A Fradi naptára, december 11.
Évfordulók:
94 éve született Anda László
105 éve született Gyetvai László
104 éve született Horváth András
127 éve született Hungler I. József
101 éve született Keszthelyi Mihály
Mérkőzéseink ezen a napon:
1910. FTC – KAOE 3:1, Corinthian díj
1921. FTC – VAC 1-0, NB1
1927. Beogradszki SK – Ferencváros 2-4, nemzetközi barátságos
1949. Debreceni Lokomotiv – Ferencváros 1-1, NB1
1955. Bp. Kinizsi – Bp. Vasas 1:0, NB1
1960. Ferencváros – DVSC 7:0, NB1
1963. Birmingham City – Ferencváros 5:1, nemzetközi barátságos
1974. VM Egyetértés – Ferencváros 1:3, Téli kupa
1976. SBTC – Ferencváros 0-3, MK
1999. Haladás – Ferencváros 0-2, NB1
Összes díjmérkőzés: 10 mérkőzés, 8 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség, 26-10 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
„A csúszós és sáros pályán váratlanul kemény ellenfélnek bizonyult a Kaoe, s különösen az 1. félidőben tartotta jól magát. Kapusa ez alkalommal remekül játszott, minden lövést rávetéssel védett olyannyira, hogy az Ftc csatárai már idegessé váltak. Az első gólt a Kaoe éri el az első percben Weinber öngólja révén, aki egy kapufáról visszajövő labdát a gólba vág. Az Ftc erélyes játékba fog és állandóan bombázza a Kaoe összes játékosaival védő kapuját, végre 30 pben Schlosser éles lövése a kiegyenlítő gólt eredményezi. A II. félidőben Ftc teljesen ura a helyzetnek. A 18-ik pben Pataki remek lövése a 2-ik gólt eredményezi, melyet Weisz a 22-ik pben még eggyel megtold. A mérkőzés utolsó 10 percében Ftc 4 eredménytelen kornert ér el.” (1910 – KAOE)
„Az FTC jobb volt, de…” (1921 – VAC)
„Gyengén szitáló hóban szaladnak ki a didergő Ferencváros játékosok – A Jugoslavia piros szvettereiben, mert a csapat az egyiptomi útra való tekintettel nem hozott magával meleg felszerelést…A Ferencváros játékát csak az tudja méltányolni, aki látta ezt a mérkőzést, látta azt a szinte hihetetlenül heves iramot, amilyent bizony ritkán látni mérkőzéseken. A teljesítmény élbírálásakor mindezen felül figyelembe kell venni a tegnap már kiemelt göröngyös pályát, a második félidőben szembe fúvó hatalmas havazást, főképpen pedig a BSK játékát, amely nagyon egészséges, sokra hivatott futball. Technikában ugyan messze van a közép-európai profiktól, de ennek részben a pályaviszonyok az okai, amelyek szinte lehetetlenné is teszik a technika érvényesítését. Ezek ellenére a Ferencváros az adott körülmények ellenére igen jól játszott. Nagy teljesítményt nyújtott a csapat, mindenki tudása legjavát adta s csak így volt kivívható az eredmény.” (1927 – Beogradszki SK)
„Hideg szél fújt, esett az eső, amikor a két csapat néhány perces késéssel kifutott a pályára. A késlekedés miatt joggal elégedetlenkedett a közönség. A mérkőzés, mint várni lehetett, az első perctől az utolsóig hatalmas küzdelmet, változatos, kemény játékot hozott. Egyik csapat sem nyújtotta azt, amire képes, különösen a Vasas. Az erősen felázott, mély talajú pályán sokat csúszkáltak a játékosok és idegességükön kívül ez is oka volt annak, hogy játékukba sok hiba csúszott és elgondolásaikat nem tudták megvalósítani. A Kinizsi győztes gólja a mérkőzés 15. percében esett: Ombódi keresztlabdáját Fenyvesi elcsípte az oldalvonalnál, aztán egy csel után befelé kanyarodott, s ügyesen középre ívelt. A labda átszállt a felugró Borsós felett, Kertész azonban jól helyezkedett és előrevetődve, 4 méterről félmagasan a kapu bal oldalában fejelt.” (1955 – Bp. Vasas)
1955
Tempó, Fradi!: 1960. december 11. meg nagyon kellemes emlékeket idézhet fel azokban akik szurkolóként átélhették a kiütéses győzelmet és azt a tényt, hogy a Népstadion eredményjelző táblájára alig fértek ki a gólszerzők, pedig a mostani technikával már könnyen megoldható lett volna a gond, hiszen mivel Albert Flórián egy maga hat gólt ragasztott Jakab hálójába, így is felkerülhetett volna a táblára: Albert (6). Flóri teljesítménye azóta legendássá vált, egyrészt a hat találat miatt, másrészt, hogy mindezt 19 évesen érte el! Vajon mit is lehet elmondani egy 7:0-s győzelemmel végződő találkozóról? Az biztos, hogy nem volt egy „súlycsoportban” a két csapat és bár a labdarúgás szépségéből adandóan bármikor bele lehet futni egy „nagy zakóba”, de van olyan amikor olyan nagy a különbség, hogy a gólarány talán nem is látszik olyan túlzónak. A Népsport szerint „A Ferencváros legfőbb erénye a lendületes, támadószellemű játék volt és ennek értékét az sem csökkenti, hogy ezt a teljesítményt a bajnokság utolsó helyén álló együttes ellen nyújtották.” Az újság Albert Flóri parádés teljesítményét sem ragozta túl: „Albert hat gólja mindennél többet beszél: a fiatal csatár az idényzárásra a jelek szerint visszanyerte önbizalmát.” Azóta sokat változott a világ és benne a magyar labdarúgás is, de gondoljunk bele, vajon mit írnának a jelenben egy 19 éves csatárról, aki hat gólt lő egy mérkőzésen?! (1960 – Debrecen)
1960
„Az első harminc percben noha a Ferencváros támadott többet, a ritkább hazai támadások veszélyesebbek voltak, mint a vendégek gyakoribb akciói. Szünet után lendületesebbé vált a Ferencváros. Sokmozgásos, helyenként ötletes játékkal több veszélyes helyzetet teremtettek a VM Egyetértés kapuja előtt, s akár több gólt is rúghattak volna. Második félidei teljesítménye alapján a Ferencváros rászolgált a győzelemre.” (1974 – VM Egyetértés)
1976
„Változatos, jóiramú mérkőzésen mindkét csapat nyílt sisakkal játszott. Itt is, ott is voltak gólszerzési lehetőségek, de ezek kihasználásában csak a vendégek jeleskedtek és megérdemelten nyertek. 30. perc: baloldali támadás végén Földvári ívelte középre a labdát, Takács B. lefejelte, s a szemfüles Horváth P. 3 m-ről a kapu jobb oldalába lőtt (0-1). 55. perc: Tóth M. Balassa jóvoltából húzhatott kapura, s 14 m-ről, a balösszekötő helyéről a bal alsó sarokba lőtt (0-2).” (1999 – Haladás)
Vélemény, hozzászólás?