2004.XI.28. Ferencváros – Bp. Honvéd: 4-0

A bí­rót bí­rálták a kispestiek

Ferencváros – Bp. Honvéd: 4-0 (2-0)
Üllői út, 6.598 néző, vezette: Dubraviczky Attila (Nagy I A., Mészáros)

Ferencváros: Szűcs L. – Balog Z., Lipcsei, Gyepes – Zavadszky (Bognár Zs. 60.), Rósa D. (Kapic 29.), Zováth, Leandro (Csepregi 72.) – Tőzsér – Sowunmi, Vagner
vezetőedző: László Csaba

Bp. Honvéd: Erdélyi – Vámosi, Budovinszky, Mészáros A. – Dobos (Dancs 67.), Genito, Bábik, Vén, Horky (Facskó 80.) – Szili, Csobánki (Bojtor 46.)
vezetőedző: Bognár György

Gól: Zavadszky (15.), Gyepes (19. – 11-esből), Sowunmi (67.), Vagner (75.)
Sárga lap: Budovinszky (19.), Vámosi (68.) illetve Sowunmi (53.)

Fél hatkor ugyan még a hatszáz Honvéd-szurkoló volt többségben (szegény vendégdrukkerek biztonsági szempontból egy órát dideregtek a meccs előtt a szektorukba zárva), de aztán fölénybe kerültek a zöld-fehér fanatikusok, akik az őszi elsőt köszönthették.

Mert azért lehetett bármilyen jó passzban a Kispest, arra csak nem lehetett számí­tani, hogy szerény nyolcgólos sikerével letaszí­tja a Ferencvárost a trónról… Az őszi elsőség tehát lényegében a meccs előtt eldőlt (a köszöntő transzparenst maga után húzó repülő azért óvatosságból most elmaradt…), ám László Csaba szeretett volna három pont előnnyel téli pihenőre vonulni.

Illetve hol van itt a téli pihenő! Szerdán háromnegyed kilenckor a Basellel játszik a Fradi (a svájciak képviseletében Ruedi Binden el is jött Budapestre meglesni az ellent), majd Pécsett vár rá egy Magyar Kupa-meccs, hogy aztán a december 16-ra kií­rt skóciai UEFA-találkozóval záruljon az év – í­gy csak lesz néhány napjuk a fradistáknak a karácsonyi bevásárlásra is. Az FTC szakvezetője persze tudja, hogy túl nagy feladat lenne minden játékosának háromnaponta jelesre teljesí­teni, ezért egyfajta rotációs rendszerben játszatja együttesét: vasárnap este például Huszti Szabolcs és Dragan Vukmir csücscsent a lelátóra, de kimaradt a kezdőcsapatból Adem Kapic, Marek Penksa és Alekszandar Bajevszki is.

Egy kerülettel odébb Bognár György nem álmodhat hasonló dőzsölésről – a szakvezető azt is nehezen akarta elhinni, hogy védelmén végre nem kell változtatnia. Csatárai azonban továbbra is hiányoznak, ráadásul a vezéregyéniség, Vadócz Krisztián útnak indul Thaiföldre. Nem véletlen, hogy Bognár György már egy döntetlennel is kiegyezett volna.

Bár a Fradi-drukkerek is tűzijátékkal nyitottak, a kispestiek az egész lelátót ámulatba ejtették a több mint százezer forintba kerülő és előre engedélyeztetett pirotechnikai bemutatójukkal (tényleg szenzációs látvány volt), majd egy „Folytassa, Gyepes!” felirattal kí­vántak sok szerencsét csapatuknak…

A szerencse viszont most kevés volt, a tudás döntött. A Honvéd vállalta a nyí­lt játékot, de az elején a Fradi simán átrohant a vendégeken. Két nagy védelmi hiba, kétgólos hazai vezetés: előbb Zavadszky Gábor csúsztatott nagyon szépen a kapuba, majd Gyepes Gábor vágta be kí­méletlenül a megí­télt büntetőből a labdát. Megjegyzendő, a közönség kí­vánságára Szűcs Lajos szerette volna elvégezni a tizenegyest, de a kapus rögvest visszakozott, amikor az utóbbi időben enyhén balszerencsés társa akarta helyrebillenteni lelki egyensúlyát – sikerrel.

Biztos vezetésük tudatában a ferencvárosiak spórolni kezdtek a szuflával (kell az szerdára is), és a vendégcsapat bizony meg is fordí­thatta volna az állást, Szűcs Lajos azonban többször bravúrral mentett. Odaát Erdélyi Miklós sem szundikálhatott, elvégre egyszer-egyszer megindultak a zöldek, de több találat már nem esett ebben a félidőben. Panaszkodni mégsem volt okunk, kifejezetten jóra sikeredett az első felvonás.

Fájdalom, az öltöző melegsége rossz hatással volt a csapatokra, visszaesett a szí­nvonal. A Honvéd ugyan kulturáltan passzolgatott, Genito megint elemében volt, de már jóval kevesebb veszélyt jelentett a ferencvárosi kapura, mint korábban. A Ferencváros sem erőltette a góllövést, í­gy talán magukat a zöld-fehéreket is meglepte, amikor a játékvezetővel többször nézeteltérésbe keveredő Sowunmi Thomas (világrekord lett volna, ha két perc alatt kétszer kap reklamálásért sárgát…) is betalált. Innentől pedig már a Ferencváros örömjátékát hozta a meccs, Robert Vagner szemtelen gólja jelentette a kiütést.

Pedig ekkora különbség azért nem volt a csapatok között, a Honvéd 70 percig elfogadhatóan futballozott, de ez a vasárnapi Fradi ellen nagyon kevés volt. László Csaba együttese előtt le a kalappal, megvan az áhí­tott hárompontos előny – de a szuperlatí­vuszokkal várjunk még december 17-ig…

httpvh://www.youtube.com/watch?v=lEixZgM6Qxo

Nyilatkozatok:

László Csaba (a Ferencváros edzője): – Nagyon örülök, hogy a zalaegerszegi kiütéses sikerünk nem a véletlen műve volt. Ma azok a játékosok is jól teljesí­tettek, akik az utóbbi időben kevesebb játéklehetőséget kaptak vagy a keretben sem voltak, ennek ellenére ők is meggyőzően futballoztak, és egy olyan mérkőzést produkáltak, ami minden elismerést megérdemel, és talán szurkolóinknak is tetszett. A drukkereknek köszönöm azt is, hogy időnként a nevemet skandálják, ez nagyon felemelő érzés, de ez elsősorban a csapat érdeme. Nagyon örülök annak, hogy a fiúk 4-0-sem álltak le, és próbálták annak szellemében futballozni, amit kérek, azaz az utolsó percig küzdeni az eredménytől függetlenül. Azért vagyok egy picit dühös, mert Vágner és Tőzsér a hajrában egy-egy nagy helyzetet elszórakozott, ezt ma megtehettük, de ha nemzetközi porondon valamit szeretnénk keresni, akkor ezeket ki kell iktatnunk játékunkból. Csapatom egységét jól jellemzi egyébként az is, hogy a kijelölt büntető rúgó, Szűcs Lajos kí­nálta fel Gyepes Gábornak, hogy rúgja ő a 11-est.

Bognár György (a Honvéd edzője): – Gratulálok a Ferencvárosnak, jobban játszott, mint mi. De az az igazság, hogy azt a bí­rói működést, amit ma este tapasztaltam, csapatom nem bí­rja el a Ferencvárossal szemben. Ha a zöld-fehéreket segí­teni kell a Basel elleni felkészülésben, akkor elfogadom ezt, de akkor máskor szóljanak nekünk is.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)