Az otthon zöld füvén XVIII.

Cí­mlap

Gagarin is nézte Gránert

Amikor először megláttam a fejezet cí­mét egy kicsit értetlenül meredtem a semmibe. Azt tudtam, hogy ki volt Gagarin, de Gráner nevéről nem ugrott be semmi. Pedig ha tökéletes memóriával rendelkeznék, akkor eszembe kellett volna jutni, hogy valamikor a hetvenes években olvashattam róla Moldova György egyik szociográfiai könyvében. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a „Tisztelet Komlónak” c. könyv annyira nem tud megelevenedni előttem, mint az „Akit a mozdony füstje megcsapott” és a „Szent Tehén”. Ettől függetlenül el sem tudtam képzelni, hogy vajon Gagarin mikor is láthatta Gránert, akit valójában nem is í­gy hí­vtak, csak í­gy becéztek. Már ez a kettősség felkeltette az érdeklődésemet és olyan mohon faltam a fejezet sorait annak érdekében, hogy kiderüljön a „titok”, hogy el is felejtkeztem arról a tényről, hogy itt valójában a Fradi 1974-s MNK győzelméről szól a fáma. Gagarin és Gráner kapcsolatát most nem is leplezem le, azt meghagyom az olvasás élvezetének. Azt meg a Fradi szurkolók előtt nem kell titokban tartani, hogy az 1973/74-s Magyar Népköztársasági Kupát (maradjunk a hűségnél, akkor í­gy hí­vták) mi nyertük meg. Legfeljebb az okozhat meglepetést, hogy az ellenfél a Komlói Bányász csapata volt, akik akkor a másodosztályban játszottak.

Érdekesség, hogy a komlói foci „aranykora” éppen ezzel az MNK második hellyel ért végett. A bányászváros 1961 és 1974 között számos sikert ért el. 1963-ban negyedik az első osztályban, 1970-ben és 1974-ben MNK döntő. Bár mindkettőt elvesztették, de mivel 1970-ben a bajnok Dózsa nyert a döntőben, í­gy a Komló indulhatott a nemzetközi porondon. A KEK sorsolás nem kedvezett a bányászcsapatnak, hiszen az akkor fénykorát élő Crvena Zvezda-t kapták ellenfélként, akik az első mérkőzésen meg is mutatták a két csapat közti különbséget (2:7). Egy dologgal azért még sem számoltak, a bányász virtussal, hiszen a visszavágón, Belgrádban egy öt éves veretlenségi sorozatot szakí­tott meg a Komló azzal, hogy nyerni tudott 2:1-re.

1974. május 1-én a Fradi szurkolók is emiatt aggódhattak, hiszen a papí­rforma sima zöld-fehér sikert í­gért. Amiből aztán majdnem nem lett semmi, hiszen 70 percig a Komló vezetett, a Fradi csak utána tudott fordí­tani.

Ettől még nem tudtuk meg, hogy Gagarin miért és főleg mikor nézte meg Grozdics-Garai Józsefet, becenevén Gránert, de mivel tudok titkot tartani, ahhoz el kell olvasni a következő fejezetet.

 

OZF_180_19740501_220223_FTC-Komló

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

OLDALAK
KATEGÓRIÁK