Mérkőzések
1997.XI.29. Dombóvári FC – Ferencváros 0-5 (edzőmérkőzés)
1997.XI.22. Ferencváros – Gázszer 1-1
Az első bő 20 percben ferencvárosi támadófesztivál jegyében teltek a percek, a Gázszer jószerével át sem nagyon jött a félvonalon. Mivel a hazaiak kísérletei egy kivételtől eltekintve balszerencsésen fejeződtek be, egyre inkább térhez jutott a vidéki csapat. És igazolta jó hírét, hiszen egyre inkább belelendülvén alaposan föladta a leckét az Üllői útiaknak. A döntetlen tökéletesen igazságos, hiszen az agárdiak igencsak masszív kollektíva benyomását keltették.
1997.XI.19. MTK – Ferencváros 2-2
Jóllehet a hazaiak a 66., a vendégek pedig a 69. győzelmüket várták, az egymás elleni örökrangadók sorában mostani 173. mérkőzés azonban döntetlenre végződött, a históriánál maradva 40. alkalommal.
1997.XI.15. VB pótselejtező, Jugoszlávia – Magyarország 5-0
Szombat délután Belgrádban került sor a franciaországi labdarúgó világbajnokságra való kijutásért vívott jugoszláv-magyar pótselejtező visszavágójára. Miután az Üllői úton lejátszott első mérkőzésen Jugoszlávia 7-1-re diadalmaskodott, a magyar válogatott célja nem lehetett más, mint a tisztes helytállás, azaz az újabb különbségű vereség elkerülése. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1997.XI.14. Ferencváros – FTC tartalék (edzőmérkőzés)
1997.XI.8. Ferencváros – Diósgyőr 1-0
Első félidei játékával a Ferencváros ugyan rászolgált a győzelemre, de összességében csak a diósgyőriek rutintalanságának köszönheti minimális különbségű sikerét.
1997.XI.3. Újpesti TE – Ferencváros 1-2
A rangadónak korántsem nevezhető találkozón csak a küzdelem dominált, folyamatos játékra viszont képtelenek voltak a csapatok.
1997.X.29. VB pótselejtező, Magyarország – Jugoszlávia 1-7
A visszavágót sportszerűségből illik lejátszani, sok szerencsét kívánni a jugoszlávoknak a franciaországi fináléhoz.
Amellett pedig kérdezni: ki a felelős ezért a pokoli, megalázó vereségért, mely tán az évszázad legcsúnyább magyar fiaskója. Kitörölhetetlenül, megbocsáthatatlanul. Mentségül csak annyi: egy világklasszis gárdába futott bele Csank János gárdája.
1997.X.18. Ferencváros – Győri ETO 1-0
Örökigazság: minden szép sorozat megszakad egyszer. Az eleddig veretlen Győr a számára igazán balszerencsés 13. fordulóban a Magyar-kupától búcsúzott, az előjelek szerint nem túl esélyes Ferencváros otthonában megérdemelt vereséget szenvedett el. Az első 45 percben tanítanivalóan szépen kombinált a Ferencváros, mely fizikai és lelkierővel is kiválóan felkészült kollektívaként muzsikált. Főként a középpályán nyújtott maradandót, egyszerűen „elszívta” a mozgási és támadásépítési teret a nem megszokottan rámenős, szellemes ETO elől. A hazaiak lényegesen több helyzetet dolgoztak ki, és ha Molnár Levente kapus nem véd csodálatosan, Nyilasi Tibor vezetőedző gárdája tán jelentősebb különbséggel is nyert volna. Az est egyetlen örömittas győri érdekeltségű szereplője Reszeli Soós István vezetőedző, tudniillik azt mondta, ha megőrzik veretlenségüket, zöldre festeti a haját. Bizonyosan nagyobb örömmel keresné most a festékboltot, csak ne maradt volna alul a csapata.
1997.X.15. MK, Diósgyőr – Ferencváros 2-1
