartani a labdát, a belgákat pedig szemmel láthatóan sokkolta a bekapott gól, képtelenek voltak ritmust váltani. A 76. percben Lisztes-Kuntic akció futott a pályán, majd az olimpiai válogatott középpályása került helyzetbe, de a 16-osról leadott lövésében nem volt elég erő, így a kapus hárított. Egy perccel később nagy szerencséje volt a Ferencvárosnak, egy szöglet után Boffin 14 m-es lövése gólba tartott, de a csapattárs Preko fejét találta el, ahonnan kifelé pattant a labda. Fáradni látszott Novák Dezső legénysége, az utolsó percekben már többnyire rombolással foglalkoztak Simonék, de annak ellenére sikerült megőrizni előnyüket, hogy a játékvezető közel öt percet hosszabbított.
Herbert Neumann: – Lesújtó teljesítményt nyújtottunk, de az eltökéltséggel, a hajtással, a lelkesedéssel nem volt baj. A gond a befejezéseknél jelentkezett, s miközben mi sorra elpuskáztuk a lehetőségeket, a Ferencváros egyetlen igazi hibánkat kihasználva győzni tudott. A továbbjutás kiharcolása nem lehetetlen, de a visszavágó most már nagyon nehéz lesz.
Albert Flórián: – A magyar labdarúgás utóbbi időszakban nyújtott teljesítménye alapján nem csoda, hogy olyan kevesen számítottak erre a sikerre. Csodálatos dolgot vitt véghez a csapat, felnőttek a meglehetősen nehéz feladathoz. Remekül küzdöttek, érvényesült a szállóigévé vált jelmondat: egy mindenkiért, mindenki egyért. Az Anderlecht legyőzésével különleges értékes skalpot gyűjtöttünk be, de, és azt hiszem itt három pontnak kell következnie… Szívesen elmondom azt is, hogy miért. Lépéselőnybe kerültünk ugyan, de a belgák céltudatosságát ismerve, itthon ugyanolyan, vagy talán még nehezebb lesz a ránk váró 90 perc.
Manu Karagiannis, az Anderlecht középpályása szerint a magyar csapat ezúttal taktikusabban, ravaszabbul játszott. Szerinte elsősorban az volt csapatának hibája, hogy mihelyst megszerezték, gyorsan elveszítették a labdát.
Olivier Doll, a gólért felelőssé tett védő szerint a magyar találat abban az egyetlen pillanatban esett, amikor hátsó alakzatuk megbomlott. A gól – tette hozzá – megtörte lendületüket, alaposan visszavetette csapatukat.
Georges Grun, a csapatkapitány egyes társaiból hiányolta az önbizalmat a találkozó alatt. A továbbjutás szerinte kizárólag azon múlik, hogy az Üllői úton értékesíteni tudják-e az olyan ordító helyzeteket, amilyeneket szerdán Brüsszelben kihagytak.
*
Katasztrófának, gyászos teljesítménynek minősítették csütörtökön a belga lapok az Anderlecht labdarúgócsapatának a Ferencvárostól elszenvedett előző esti váratlan vereségét. A sajtókommentárok nem fukarkodtak a belga csapat bírálatával, ugyanakkor csupán visszafogottan dicsérték a magyar együttest, amely BEK-találkozón idegenben győzte le 1-0 arányban az Anderlechtet.
A Le Soir – amely előző nap még kötelező penzumnak, egyszerű házi feladatnak tartotta a Fradi legyőzését – csütörtökön élesen bírálta Herbert Neumannt, az Anderlecht vezetőedzőjét, amiért gyakorlatilag ugyanazt a csapatot küldte pályára a kupamérkőzésen, amely néhány nappal korábban csúfos vereséget szenvedett bajnoki mérkőzésen az Aalsttól. A lap elsősorban a tréner taktikáját okolja azért, hogy a belga csapat nem tudta hozni a kötelező győzelmet, s igen közel került ahhoz, hogy elbúcsúzzon a további küzdelmektől.
A La Libre Belgique szerint az Anderlechtet bénította az esélyesség, a Ferencváros viszont éppen emiatt felszabadultan játszhatott. A „kolosszális katasztrófában” egyébként mindkét lap szerint szerepet játszott a szerencse: az, hogy miközben a belga csapat sokkal többet támadott, de találatot szerezni nem tudott, a Fradi egyetlen, igazán kecsegtető akciója góllal ért véget.
FELEJTHETETLEN !!! CSODÁLATOS !!! NINCSENEK RÁ SZAVAK !!!
HAJRÁ F R A D I !!!!!!!!!
Brüsszel, 1995. augusztus 9.
Este kilenc óra környékén történt, amikor 15 ezer ember előtt a fiatal Lisztes Krisztián labdát szerzett a saját térfelén, majd a meglóduló Zoran Kuntic elé tálalt, aki pár perc múlva meglőtte pályafutása egyik legnagyobb gólját.
A ferencvárosi gólörömöt leforrázottan figyelték az Anderlecht játékosai. A meccs állása később sem változott, a Fradi 1-0-ra győzött. A tét a Bajnokok Ligája volt – még 16 csapattal! -, amit a budapesti visszavágón ki is harcolt a Ferencváros! Az 1995-ös Fradi, és minden egyes tagja, köztük a kinti meccs hőse, Zoran Kuntic is.
– Az Anderlecht elleni párharc során az egyik leggyakrabban emlegetett név a tied. De mit gondolsz te magad erről a párosításról?
– Egész pályafutásom egyik legfontosabb meccse, egyben gólja is volt a belgiumi, nagyon szívesen emlékszem vissza rá. Hatalmas meglepetés volt a győzelmünk, nem csak a ferencvárosi drukkereknek, hanem egész Magyarországnak óriási örömet szereztünk. Nagyon jó szívvel emlékszem vissza arra az időszakra.
– Amikor a sorsoláson megkaptátok az Anerlechtet, mire gondoltatok? Sokkal esélyesebb volt a belga csapat?
– A párosítás láttán mindenkinek az ugrott be, hogy sajnos nem mi vagyunk a favoritok. Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű, de a kinti mérkőzésen jól játszottunk, és sikerült nyerni. A visszavágó nehezebb volt, de a szurkolóink segítségével bejutottunk a Bajnokok Ligájába. A mai napig állítom, az Üllői úti hangulat nélkül nem jutottunk volna be a csoportkörbe, az előtt a közönség előtt egész egyszerűen aznap nem lehetett rosszul játszani.
– Lisztes Krisztián labdaszerzésénél, mintha előre tudtad volna, hogy hova fog jönni a labda. Ennyire olvastatok egymás gondolatában?
– Sokat beszélgettünk arról a meccs előtt, hogy biztosan lesz nekünk is gólhelyzetünk. Azzal is tisztában voltunk, hogy nem lesz sok, ezért minden adandó lehetőséget be kell lőni. Amikor Krisztián elindult, akkor úgy éreztem, hogy belövi majd elém az üres területre. Jött is a labda, nagyon jó ütemben kaptam, szemben találtam magam a kapussal, és egy kis trükkel sikerült a hálóba juttatnom a labdát. Szerencsére bejött a taktikánk!
– Ki volt az akkori Fradiból a legjobb játékos?
– Sok jó labdarúgónk volt. A fiatalok, a rutinosabb játékosok és a külföldiek jó elegyet alkottak. Nem szeretnék kiemelni senkit, mert az egy nagybetűs CSAPAT volt. Hálás vagyok a sorsnak, hogy annak a csapatnak a tagja lehettem, és hogy Belgiumban belőttem azt a helyzetet.
– Sokszor felemlegetik neked ezt a gólt?
– Főleg a fiam cukkol azzal, hogy mi van, egygólos csatár voltam? Ezzel viccelődik, de azért ő is tudja, hogy jó pár gólt lőttem a pályafutásom során. Persze, az is igaz, hogy a játékom olyan volt, hogy inkább az előkészítésben, a gólpasszokban jeleskedtem. De igen, sokan felemlegetik nekem azt a találatot, néha már-már kellemetlen is, de egy ilyen terhet szívesen visel az ember.
– Mit üzensz a maiaknak? Mi kell ahhoz, hogy újra a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepeljen a Ferencváros?
– Természetesen a legfontosabb a minőség. Aztán nagyon fontos a mentalitás is. Magyarországon vannak ügyes, jó focisták, akik semmivel sem rosszabbak, mint a horvát, szerb, vagy bosnyák társaik. Ugyanakkor a mentalitás terén van lemaradás az ex-jugoszláv tagállamok labdarúgóival szemben. Nézzék meg a szerbeket, milyen sikereket értek el az utóbbi években akár a labdarúgás, akár a vízilabda, akár más sport terén. Az U20-asok például megnyerték a világbajnokságot. Ez is mutatja, hogy önbizalom nélkül nem lehet futballozni. Sőt, azt mondom, megfelelő habitus nélkül nem is érdemes.
http://www.fradi.hu/hu/labdarugas/nb-i/hirek/a-legfontosabb-gol/20150809/c/11190