Kétgólos hátrányból mentett pontot az FTC
A Soproni Liga kilencedik fordulójában a listavezető Videoton hiába jutott kétgólos előnyhöz az Üllői úton, a szépítő góllal magát felébresztő Ferencváros az utolsó pillanatban pontot tudott menteni. Először játszottak döntetlen a bajnokságban az immár 19 pontos fehérváriak, a zöld-fehérek negyedszer, és már a tizedik pontjukat is elkönyvelhették.
Ferencváros – Videoton: 2-2 (0-1)
Albert stadion, 7.000 néző, vezette: Bede Ferenc (asszisztensek: Butkai, Vígh; tartalékjv.: Janitz)
Ferencváros: Haber – Joaquin, R. Wolfe, Balog Z., Alcantara – Rósa D., Lipcsei, Morrison, Ashmore (Mamic 56.) – Ferenczi, Abdi (Fitos 82.)
kispad: Holczer, Kulcsár D., Adnan, Pisanjuk, Fülöp N.
vezetőedző: Robert Davison
Videoton: Sebők Zs. – Lázár, Lipták, Horváth G., Andic – Polonkai (Demjén 85.), Farkas B. – Nagy D., Sitku (Purovic 77.), A. Alves, Szakály D. (Elek 46.)
kispad: Tujvel, Sifter, Moreira, Milanovic
vezetőedző: dr. Mezey György
Gól: Ferenczi (67.), R. Wolfe (88.) illetve Polonkai (36.), Sitku (60.)
Sárga lap: Lázár (68.), Farkas B. (72.)
A bátrabban, összeszokottabban és a kapu előtt jóval határozottabb, de a mezőnyben is labdabiztosabb Videoton gólja ha nem is volt a levegőben, a fehérváriak vezetése jóval inkább megérdemelt volt, mintha a hazaiak találtak volna be a kapuba. Polonkai szép kapáslövésből végén volt eredményes a 36. percben (0–1).
Ment előre a Ferencváros, de nem túl nagy meggyőződéssel és lelkesedéssel, hogy az ötletről, elképzelésről már ne is ejtsünk szót.
Ellenben a túloldalon a védők stabilak voltak, középpályások jól járatták a labdát, amellyel előre is tudtak menni. Elöl aztán Nagy gyorsaságára és cseleire lehetett alapozni, miként Alvés fizikumára és Sitku harcosságára is. Különösen a brazil légióst lehetett kiemelni, aki német futballistákat meghazudtoló erővel egyszemélyes tanként vette fel a harcot a hazai védőkkel, egymaga legalább kettőt mindig lekötött.
A ferencvárosiak csupán egy-két villanással, egyéni megmozdulással vétették észre magukat, ami inkább technikai képzettségüknek volt köszönhető, ám előrébb ritkán jutottak vele. Néhány alkalommal mégis odakerültek a hazaiak, de akkor Sebők biztosan állt a vártán és őrizte kapuját a góltól.
A szünetben nyilván akadt mondanivalója Davison edzőnek, talán egy-két csere is indokolt lett volna, miként szerkezeti módosítás és nagyobb elszántság is.
Nos, ebből aztán alig valami, hogy azt ne mondjuk, írjuk, a gyakorlatban semmi nem valósult meg. Talán Rósa egyedül próbált meg életet vinni övéibe, de ez is csupán helyzetekre volt elegendő.
Eközben a vendégek több kontrából is veszélyt magában hordozó akciót futtattak a pályán, újabb gólt azonban egy szabadrúgásból értek el. Nagy kapu elé ívelését a jó ütemben emelkedő Lipták bólintotta veszélyesen kapura, amiben az volt a legérdekesebb, hogy az őt körbevevő négy(!) ferencvárosinak esze ágában sem volt megakadályoznia a védőt ebben a tettében.
Arra sem vették a fáradtságot, hogy felugorjanak vele. A fejest Haber még bravúrral védte, de ahogy az ívelt labdára, úgy a kipattanóra sem léptek oda a hazaiak, a ferencvárosi nevelés Sitku pedig élt a lehetőséggel és megduplázta az előnyt (0–2).
Ferenczi révén egy szöglet után szinte a semmiből szépített a Ferencváros, mintha a kétgólos előnyben lévő vendégek védelme kevésbé lett volna figyelmes, mint egálnál, vagy éppen egygólos vezetésnél (1–2).
A gól egycsapásra meghozta a hazaiak kedvét. Ellenállást nem ismerve mindent egy lapra feltéve támadtak, amelynek köszönhetően több veszély is adódott Sebők kapuja előtt. A vendégek ekkor nem tudták megtartani a labdát, örültek, hogy az előnyüket meg tudták őrizni, sokszor arra rúgták a labdát, amerre álltak.
Ez az egyszerű taktikai majdnem bevált, ám a 89. percben szintén egy Lipcsei által elvégzett jobb oldali szögletet követően Wolfe is betalált, pontot mentve ezzel csapatának (2–2).
Sőt, ki tudja, mi lett volna a találkozó vége, ha Bede játékvezető nem éppen akkor fújja le a mérkőzést, amikor Lipcsei jobb oldali sarokrúgáshoz készülődött volna…
A játék képe alapján a Videoton inkább rászolgált a három pontra, hogy a fehérváriaknak azonban be kellett érniük eggyel, és ezt leginkább saját maguknak köszönhetik. A Ferencváros pedig azt bánhatja leginkább, hogy csak azután kezdett el futballozni, amikor már 0–2 állt az eredményjelzőn, így viszont a veszett fejsze nyele után futhattak. Igaz, nem hiába…
httpvh://www.youtube.com/watch?v=Ia5KZJr6nZI
Nyilatkozatok:
Bobby Davison: „Az elmúlt hetekben hullámzó volt a játékunk, az MTK ellen kijött a lépés, Debrecenben nem, a mostani teljesítménnyel újra elégedettek lehetünk. Az első félidőben jól teljesítettünk, a másodikban tökéletesen. Dragóner remek játékos, a többiek megfelelően pótolták” – nyilatkozta a 100% Fradinak az angol szakember.
Mezey György: „Sajnos a hajrában sokat hibáztunk, ezért vesztettünk pontot. A Fradi agressziv játékának köszönhetően kétgólos előnyünk ellenére rászolgált az egy pontra, így igazságosnak nevezhető az eredmény. Az Albert-stadion hangulata több játékosomat megbéklyózta az utolsó percekben, ebben még fejlődniük kell fiatal futballistáimnak” – mondta a mérkőzést közvetítő Duna TV kamerája előtt Mezey György.
Lipcsei Péter: „Nem vagyok elégedett a játékkal, ám annak örülhetünk, hogy a hajrában mentettünk egy pontot. Két gólt kaptunk, és mindkettő elkerülhető lett volna. Sajnos, az elsőnél én is hibáztam. Kommunikációs hibák vannak a csapatban, amelyen javítanunk kell, hogy a jövőben jobbak legyünk. Nem feledhetjük azonban, hogy egy nagyon jó Videoton ellen szereztünk pontot – ezt a táblázaton elfoglalt helyük is bizonyítja –, ami egy nagyon nehéz sorozat közepette nem lebecsülendő” – nyilatkozta Lipcsei Péter a Duna TV stábjának.
(Az nso.hu, a Ferencváros hivatalos honlapja és az MLSZ Adatbankja alapján)
Vélemény, hozzászólás?