A Fradi naptára, április 5.

Közzétéve: 2024. április 5. péntek | Szerző: Szerkesztőség

Évfordulók:

102 éve született Egresi Béla
24 éve hunyt el Müller Henrik
56 éve hunyt el Rauchmaul Emil
115 éve született Sós Károly
76 éve született Szőke László
52 éve hunyt el Trenka László

Mérkőzéseink ezen a napon:

1914. BAK – FTC 1:3, NB1
1915. FTC – MTK 1:3, Húsvéti serleg
1920. FTC – MAC 2-1, NB1
1925. Vasas – FTC 0-2, NB1
1926. FTC – MTK 0-0, Húsvéti serleg
1928. Ferencváros – Újpest 4-2, Húsvéti serleg
1931. Újpest – Ferencváros 3-1, NB1
1950. ÉDOSZ – Szombathelyi Lokomotiv 3-2, NB1
1952. Bp. Kinizsi – Bp. Vasas 0:0, NB1
1953. Bp. Kinizsi – Győri Vasas 1:3, NB1
1958. Austria – Ferencváros 2:1, Húsvéti serleg
1970. Ferencváros – Bp. Honvéd 1:0, NB1 alapszakasz
1972. Ferencváros – Wolverhampton 2:2, UEFA Elődöntő
1975. DVTK – Ferencváros 1:1, NB1
1980. Volán – Ferencváros 1-6, NB1
1986. Ferencváros – Bp. Honvéd 1-1, NB1
1997. Ferencváros – BVSC 2-1, NB1
2000. Ferencváros – Diósgyőr 2-0, NB1
2003. Ferencváros – Videoton 1-0, NB1
2008. Ferencváros – Orosháza 2-2, NB2
2009. Jászberény – Ferencváros 0-1, NB2

Összes díjmérkőzés: 21 mérkőzés, 11 győzelem, 6 döntetlen, 4 vereség, 37-25 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1914. Rumbold Géza
1952. Csányi József
2008. Pisanjuk, Igor

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1926. Palcsek Antal
2009. Márkus Tibor

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1903. Borbás Gáspár dr.
1903. Braun Ferenc
1903. Gorszky Tivadar
1908. Koródy Károly

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1903. Koltai József

„Az üllői-uti pályán 8000 főnyi közönség volt a tanúja a FTC hatalmas fejlődésének. A csapat egységesen és stílusosan dolgozott, különösen a csatázósora, a melyben Rumbold Géza center sokkal jobbnak bizonyult Koródinál. A kapuban újra Ungár játszott, tetszett a BAK játéka is s hogy nem volt eredményesebb, annak az oka Cseh center tehetetlenség volt. Annál jobb volt a halfsor és a védelem, a melyből Ludwig óvatos és mégis kitűnő játéka tűnt ki. A FTC volt a mérkőzésben a többel támadó fél, miközben Schlosser, Tóth és Weisz ragyogó formáról tett tanúságot.” (1914 – BAK)

„A mélyre ázott talajon klasszikus küzdelmet vívott a két csapat. Az FTC csatársora ezúttal is kitűnőén játszott, ellenben föltűnően bizonytalanul dolgozott a két hátvédő” (1920 – MAC)

„Kedves ünnepséggel kezdődött a mérkőzés. A Vasasok ugyanis szép selyem zászlóval ajándékozták meg az FTC 25 éves jubileuma alkalmából. A zászlót Kabók Győző nemgyűlési képviselő, a Vasasok elnöke adta át és az FTC nevében Szigeti Imre alelnök köszönte meg….Az FTC biztosan győzte le a Vasast…Az FTC klasszikusan dolgozó halfsora nem engedte meg, hogy a Vasas csatárok tipikus kombinativ játéka kifejlődjék…A védelemben Takács állt legjobban a lábán, Hungler nem volt egészen fit, de így is jó volt. Amsel egyszer majdnem idegsokba kergette az FTC drukkerek hadát, de volt néhány szép védése.” (1925 – Vasas)

„Olyan álmosan indult az FTC-MTK mérkőzés, hogy senki sem gondolhatott még csak a második félidő elején sem arra, hogy idő előtt félbeszakad ez a játék és még hozzá botrányos jelenetek között. A II. félidő hangulata már meglehetősen izzó volt a sok fault miatt és amikor a 27. percben Braun öreg játékostársával Blummal szemben egy eléggé el nem ítélhető szándékos durvaságot követett el, el volt vetve a botrány magja. A tribünről látni lehetett amint a kiállított Braun megindul lefelé a pályáról és ugyanakkor befele futott Nadler, akit egy perccel előbb sérülten vittek ki a salakra. Közben Blumot készültek levinni a pályáról, amikor a salakpályán már veszélyesen mozgalmas volt az élet. Ekkor tűnt fel a kijáró irányából egy rendőrtiszt alakja, aki belépett a pályára. Először Nadler futott hozzá és látszott, hogy vitába szállt a rendőrtisztviselővel, aminek az lett a vége, hogy Nadlert két rendőr vitte le a pályáról. A jelenet meglehetősen zajos volt, mert Nadler csak az erőszaknak engedelmeskedett. Az MTK csapata hirtelen összefutott és a tumultusban most már összekeveredtek a pályára befutó nézők a rendőrökkel, játékosokkal, bírókkal, majd az MTK levonult a pályáról. Ezalatt a tribün alatt igen izgatott volt a hangulat, közben egy rendőrfogalmazó közölte az MTK csapat vezetőivel, hogy semmi akadálya sincs a mérkőzés folytatásának, sőt a leigazoltatott játékosok is játszhatnak tovább. Rövid tanácskozás után az MTK vezetői úgy határoztak, hogy a csapat nem folytatja tovább a mérkőzést, pedig a rendőrök rendet teremtettek a pályán, ahol az FTC csapata magára maradva várta, hogy mi történik tovább…” (1926 – MTK)

„A Ferencváros és Újpest tizenegye olyan nagyvonalú játékkal kezdette a mérkőzést, hogy a nézőtér teljes elismerését vivta ki első akcióival. Mind a két csapat frissen és kedvvel játszott, ami már eleve biztosította a mérkőzés érdekességét. Az egyik pillanatban az egyik, a másikban a másik kapu forgott veszélyben és a két, nagyszerűen disponált csastársor kiforrott tudással végezte élvezetes akcióit. A szélsők lendületes lefutásai, a belsők sok érzékkel végrehajtott húzásai komoly dolgot adtak folyton a védelmeknek, majd az egymásra következő helyzetekből a gólok is megszülettek…A Ferencváros együttesén nyoma sem látszott a múlt heti gyengeségnek. Koszta a szélső poszton a mérkőzés meglepetése volt, már a játék elején magára vona a figyelmet gyors lefutásaival és pompásan megjátszott labdáival. A halfsorban a fiatal Lyka nagyon jól kezdett, de hamarosan kiadta minden erejét és visszaesett. A védelemben Hungler volt a legjobb. Gyors, határozott, amellyett energikus és jól rúg. Takács I. némileg visszaesett formájában…Egyenrangú ellenfelek közül a Ferencváros veszélyesebb volt…Szigeti Imre, a Ferencváros elnöke: — A csapat mai játéka mutatta, hogy az elmúlt két hét gyengesége csak átmeneti volt, aminek semmi nyoma.” (1928 – Újpest)

„A szombathelyi védelem különösen szünet után nagy lelkesedéssel, akarással és jól küzdött, de támadósora tervszerűtlenül játszott. Nem láttunk ettől a sortól keresztlabdát, ötletet…A zöld-fehérek szünet után helyenként már azt a játékot nyújtották, amit vasárnap a Teherfuvar ellen. Perceken keresztül szinte egykapura játszottak. Végeredményben az ÉDOSZ főleg szünet utáni játéka és mezőnyfölénye alapján nagyobb arányban is győzhetett volna.” (1950 – Szombathelyi Lokomotív)

„A Fradi gólját Füsi fejelte, amihez a Honvéd kapusának, Bicskei Bertalannak az aktív közreműködésére is szükségünk volt egy küzdelmes, de meglehetősen alacsony színvonalú mérkőzésen…Szinte érthetetlen, hogy a magyar csapatok mennyire nem érzik, hogy a bajok egyik forrása, a szélső nélküli játék…Telnek, múlnak a percek, s egyetlen beadás sem érkezik. Hát persze. Nincs kitől.” (1970 – Bp. Honvéd)

„Az első mérkőzés igazi drámai összecsapást hozott. A foci varázslatos világába sokszor előfordul, hogy egy játékos egyetlen mozdulata dönthet arról, hogy neve örökre kapcsolódjon a mérkőzéshez. Ha Szőke István a 73. percben belövi a második büntetőjét, minden bizonnyal a mérkőzés hősévé válhatott volna. Sajnos a büntető kimaradt 2:1-es vezetésünknél, ráadásul a foci aranyszabálya is érvényesült, hiszen a kimaradt lehetőséget „büntették” az angolok, néhány perccel utána megszerezték az egyenlítő góljukat. A gól teljesen megzavarta a csapatot, hiába szorítottuk be a „Farkasokat”, a győzelmet nem sikerült megszerezni.” (1972 – Wolverhampton)

„Látványosan visszavágott a Ferencváros az Üllői úton elszenvedett őszi 1-0-ért! A vendégek az első perctől kezdve nagy akarással harcoltak. A mezőnyben nem erőltették a gyors játékot, inkább sok adogatással szőttek akciókat, de a kapu előtt hirtelen ritmust váltottak és villámgyors megoldásokkal teremtettek gólveszélyes helyzeteket. Volán a második félidőre elkedvetlenedett, feladták a mérkőzést. Így fordulhatott elő, hogy az ősszel győztes csapat időnként alárendelt szerepet játszott és igaz az a megállapítás, hogy ha a zöld-fehérek valamennyi helyzetüket belőtték volna, kétszámjegyű különbséggel nyernek. (…) Novák Dezső: — Nagyon örülök annak, hogy ha gyenge játékkal is, de győztünk, s rácáfoltunk azokra, akik úgy véltek, hogy előre megbeszélt eredmény születik…” (1980 – Volán)

„Varga Zoltán vezetőedző pokoli perceket élhetett át ezen a bajnokin. A Ferencváros mestere a második félidő első negyedórájában csak nehezen látta meg, hogy vészes lyuk tátong csapata jobb oldalán. Amire cserével Varga megoldotta a vészhelyzetet, Vasile Miriuta klasszisbeadásával, Zavadszky varázsgóljával az eredmény is “megoldódott”. Az első félidőben még passzív BVSC akár nyerhetett is volna, ha Egressy “észnél van”. A csatár kihagyott, a zöld-fehérek véres verítékkel hozták a mérkőzést. Egyszersmind gyorsan szobrot is állíthatnak Miriutának, aki gólt lőtt, majd előkészített egyet, összességében megmentette az alapvető szerkezeti bajokkal küszködő csapatát a csődtől.” (1997 – BVSC)