A Fradi naptára, november 19.
Évfordulók:
30 éve született Csanálosi Patrik
123 éve született Furmann Károly
50 éve született Kislőrincz György
26 éve született Knoester, Mats
Mérkőzéseink ezen a napon:
1901. 33 FC – FTC 3:0, Edzőmérkőzés
1905. FTC – 33 FC 1:2, NB1
1911. 33 FC – FTC 0:5, NB1
1922. FTC – MAFC 0-0, NB1
1933. Ferencváros – Bocskay 1-2, NB1
1939. Ferencváros – Elektromos 3-1, NB1
1944. SZAC – Ferencváros 0-6, NB1
1950. Bp. Honvéd – ÉDOSZ 4:2, NB1
1958. Minor Dimitrov – Ferencváros 1:0, nemzetközi barátságos
1961. Tatabánya – Ferencváros 0:0, NB1
1967. Csepel – Ferencváros 3:2, NB1
1969. Egyetértés – Ferencváros 1:0, NB1
1972. Ferencváros – DVTK 4:0, NB1
1977. Ferencváros – SZEOL AK 3-2, NB1
1983. Ferencváros – SZEOL AK 3-2, NB1
1988. Vasas – Ferencváros 2-3, NB1
1994. Parmalat – Ferencváros 0-2, NB1
1997. MTK – Ferencváros 2-2, NB1
2000. Tatabánya – Ferencváros 0-5, NB1 rájátszás
2005. Pécs – Ferencváros 0-0, NB1
2007. Ferencváros – Baktalórántháza 2-0, NB2
2016. Vasas – Ferencváros 2-2, NB1
Összes díjmérkőzés: 21 mérkőzés, 10 győzelem, 5 döntetlen, 6 vereség, 46-24 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
2007. Horváth Péter
2007. Nagy Sándor
Ezen a napon ült először az FTC kispadján díjmérkőzésen:
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
„A FTC mérkőzés volt talán a legérdekesebb. Egy becsületes küzdelem nem egyenrangú ellenfelek közt, ennek dacára a 33-asok részéről tisztességgel végigküzdve. Eszébe jutott az embernek a mérkőzés folyamán, hogy milyen nagy különbség van az egy év előtti időhöz. Akkor ugyanezek között az ellenfelek között a híres 9:0-ás eredmény pokoli zsivaj hurrogás, erőszak, fault között zajlott le. Ma a kép cime a „Családi kör”. Békés türelem. A FTC jól megalapozott vezetői fölényének készséges elismerése az ellentábor részéről is. Meg kell azonban adni, hogy a FTC emberei ki is tettek magukért. Azon a hihetetlenül elázott pályán olyan szép és gyors iramú játék folyt, hogy öröm volt nézni. Amellett fényes kombináció, mesés trükkök. Korodi a beteg Szeitler helyett a jobb szélen igen jól viselte magát. Pataki a centerben nem rontotta az együttest, ami ennél a csatársornál már magában dicséret.” (1911 – 33 FC)
„Szakadó eső várja az Üllői úton a csapatokat. Kár ezért a mérkőzésért. Pompásan indult, volt benne lendület, volt iram, de először az tette tönkre a mérkőzést, hogy a szünet után már teljesen átázott a talaj. Azután Buzássy sérülése vette el a játékosok kedvét. Nem lehet tudni, mi lett volna, ha az Elektromos végig tizenegy emberrel játszik, hiszen tíz emberrel is nagyon nehezen adta meg magát. Mindkét oldalon a védelmek remekeltek, különös az Elektromos védőmunkája tetszett. A zöld-fehérek védelme is jó, az ő munkájuk azonban – három csatárral szemben – lényegesen könnyebb volt.” (1939 – Elektromos)
„A mérkőzés nem hozott nagy játékot. Akik abban reménykedtek, hogy a szolnoki játékosokkal megerősített SZAC komoly ellenfél lehetne, azok csalódtak. A Ferencváros egyáltalán nem erőlködött, egészen közepesen játszott és így is biztosan győzte le ellenfelét. Az első félidőben órisái fölényben játszott a Fradi. Már ekkor gólokkal vezethettek volna, de a csatársora Sipos és Gyulai kivételével formán kívül játszott. Szünet után a zöld-fehérek fölénye még csak fokozódott, hiába volt a SZAC lelkes játéka, a Fradi győzelmét nem tudták megakadályozni. A SZAC-on nagyon meglátszott a pár hetes kényszerpihenő. Játékosai határozatlanok, lassúak, pontatlanok voltak. A második félidő első negyedórája után a SZAC elkészült erejével és ekkor a Ferencváros egymásután érte el góljait. A Ferencváros győzelme ebben az arányban is megérdemelt. Technikailag, taktikailag és erőlét dolgában is ellenfele felett állt.” (1944 – SzAC)
1963 ősz
1972
1977
1983
„A ferencvárosiak a találkozót megelőző nyilatkozatokban arról emlékeztek meg, hogy a Fáy utcában általában “zimankós” csatákban volt részük eddig. Nos, ahogyan a vendégek kezdtek, az ezeknek az előzetes véleményeknek alaposan ellent mondott. Óriási lendülettel egyszerűen állva hagyták a Vasast az első percekben. Az első húsz perc egyértelmű vendégfölénye után a Vasas egyre jobban lábra kapott, ritmust váltott, és nagyobb akarással küzdött. Fordulás után a Ferencváros nagy iramot diktált, ahogy teltek a percek, egyre inkább így lehetett megfogalmazni a kérdést: a fokozatosan saját kapuja elé kényszerülő Vasas bírja-e a nyomást…nem bírta…Rákosi Gyula: – Fergeteges támadásvezetések, hallatlan nagy iram és mindjárt egy szép akciógól! Ettől kezdve fokozatosan „leült” a csapat, a fiúk kényelmesebben játszottak a szükségesnél – és a Vasas vezetést szerzett. A mieink szünet után határtalan lelkesedéssel kezdtek, mindenki nagyon akarta a győzelmet. Sok volt a futás, egymás segítése lendületes játékkal párosult. Idegenben értékes 3 pontot szereztünk.” (1988 – Vasas)
„Lendületesen kezdtek a csapatok, ám látszott, hogy egyik csapat sem kockáztat, nem nyílnak ki hátul, hanem a szervezett védekezést helyezik előtérbe. 16. percben. Lisztes középen jól ugratta ki a jobb oldalon Lipcseit, aki néhány lépés után 15 m-ről kilőtte a rövid, bal alsó sarkot (0-1). A gól után kiegyenlített mezőnyjáték folyt, látszott, hogy az FTC játéka magabiztosabbá, a Parmalaté pedig görcsösebbé vált. A második félidőt jobban kezdte a Ferencváros, mezőnyfölénybe is került. A 76. percben Lisztes vezette be a labdát a jobb oldalról, a kapu torkában járt, amikor ütközött Lászlóval, ám róluk tovább perdült a labda az üresen álló Kopunovicshoz, aki három méterről gurított a kapu közepébe (0-2). A mérkőzés hátralévő részében már kedvére játszhatott a vendég együttes, szinte állva hagyta a hazaiakat.” (1994 – Parmalat)
2000
2007
Vélemény, hozzászólás?