Alberttól – Zsiborásig
Szeibert György: 60
Az MTK-tól érkezett a gólerős középpályás Rákosi Gyula csapatába. Már első ferencvárosi meccsén góllal nyitott a Cercle Bruges ellen, majd a Kupagyőztesek Európa Kupájában, a finn Haka elleni találkozón megszerezte első ferencvárosi dupláját is, amit még további kettő követett 1990 tavaszán (DMVSC 3-1, Csepel 5-1). Különösen a Loki elleni mérkőzésen szerzett fontos gólokat, hiszen a a befejezés előtt tíz perccel még döntetlenre állt a meccs az Üllői úton. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Horváth György
Magas termetű, gyors mozgású, bátor kapus volt. Reflexei kitűnően működtek. Hajlamos volt azonban a mutatós védésre, könnyelműsködésre. A Szombathelyi Lokomotív kapusaként, 1952-ben egy találkozón játszott a válogatott csapatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Telek András: 50
Tíz esztendősen került a Fradiba. Felnőtt pályafutása átívelte a kilencvenes éveket. Rákosi Gyula alatt került be az első csapatba. Miután Pintér Attila Belgiumba távozott megnyílt a 19 esztendős ifjú előtt az út az első csapatba. Élete első NB I-es meccsét Szombathelyen játszotta, Limperger helyett jött be csereként a Haladás ellen 4:0-s hazai vezetésnél … Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bosánszky Jenő
A Chinoinból érkezett az amatőr csapatba a csatár.
A profik között egyszer kapott játéklehetőséget Schaffer Alfrédtól, így tagja volt az ezüstérmes ferencvárosi gárdának.
Jellemzően az amatőrök között szerepelt. A következő bajnoki idényben a Szegedi AK-hoz igazolt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nagy Pál
A balszélső az 1944-es naptári évben szerepelt a Ferencvárosban.
Az ezüstérmes csapatban nyolc mérkőzésen lépett pályára és egy gólt szerzett.
1944 őszén már az amatőrök között szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kerekes Gyula: 70
Saját nevelésű, ifi-válogatott kapusunk az 1969-es bajnoki bronzérmes gárdában egy félidőt védett és két gólt kapott.
1970 tavaszán tagja volt a tartalék-bajnoki címet nyert ferencvárosi csapatnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bodnár József: 70
Ifjabb korában kerékpározott, kilencszer nyert magyar bajnokságot. Tizenhét éven át hajtotta kerékpárját a Millenáris betonteknőjében, de visszavonulása után sem szakadt el a Fraditól. Szakáll a labdarúgócsapat gyúrója lett. 1983-ban egy nyugatnémet túra alkalmával öt percen át védte a Ferencváros labdarúgócsapatának a kapuját, így – Kovács „Fuxi” után – Ő az FTC történetének második gyúrója, aki belépett az egymeccsesek táborába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kovács Imre: 55
1979-ben Gyöngyösről került a Fradiba, majd végigjárta a korosztályos csapatokat.
1983 nyarán került az első csapathoz ahol végül 1985-ig 13 tétmérkőzésen szerepelt.
1984 őszén foglalkoztatták a legtöbbet az utánpótlás válogatott támadót. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Albert Flórián
Ha Albert, akkor Fradi, ha Fradi, akkor Albert – két, egymástól elválaszthatatlan márkanév.
Amikor a saját nevelésű Albert Flórián 1958 őszén feltűnt a ferencvárosiak első csapatában, a klubnak olyan szüksége volt rá, mint egy falat kenyérre. Hosszú évek teltek el az együttes legutóbbi bajnoki címe óta, ráadásul az 1950-ben a Dózsába vezényelt gólgyárost, Deákot sem sikerült megfelelően pótolni; az egyik centerjelölt például a hátvédsorban kötött ki.
Albert az idő tájt, 17 éves, és hatalmas tehetség. Benne látják a jövő nagy középcsatárát. Csak úgy rugdossa a gólokat, technikailag kifogástalan, pompásan hozza helyzetbe társait is. No és a cselei! 1959-ben már válogatott, még abban az évben mesterhármast lő Jugoszláviának (4-2), a tripláját 1962-ben, a Bulgária (6-1) elleni vb-csoportmeccsen megismétli. Közben az első osztály legeredményesebbje – kétszer is. A várva várt pillanat, a bajnokság megnyerése 1963-ban érkezik el; a Fradi 14 éve vágyakozott erre a sikerre. Noha a következő esztendők sem mentesek a diadaloktól, kétséget kizáróan az 1966-os és az 1967-es év a csúcs. Albert akkor már Császár, és meg is „koronázzák”: 1967 végén megkapja a legjobb európai játékosnak járó díjat, a France Football aranylabdáját. Abban az évben Magyarországon is a legjobb labdarúgó. 1966- ban az angliai világbajnokságon remekel, aminek köszönhetően 1967 januárjában két hetet tölt a brazil Flamengónál.
Az 1969-es esztendő pályafutása mély-, egyúttal fordulópontja. Klubjával csak harmadik a bajnokságban, és a válogatottal sem jut ki a mexikói vb-re, de ami ennél is nagyobb baj, hogy a koppenhágai világbajnoki selejtezőn elszakad a térdszalagja, ami érdemben pontot tesz csodálatos karrierje végére. Az utolsó öt év már csak szenvedés a Császár számára: lábadozás, rehabilitáció, formakeresés, egyre kevesebb jó játék, miközben a Ferencvárossal és a válogatottal sem tudja hozni a korábbi eredményeket. Végül belátja, hogy eljött az idő a búcsúzásra. El kell ismerni, hogy hiányát az FTC és a magyar labdarúgás mindmáig nem tudta pótolni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Környei Ferenc
A Bp. Haladástól érkezett támadó egyetlen MNK mérkőzésen lépett pályára még a Kinizsi korszakban. A találkozót a Ferencváros 11:0 arányban nyerte, balösszekötőnk gólt is szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....







