A Fradi naptára, február 28.

Évfordulók:

27 éve született Gera Dávid
40 éve született Jenner, Julian
35 éve hunyt el Kertész Tamás
99 éve hunyt el Rokken Imre
103 éve született Szabó Ferenc
56 éve született Windisch Norbert

Mérkőzéseink ezen a napon:

1904. FTC – Fővárosi TC 13:0, NB1
1909. BTC – FTC 0:3, NB1
1915. FTC – 33 FC 2:0, Hadikupa
1926. FTC – ETC 3-1, NB1
1932. Nemzeti – Ferencváros 1-5, NB1
1937. Budai 11 – Ferencváros 1-6, NB1
1943. Ferencváros – Kolozsvári AC 8-2, NB1
1954. Bp. Kinizsi – Vasas Izzó 2:3, Edzőmérkőzés
1960. Ferencváros – SBTC 3:1, NB1
1962. Ferencváros – Goldberger 6:1, Edzőmérkőzés
1964. Ferencváros – Cinkota ?:?, Edzőmérkőzés
1965. III. ker. TTVE – Ferencváros 1:1, Edzőmérkőzés
1967. Ferencváros – Eintracht Frankfurt 2:1, VVK
1971. Ferencváros – Slovan Bratislava 3:0, nemzetközi barátságos
1973. BVSC – Ferencváros 1:3, Edzőmérkőzés
1976. Ferencváros – SBTC 2:1, Edzőmérkőzés
1981. Ferencváros – Videoton 3-1, NB1
1987. ZTE – Ferencváros 0-0, NB1
1988. Szentesi Vízmű – Ferencváros 0-1, MK
1990. Ferencváros – Ajkai Bányász 5-1, Edzőmérkőzés
1996. Ferencváros – Tiszakécske 9-1, Edzőmérkőzés
2000. Vasas – Ferencváros 3-3, NB1
2003. Ferencváros – Százhalombatta 3-2, Edzőmérkőzés
2007. Ferencváros – Integrál DAC 1-0, Edzőmérkőzés

Összes díjmérkőzés: 14 mérkőzés, 12 győzelem, 2 döntetlen, 55-11 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1915. Magyar Imre

„A soroksári-úti pályán döntésre kerülő match a Fővárosi Torna-Clubnak első debutje lesz az I osztályú bajnoki küzdelmekben. Ellenfele a Ferenczvárosi Torna-Club lesz. A Fővárosinak győzelemre nincs semmi kilátása; mindamellett nagy érdeklődés kí­séri a matchet, mert ezen fog körülbelül eldőlni, hogy a Főv. T. C. miképen fogja megállani helyét az első osztályú bajnokságban.” (1904 – Fővárosi TC)

„A mérkőzés nem nyújtotta azt a képet, amit a BTC.-nak a FTC.-al a múltban való találkozásainál megszoktunk volt. Eltekintve attól, hogy a csömöri-uti pálya annyira rossz állapotban volt, hogy ott ní­vós játékot produkálni nem lehetett, mert a pálya keskeny peremét kivéve, a pálya belső része sár és viztengertől volt borí­tva, a BTC. egynéhány játékosa pedig olyan durván, ízléstelenül viselkedett, hogy az mindennek volt nevezhető, csak football játéknak nem…A FTC. még nem érte el őszi formáját. Játéka nélkülözi a kellő elevenséget és változatosságot, amit a múltban tőle tapasztaltunk. Csatársora korántsem a régi, ami Koródy rossz formájának eredménye. Csak néha láttunk Szeidler, Schlosser és Koródy között a múltra emlékeztető pontos, céltudatos, lapos passzjátékot. Weisz a jobb szélen egyénileg tűnt ki. A védelemben Rumbold ismét nagy formában van, hatalmas rúgásai viharos tapsra ragadta nem egyszer a közönséget. A halfsor jó volt.” (1909 – BTC)

„Ezerötszáz főnyi közönség jelent meg a zöld-fehérek pályáján, amely két élvezetes metchet vélt végigszemlélni, azonban ez a mérkőzés a botrányok jegyében folyt le. Az első félidőben kezdődtek a durvaságok a játékosok között, amelyet a tehetetlen és erélytelen biró nem fékezett meg. Az állóhely közönsége ezt nem tudta nyugodtan végignézni és közbeszólásaival sértegette a 33FK játékosait, akik közül kettő, névszerint Bosnyákovits és Mandl a kerí­tésen keresztülvetette magát és azonnal elégtételt vett. Ekkor a játék percekig abbamaradt és a biró Friedmann Mór (TTK) nyugodtan megvárta, amig a játékosok visszajöttek a csattanó elégtétel vétele után a mezőnybe. Csak Mandlt állí­totta ki azután a bí­ró. A mérkőzésen egyébként az FTK állandó fölényben volt, Molnár és Farkas révén szerezte meg goaljait.” (1915 – 33 FC)

„ETC-gólos, csapkodó félidő után nagyszerű játékkal törte meg az FTC az erzsébetiek ellenállását…Az FTC pompásabbnál pompásabb támadásokat épí­t fel, a csapatban szinte túlteng a játékkedv…Szigeti Imre, az FTC alelnöke: – A II. félidőbeli teljesí­tménnyel meg vagyok elégedve, ez pompás volt. Még nagyobb győzelmet is megérdemelt volna a csapat.” (1926 – ETC)

„A Nemzeti egyenrangú fél volt a mezőnyben, csak a kapu előtt domborodott ki a zöld-fehérek nagyobb klasszisa…A bajnokság első helyén álló Ferencváros jól startolt, pedig az egyiptomi fáradalmakat pihenő Sárosi nem vett részt a meccsen. A födözetsor í­gy Turai-Lyka-Lázár összeállí­tásban játszott. A nagy hideg és havazás ellenére igen szép számmal megjelenő közönség érdeklődése elsősorban az Egyiptomot járt játékosok felé irányult…a négy „egyiptomi” pompásan játszott, különösen Turai, aki olyan élénk volt, mintha az egész telet „átaludta” volna. Csapatának legjobb embere volt.” (1932 – Nemzeti)

„Vasárnap délután megkönnyebbülten lélegzettek fel a Ferencváros drukkerek. Megállapí­tották: a csapat körül nincs semmi baj, a Phöbus elleni második félidei játék múló indiszpozí­ció volt csupán. A Ferencváros olyan jó és olyan lelkes játékkal igyekezett kiköszörülni a múlt heti csorbát, hogy nyugodtan mondhatjuk: a Ferencváros újra a régi nagy együttes…Egyformán jó volt a legtöbb gólt szerző Sárosi, a fürge Táncos, az agilis Kiss, a fáradhatatlan Toldi és a lendületes Kemény. Polgár Szuhai lefogására rendezett be. Ezt a feladatát jól látta el. A védelemben Tátrai tűnt ki.” (1937 – Budai 11)

„Több mint két hónappal ezelőtt, az utolsó bajnoki mérkőzésen érdekes változtatást eszközölt a Ferencváros vezetősége a csapat összeállí­tásán. Eltérve a nagy reformátorok által hirdetett téves eszméktől, újra a támadó középfedezet helyén játszatta a magyar labdarúgás egyik legnagyobb tehetségét, Sárosi Bélát. A Ferencváros komolyan felkészült a tavaszi évadra. Akik kint voltak a csapat edzőmérkőzéseink láthatták, hogy mérkőzésről-mérkőzésre hogyan lendül bele a Ferencváros és látni lehetett, hogy a régi játékmodorra való visszatérés rövidesen meghozza a várvavárt sikert.” (1943 – Kolozsvári AC)

„Jó tarjáni kezdés után, egyre jobban belelendült a Ferencváros, de a gyorsan bekapott gól miatti idegeskedés rányomta a bélyegét egész első félidőbeli játékukra. Ez abban nyilvánult meg, hogy a jól indult sok támadás befejezéséhez nem volt meg a csatárokban a kellő higgadtság. A kiegyenlí­tés után már biztosra vehető volt a Ferencváros gőzelme.” (1960 – SBTC)

„Fájó a Ferencváros kiesése, de a frankfurti 1:4 után, reális számí­tások szerint nem lehetett továbbjutását várni a VVK nyolcaddöntőjében. Fáj a vereség azért is, mert az Eintracht (minden tiszteletünk és elismerésünk mellett) nem tartozik Európa kimagaslóan legjobb együttesei közé. Meg lehet emlí­teni, hogy Albertet nagyon fogták, hogy a játékvezető az FTC-t sújtotta egy-két í­téletével, hogy Géczi hibát követett el a gólnál (de a védők is, amiért nem álltak sorfalat), de egyik tény sem menti, sőt nem is magyarázza a zöld-fehérek gyakran enervált, ötlet nélküli támadójátékát.” (1967 – Eintracht Frankfurt)

„Az í­téletidőben lejátszott mérkőzésen a zöld—fehérek (akik ekkor jégerben és a BKV Előre dupla mezében mentek ki a havas küzdőtérre) gólratörőbb csatár játékkal győztek.” (1971 – Slovan Bratislava)

„A rendezés kifogástalan, a játék kifogásolható volt… A Fradi legjobbjai a védők közül kerültek ki: Pintér, Zsiborás és Keller…Pintér: — Semmi különlegeset sem tettünk, csak arra ügyeltünk, hogy gólt ne kapjunk. A győzelemhez í­gy is közelebb álltunk. A ZTE- pálya a korai időpont ellenére nagyon jó állapotban volt, erre egyikünk sem panaszkodhatott.” (1987 – ZTE)

Sárosi György dr. a Ferencvárosi labdarúgás legendája, a két világháború közötti években nem csak a magyar, hanem az európai labdarúgás kiemelkedő egyénisége. Aszlányi Károly ezen korszak újságí­rója, í­rója, költője, aki az irodalom, a művészet és a bohém életvitel mellett a labdarúgás, a zöld-fehér szí­nek szerelmese is volt. 1937 február végi í­rása Sárosi „Gyurkáról”, több mint egy jegyzet, több mint egy szurkoló aggódása. Leheletfinom rajz egy legendás játékos gyötrelmeiről egy olyan világban, amit nem csak megérteni volt nehéz, de megélni is.