Advent első vasárnapja – Közelebb kerülni egymáshoz

advent-2014-1Advent első vasárnapján egy angyal száll le közénk. Azért jön, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz. Mai zaklatott és rohanó világunkban nagyon sokan csak magunkkal vagyunk elfoglalva és sok esetben még saját szeretteinkre sem jut elegendő időnk. Az angyal azért jön, hogy felkészí­tsen bennünket a szeretet ünnepére. Az angyal segí­t abban, hogy lerázzuk magunkról a keserűséget és úgy tekintsünk a jövőre, hogy abban megtaláljuk a boldogságot. Segí­tsünk neki küldetése teljesí­tésében és gyújtsuk meg advent első gyertyáját. Zöld-fehér szí­vünkben a Ferencváros örök. Még akkor is, ha néha elbizonytalanodunk, ha néha úgy érezzük, hogy elfogy körülöttünk a levegő. Nehéz és bonyolult éveket élünk. Bizakodunk és félünk, hitet adunk egymásnak, de kételkedünk is. Mert emberek vagyunk, mert tudjuk, hogy számunkra az évek száma nem végtelen, ezért mi a jelenben akarunk örülni a sikereknek. Mi a jelenben akarunk bajnokságot nyerni és meghódí­tani a világot.

Nekünk a jelenben van szükségünk Sárosi Györgyre, Rudas Ferencre, Novák Dezsőre, Varga Zoltánra, Albert Flóriánra és Nyilasi Tiborra. És ha azt látjuk, hogy ezek a legendás nevek csak a múltat jelentik, el tudunk bizonytalanodni. Pedig már felépült jövőnk egyik alappillére, az új csodálatos stadionunk. De ahhoz, hogy oda, az eredmények mellé az összetartozás érzése is beköltözzön, sok még a tennivalónk. Újra egymásra kell találnia a Fradi családnak, mert mi együtt vagyunk a Ferencváros. Nem széthúzva, nem vitatkozva és főleg nem gyűlölködve.

Advent első angyala ezért is szállt közénk. Hitet és reményt adni a további munkához. Ahhoz, hogy tovább léphessünk, tudnunk kell honnan is indultunk. Meg kell fejteni az ősök titkát, a több mint száz éves történelmünkből kell erőt merí­teni, hogy egyetértésben tudjuk elérni céljainkat. Ehhez meg elengedhetetlen a három E betű hite és ereje. A széthúzás, az egymás meg nem értése nem vezet sehová.

A TempóFradi egy különleges adventi naptárral járul hozzá az ünnepi készülődéshez. Holnaptól olyan mérkőzéseket, játékosokat, edzőket, klubvezetőket idézünk fel mely minden Fradista szí­vet meg fog dobogtatni és adni fog egy olyan plusz erőt melyből nem csak karácsony szent ünnepéig merí­thetünk, hanem elraktározva, az előttünk álló közös célok megvalósí­tásához is segí­tséget fog nyújtani. Egyre bővülő adat-, kép- és videótárunk olyan ritkaságokat rejt, olyan legendákról mesélnek történeteket, melyek reményeink szerint közelebb hoznak minket a dicsőséges múltunkhoz. És egymáshoz is. Ez talán még soha nem volt annyira fontos, mint napjainkban. Talán a közénk leszálló angyal segí­teni tud abban, hogy újra közelebb kerüljünk egymáshoz, hogy megszűnjön a bizalmatlanság, hogy megtaláljuk egymással a közös hangot. Mert mi együtt vagyunk a Ferencváros, szétszakí­tva csak félkarú óriások lehetünk.

A Ferencvárost mindig is a sikerek éltették és tették a világ egyik legismertebb klubjává. Bár a nemzetközi sikerek a labdarúgásban lassan 20 éve elkerülik a klubot, de a dicsőséges múltunk örökre letette a védjegyét. Nyertünk nemzetközi kupákat, adtunk játékosokat a világválogatottba, Albert Flórián megkapta a legmagasabb nemzetközi elismerést, az Aranylabdát. A két világháború között játékosaink és edzőink meghódí­tották az európai klubokat. Azokban az években több nagy múltú európai klubban játszottak volt Ferencvárosi játékosok és ültek a kispadon olyanok, akiknek volt közük a Fradihoz. A játékosok mellett kiváló edzők és klubvezetők tették halhatatlanná a Ferencvárost.

Sokszor a sors volt túl kegyeletlen, de a 114 év miatt is a múltunk meghatározó része már csak az emlékeinkben él. Értük, a tiszteletükre, az utódok örök hálájaként is gyújtsunk meg az első gyertyát és idézzük fel közösen a Ferencváros dicsőséges történelmét.

Minél távolabb vagyunk egy élménytől, annál közelebb érezzük a szí­vünkhöz, hiába próbáljuk meg elfojtani és elfelejteni. Amikor száműzetésben vagyunk, minden apró emléket féltve őrizgetünk, ami a gyökereinket juttatja eszünkbe. (Paulo Coelho)

Advent első vasárnapja – az első fénylő gyertya a szeretet ünnepén.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  • lalolib, nagyon tetszik a Szöveged.

    Ha az ember véletlenül nem is lenne hìvô, még is mindig megragadjí k ezek a Karí csony elôtti ünnepek, melyeknek az eljövô, eljövendô, a ví rí s, a kitartí s, de a hûség és a elgondolkodí s és megihletés a jellegei.

    Ne csak elmélet, cselekedet is legyen. Ilyenkor az egyhí zak buzdìtsa az embereket, hogy tegyenek jòt valakinek, vagy valakivel. Ez az Adventi ünnepség ezért az elkötelezettség és gyakorlatisí g ünnepe is.

    A lelkes embert ki szoktí k nevetni, mert lelkessége lelkesìti (akarva-akartalan) a körülvevô közömbös vilí got. Ha valaki lelkesedik, akkor tartalmat, értéket, jelentôséget tulajdonìt valakinek, vagy valaminek, amelyek tùlhaladjí k a rohanò, csakis a mí ra irí nyulò oly gyorsan iramodò vilí got.

    Ezek az értékek valohogy föntrôl jönnek, onnét, ahonnét az angyalok a Szövegedben leszí llnak a magasbòl, onnét ahol – ahogy ezt Kosztolí nyi Dezsô a „hajnali részegség“ c. versében ìrta — „egy nagy ùr vendégei voltunk“.

    Sajnos a jelenlegi ví ltozò vilí g kevés dolgokat ismer, amiért valòjí ban „lelkesedni“ tundní nk.

    Kérdés nélkül, a Te szövegedbôl, a Ferencví ros az a serleg, amelyben összegyülik a sok, sok különbözô lelkesedések sok szölôszemei, melybô összeforr a jò bor, mely jòzan részegséghez vezet.

    Akí rhogy is nézem a Ferencví ros az a klub Magyarorszí gon, melynek szurkolni leginkí bb hasonlìt a vallí si szertartí sra.

    A hí rom E-betû elkötelezettségrôl és irí nyzatròl beszélnek. Ùton vagyunk mindannyií jan. Az elkötelezettség jelöli az eredetet: Honnan jöttünk. Az irí ny meg azt, hova megyünk.

    Legyünk hûek ebben és a következô években is.

    Hajrí  Fradi !

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

OLDALAK
KATEGÓRIÁK