Három találat négy perc alatt
Egy órával a kezdés előtt Hanacsek Attila játékvezető körbejárta a Bozsik-stadion az esőtől igencsak felázott játékterét, majd úgy döntött, hogy mérkőzésre alkalmas a gyepszőnyeg. Nos, az első félidő megkezdése után megállapíthattuk, hogy a bíró talán optimista volt egy picit, mert a játékosok az első pillanattól kezdve estek-keltek, és sértődés ne essék, egyikük-másikuk már az elején olyan rossz gyerekre emlékeztetett, aki szabadidejét jobb híján egy felázott homokozóban tölti.
Kispest-Honvéd – Ferencváros: 1-2 (0-0)
Bozsik stadion, 5.000 néző, vezette: Hanacsek Attila (Hrabovszky, Kovács P.)
Kispest-Honvéd: Tóth J. – Laczkó, Mészáros, Dulca, Balint (Hercegfalvi 47.) – Vadócz, Dubecz, Takács – Bárányos (Piroska 29.) – Torghelle, Sasu
vezetőedző: Szurgent Lajos
Ferencváros: Szűcs L. – Balog Z., Vukmir, Gyepes – Kriston, Kapic, Lipcsei, Szkukalek – Gera, Tököli (Szili 90.), Leandro (Jovic 55.)
szakmai igazgató: Garami József
Gól: Hercegfalvi (66.) illetve Lipcsei (62.), Kriston (65.)
Sárga lap: Mészáros (26.), Sasu (40.), Torghelle (58.) illetve Lipcsei (25.), Kapic (53.), Balog Z. (58.), Kriston (58.), Szűcs L. (92.)
Nyugodtan kijelenthetjük, a játéktér egyik fele mérkőzésre még csak-csak, labdarúgásra azonban egyáltalán nem volt alkalmas. Itt volt például Torghelle Sándor esete, aki jó tíz métert csúszott az ülepén egy szerelés után, vagy említhetjük Marius Sasu és Dragan Vukmir találkozását, amely után a hazaiak támadója csak az oldalvonalnál tudott lelassulni. Persze azért a csapatok küzdöttek egymással lelkesen, de semmiféleképpen nem feledkezhetünk meg arról, hogy a sárban nem úgy pattant és nem úgy csúszott a labda, ahogy azt a labdarúgók megszokhatták.
A hazai oldalon a két támadó mögött Bárányos Zsolt szabadon futballozhatott, afféle irányító szerepkörben. Tehette mindezt alig félórán keresztül, utána viszont a combjához kapott, és le kellett cserélni (mint kiderült, a futballista jobb lábában elszakadt a combizom). Reménykedhettek a hazaiak, ugyanis a kényszerű váltás nyomán az a Piroska Attila kapott játéklehetőséget, aki az előző bajnokságban kellemetlen perceket okozott a Ferencvárosnak: történetesen két gólt lőtt az Üllői úton.
A ferencvárosiak próbáltak sokat futni, földön tartani a labdát, és érződött, hogy a betömörülő kispesti védelmet a széleken próbálják feltörni. A jobb oldalon azonban Kriston Attila nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem sok jó megoldása volt. A bal oldalon a brazil Leandro sokszor megkeverte a védelmet, ám igazi gólhelyzetet az ő megmozdulásai sem eredményeztek. Az első játékrészben a Ferencváros fölényben volt, a kispestiek pedig a sáros talajon képtelenek voltak veszélyesen kontrázni. A fordulás előtt még annyi említésre méltó történt – na nem kell megijedni, egyik csapat sem alakított ki helyzetet – hogy Leandro és Laczkó Árpád összerúgott, Szurgent Lajos pedig oly vehemensen reklamált, hogy Kalmár László tartalékjátékvezetőnek és Hanacsek Attilának kellett őt csitítani.
A második félidő nem kezdődött túl eseménydúsan, tíz percig kellett várni arra, hogy történjen valami érdemleges. Akkor Gera Zoltán fektette el a teljes kispesti védelmet, és tesztelte Tóth József kapust – a hazaiak egyese reflexmozdulattal hárítani tudott.
Aztán az 58. percben teljesen váratlanul felpörögtek az események, szinte izzott a légkör. A mozgalmas periódus azzal kezdődött, hogy a Honvéd támadója, Torghelle Sándor két ferencvárosival, Balog Zoltánnal és Kriston Attilával kapott hajba, az incidensnek aztán hangos szóváltás, heves lökdösődés és három sárga lap lett a vége. Az ekkor már parázs hangulatú mérkőzésen előbb Lipcsei Péter, majd Kriston Attila révén gólt szereztek a zöld-fehérek, de nem sokáig örülhettek felhőtlenül a vendégek, mert Hercegfalvi Zoltán szépített, igaz, ekkor már sok néző nem csak a pályára figyelt…
A lelátó békésebbik, ám kispestiekkel teli részére beszivárgott egy ferencvárosi szurkoló, aki természetesen örült csapata góljainak, ám ezt igencsak nehezményezték a hazaiak – ekkor még elegendő volt egy rendező közbelépése. A kispesti gól után azonban több kék mellényesnek is közbe kellett avatkoznia a fedett lelátón. Ott foglalt helyet ugyanis az amúgy kispesti nevelésű Dragóner Attila, aki a Ferencváros zöld-fehér formaruhájában ült be a hazai drukkerek közé (az FTC védője sérülés miatt nem lehetett a pályán). Nos, a válogatott játékost úgy kellett kimenekíteni a szurkolók közül. Ezután – először senki nem tudta miért – több ferencvárosi rendező és egy szakasz rendőr is felment a lelátóra. Mint később kiderült, a vendégegyesület több szurkolója is a hazaiak megszokott helyére, a főtribünre vásárolt jegyet. Ôket is szép szóval távolították el a hazaiak közül.
Mindeközben egy, a pálya mellé hajított füstbomba békésen füstölgött…
Sajnos e nyolc mozgalmasabb perc miatt marad emlékezetes ez a találkozó, és nem a mutatott játék miatt, bár a második félidőben kétségkívül jobb volt a mérkőzés, mint az első felvonásban. A játékosokat mindenképpen dicséret illeti azért, hogy a rendkívül sáros pályán végig küzdöttek, hajtottak. A Ferencváros sikerével az első helyen telel, míg a Kispest utolsó maradt.
Talán ennek tulajdonítható, hogy a Bozsik-stadionban egyre többet hallani a horvát szakember, Marijan Vlak nevét, aki ugyan nem tekintette meg élőben a Kispest–Ferencváros mérkőzést, de sokan biztosra veszik, hogy a Fradi egykori trénere hamarosan a piros-fekete együttes vezetőedzőjeként vállal munkát Magyarországon. A zöld-fehérek játékosai a lefújás után Mikulás-sapkát öltve köszönték meg a szurkolást fanatikusaiknak, akiknek az első hely volt a december 6-i ajándék.
Percről percre
16. perc: Kriston a jobb oldalról tört befelé, a fedezet Szkukalek és Leandro összjátéka után került nagy helyzetbe: a brazil futballista átadása azonban kissé hosszúnak bizonyult, így Tóth József kapujából kimozdulva az ötös sarkán fölszedte előle a labdát.
17. perc: Gera jegyezte a mérkőzés első kapura lövését: a ferencvárosi 22 méterről, középről, ballal vette célba a kaput, az erősen meglőtt, ámde középre tartó labdát Tóth József biztosan szorította magához.
23. perc: Gera remekül futtatta a jobb oldalon Kristont, a középpályás egy pattanás után laposan adott középre, Leandro tíz méterről, középről, ballal egyből a bal sarok mellé küldte a labdát.
43. perc: Piroska jobb oldali szöglete után röviden szabadítottak fel a vendégvédők, így került Dubecz Szűcs Lajos kapujától 23 méternyire lövőhelyzetbe, és ha már alkalma volt, lőtt is. Nem is rosszul: jobbal a bal felső sarkot vette célba, Szűcs vetődve ütötte ki a léc alól a labdát.
45. perc: Lipcsei végzett el a Kispest-Honvéd tizenhatosának bal oldaláról szabadrúgást, jobbal nagy erővel lőtt kapura, Tóth József előrevetődve öklözte ki a labdát.
49. perc: Lipcsei jobb oldali szöglete után a labda a kapu előtt tömörülők feje fölött elszállt, a bal oldalon Leandrónak félfordulatból 20 méterről lövésre vállakozott: ballal egy méterrel a kapu fölé bombázott.
54. perc: Kriston saját térfeléről remekül indította Gerát, aki a jobb oldalon a vendégek tizenhatosának területére szaladt, aztán befelé cselezett, elvitte a labdát Takács és Dulca mellett, végül nyolc méterről, ballal a hosszú sarokra lőtt, Tóth József a léc alól ütötte ki a labdát.
62. perc: Tököli Szkukalek indítása után a bal oldalon tört előre egészen előre, Mészáros mellett az alapvonalig jutott, ballal középre ívelt, a labda Dulca fején megpattant, a jobbösszekötő helyén Lipcsei érkezett, és nyolc méterről jobbal egyből nagy erővel a kapu jobb alsó sarkába lőtt. 0–1
65. perc: Lipcsei végzett el a bal oldalról, az oldalvonal közeléből szabadrúgást, középre ívelt, Tóth József rosszul jött ki, így Gera elfejelte előle a labdát. Igaz, irányítani azt már nem tudta, így a labda a magasba pattant, ám mielőtt a jobb oldali léc mellett elhagyta volna a játékteret, Tököli a levegőből visszafejelte az a kapu előterébe. Gera a levegőbe felugorva, jobbal négy méterről próbált a hálóba lőni, de a labda a gólvonalon álló Dubeczről kipattant – nem messzire, a kaputól három méterre álló Kriston elé, aki jobbal, egyből a léc alá lőtt. 0–2
66. perc: Torghelle a jobb oldalról, a tizenhatos sarkától Vukmir és Gyepes között jól adott középre, a nagy lendülettel érkező Hercegfalvi eltolta a labdát Balog mellett, majd nyolc méterről az elévetődő Szűcs Lajos fölött jobbal átemelve a labdát a kapu jobb oldalába helyezett. 1–2
79. perc: Jovics és Tököli összjátéka után Lipcsei lőtt: 18 méterről jobbal, laposan centikkel a jobb kapufa mellé.
Fény és árnyék
Kispesten nem felejtik el az egykori nagyokat. A találkozó elôtt régi közvetítéseket hallhattunk, Szepesi György tolmácsolásában az 1952-es helsinki olimpiai döntôt, amikor a magyar válogatott Jugoszláviát gyôzte le 2–0-ra. Forogtak a szalagok, s bár labdarúgó-mérkôzésen furcsa volt hallani az Egerszegi Krisztina szöuli gyôzelmérôl szóló felvételt, jó volt emlékezni a sikerekre.
Ahhoz hozzászokhattunk, hogy a mérkôzéseket gomolygó füst vezeti fel, de a könnygázt továbbra is nehezen szokja meg a békés szemlélô. Volt itt a meccs elôtt zöld-fehér és piros köd is, és a pályán kívül szükség volt rendôri beavatkozásra is. Azért azt jegyezzük meg, hogy a stadionban már csak verbálisan inzultálták egymást a drukkerek.
httpvh://www.youtube.com/watch?v=KXu4HUx_Fn0
Nyilatkozatok:
Szurgent Lajos, a Kispest a vezetőedzője: – Kellemesen csalódtam a játékosaimban, hiszen komoly ellenállást tanúsítottak ezen a meccsen, a hozzáállásuk minden elismerést megérdemel. Azt kell mondjam, végül a rutin döntött a Ferencváros javára.
Garami József, az FTC szakmai igazgatója: – Fontos győzelmet arattunk, ennek köszönhetően az első helyen telelünk, így nem is mondhatok mást, mint hogy elégedett vagyok a labdarúgóimmal. Nagyon nehéz volt ezen a talajon játszani, úgy vélem, amit tudtunk, azt kihoztuk magunkból.
Kriston Attila: – Nagyon boldog vagyok, hiszen most három hónapig nyugodtan nézhetünk a táblázatra. Iszonyú nehéz meccs volt, hiszen ezen a talajon csak csúszni-mászni lehetett. Szerencsére az idény végi hangulat ellenére senki nem eresztett le, és valamennyien maximálisan koncentráltunk, és akartunk. Boldog vagyok persze a gólom miatt is, ami bravúros teljesítmény volt, hiszen legalább egy méterről bombáztam elemi erővel a kapuba… Az a vicc az egészben, hogy arra gondoltam, én már életemben nem jutok olyan lehetőséghez, amikor a gólvonalon elém pattan a labda, erre most megadatott. Amikor külföldi összefoglalókat nézek, akkor mindig úgy irigylem ezeket a gólokat. Most végre már nem kell irigykednem.
Lipcsei Péter: – Mit mondhatnék? Boldog vagyok, hogy nyertünk, és persze annak is örülök, hogy ismét gólt tudtam rúgni. Csapatkapitányként köszönöm mindenkinek az egész éves teljesítményét, és köszönöm a szurkolóknak azt, hogy mindig mellettünk voltak. Csak annyit ígérhetek, hogy tavasszal hozzuk azt, ami itt a Fradiban megszokott, azaz nem lesz megállás!
(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)
Vélemény, hozzászólás?