Fradi itt – Fradi ott
EGY TÖRTÉNÉSZ SZURKOLÓ GONDOLATAI
Ez a Figarót idéző cím azon esetekre utal, amikor a fizika törvényeit látszólag figyelmen kívül hagyva egyszerre két helyen lépett pályára labdarúgócsapatunk. Persze nem arról van szó, hogy ugyanazok játszottak egyszerre két helyen, hanem arról, hogy a klubvezetés vállalva a kockázatot egyszerre két csapatot küldött pályára hivatalos mérkőzésen. S meg kell mondani, általában nem is vallottak vele szégyent.
A most következők egy része ugyan már ismert a Fradi Futballkrónika és az FTC Napló oldalairól, azonban történészi munkám melléktermékeként igen érdekes és fontos adatok kerültek elő, melyek közlésével kár lenne várni a fent említett könyvek új, bővített kiadásban történő megjelenéséig. Összeállításomban a teljesség kedvéért beveszem a már közölt mérkőzések adatait is.
1.
Az 1910-es évek elején az FTC népszerűsége annyira megnőtt, a csapatot annyira elhalmozták meghívásokkal, hogy a klub elnöksége a következő közleményt adta ki:
Az FTC futball-csapatát annyira elhalmozták meghívásokkal, hogy a kötelezettségek egy részét az l/b csapat fogja teljesíteni.
Erre hamarosan sor is került. Már 1911 húsvétján.
Akkoriban a labdarúgás népszerűsége első csúcspontján volt. Nem számított ünnepnek az ünnep „football-match” nélkül. Bár nem volt még itt a híres Húsvéti Tornák ideje, a csapat vezetősége gondban volt: Budapesten az English Wandereres, és van egy lemondhatatlan vendégjátéka Csehországban. Utazik tehát az „l/b”!.
1/1911. április 17. Üllői út: FTC-English Wanderers 3 :0
G: Szeitler, Weisz I. Schlosser
Fritz-Rumbold I. Payer-Weinber ll.Bródy, Manglitz-Szeitler, Weisz I. Koródy I. Schlosser, Borbás dr.
1911. április 16. Brünn (= Brno) FTC-DFC Brünn 3 :0
G: Pataki M 2, Rónay
Ungár—Krizsán, Jancsarek—Halász G, Medgyessy, Blum I—Rónay, Varga J, Pataki M, Pápai, Ecker
A „nagycsapat” óriási bravúrt hajtott végre. Ez az eredmény ma egy 3 :0-ás Leeds vagy Liverpool elleni eredménynek felelne meg. Az angolok nem is hagyták annyiban, visszavágót kértek. Az FTC vezetősége gondban volt. Biztosra vették, hogy egymásután kétszer nem is sikerül olyan jól játszani, az angolok visszavágnak. De Malaky Mihály feltalálta magát. Barátságosan közölte az angol vezetőkkel, hogy természetesen kiállnak visszavágóra, de nem az FTC, hiszen három más klubbal közösen látták vendégül az angolokat. Sértés lenne, ha nem vegyes csapattal állnának ki. Az angolok beleegyeztek, csak azt kötötték ki, hogy az első csapatok játékosaiból állítsák össze. Így is történt: A „Magyar Kombinált”, melyet az MTK, FTC, BAK és BTC játékosaiból állítottak össze (csupa válogatott!), ha nem is simán, de 2 : 0-ra kikapott. Azonban így nem „terheli” az FTC statisztikáját.
Bravúr a „kicsik” teljesítménye is. Három újonc (Ungár, Krizsán, Blum) — és 3 : 0 arányú győzelem, — a „szokott módon” hazahajló játékvezetés ellenére. A mérkőzés hőse Blum volt, aki klasszissal a mezőny fölé nőtt játékával. A hazainduló nézők biztosan nem sejtették, hogy egy rendkívüli futball karrier indult el előttük.
Blum Zoltán ugyanis utolsó tétmérkőzését a Ferencvárosban az 1933. tavaszi idényben, tehát 22 év múlva játszotta! Ezalatt 412 mérkőzésen szerepelt az első csapatban, 38-szor volt válogatott, s utána edzőként 339 mérkőzésen ült a kispadon. Ezalatt kétszer nyert bajnokságot a csapat (az egyik a 100%-os volt), kétszer Magyar Kupát, s bejutott a KK döntőjébe. Megjegyzem, ez a 400 mérkőzés csak mai szemmel kevés, mert a korai időkben csak 8—10 csapat volt az első osztályban, s volt olyan idény (1916 tavaszán), amikor összesen hét (!) mérkőzést játszottak. Azonkívül az I. világháborúban végig katona volt, s csak akkor játszott, ha szabadságon volt. Ez újabb 30—50 mérkőzés kiesését jelenti.
2-3/1912. május 26. Üllői út: FTC—Tottenham Hotspur 1 :4
G: Koródy I.
Fritz—Rumbold I, Payer—Weinber II,Bródy, Blum-Szeitler, Pataki M, Koródy I, Schlosser, Borbás dr.
1912. május 28. Üllői út: FTC/BAK/MAC/NSC vegyes-Tottenham Hotspur 2 :2
G: Bodnár S., Schlosser.
György*—Rumbold I. Payer—Weinber II, Szury+, Blum I—Tóth+, Bodnár S+, Koródy I, Schlosser, Borbás dr.
1912. május 25. Lemberg: FTC-Czarny 0 :0
Ungár—Spancsek, Geiser—Schmolling, Medgyessy Krizsán—Wurfer, Varga J, Koródy II, Pápai, Jancsarek
1912. május 27. Lemberg: FTC-Czarny 8 :1
G: Varga J 3, Koródy II. 3, Schmolling, Wurfer
Ungár—Spancsek, Geiser—Schmolling, Medgyessy, Krizsán—Wurfer, Varga J, Koródy II, Pápai, Jancsarek
Ezúttal éppenfordftott volt a helyzet, mint egy éve. Az első mérkőzésen az FTC gyengén szerepelt. A hatalmas zápor utáni mély talajon az angolok — érthetően — jobban feltalálták magukat. Ezúttal Malaky ragaszkodott a visszavágóhoz, s ahhoz, hogy a klubok nevei szerepeljenek a csapat nevében. Biztosra vette, hogy jóidőben a némileg megerősített FTC csak jobb eredményt érhet el, Igaza is lett.
Hogy a Czarny milyen játékerőt képviselt? Az első eredmény viszonylag jónak, a második nagyon gyengének mutatja. Valószínűleg a kettő között van az igazság. Az első mérkőzésre az előző napi utazás fáradtságával a lábukban álltak ki a fradisták, s csak arra ügyeltek, hogy ki ne kapjanak. A második mérkőzésen aztán iskolajátékot mutattak be a sorozatterheléshez nem szokott lengyeleknek.
2.
Ezután jóidéig nem került sor kettős szereposztásban játszott mérkőzésekre. Csak a profizmus idején játszottak ehhez hasonlót, amikor is néhány profiklub így adott lehetőséget az első csapat keretéhez tartozó, de éppen nem játszó játékosának a nemzetközi szereplésre. Ezek tulajdonképpen „fél” mérkőzések voltak, mert párhuzamosan vegyescsapat szerepelt.
4-5/1931. május 1. Arad: Ferencváros—AMTE/Gloria vegyes 8 :1
G. Takács II 6, Szedlacsik, Lázár
Amsel—Takács I., Papp—Furmann, Bukovi, Obitz—Lázár, Takács II, Sárosi, Szedlacsik, Kohut
1931. május 3. Nagyvárad: Ferencváros—NAC/Törekvés vegyes 5 :2
G: Takács II 4, Sárosi
Amsel—Takács I, Papp—Furmann, Bukovi, Obitz—Lázár, Takács II, Sárosi dr. Szedlacsik, Kohut
1931. május 2. Újvidék Ferencváros (III. ker.)/Nemzeti vegyes—Radnicski 5 :2
1931. május 3. Újvidék Ferencváros (III. ker.)/Nemzeti vegyes-Jugoszlávia 1 :2
A két mérkőzésen a Fradiból Háda, Tőrös és Toldi játszottak, utóbbi a második mérkőzésen a becsületgól szerzője volt.
A mérkőzések sportértékét nehéz lenne utólag megállapítani. A nagycsapat ellenfelei vegyes csapatok voltak, s a résztvevők közül csak a NAC volt jelesebb. Az AMTE és a Gloria a román I. osztály alsó felében tanyáztak, a Törekvés akkori szerepléséről nincs adat. A magyar vegyescsapat ugyan jó ellenfelekkel játszott, de kérdés, kik alkották?
6/1931. szeptember 28. Tapolcsány: Ferencváros—SK Tapolcsány 12 :1
G: Takács II 5, Lyka II 3, Toldi, Kohut, Táncos, Bodnár
Háda—Takács I, Papp—Furmann, Lyka II, Korányi L.—Táncos, Takács II, Toldi, Bodnár, Kohut
1931. szeptember 28. Pozsony: Ferencváros (Újpesti/Hungária vegyes) — FC Bratislava 3 :3
A Ferencvárost Amsel, Bukovi és Szedlacsik képviselték, utóbbi két gólt lőtt.
Míg az első csapat gyenge ellenféllel edzőmérkőzést játszott, addig a vegyescsapat komoly ellenfél ellen (a Slovan elődjével) tisztes eredményt harcolt ki.
7/1934. június 10. Üllői út: Ferencváros—Phöbus 6 :0
G: Sárosi dr. 2, Toldi 2, Barna, Polgár
Kutasi—Korányi L., Papp—Lyka II, Móré, Lázár—Rátkai K., Polgár, Sárosi dr., Toldi, Barna
1934. június 10. Stockholm: Ferencváros/Hungária vegyes—AIK Stockholm 1 :3
A Ferencvárost Táncos és Székely képviselték. (A vegyescsapat portyáján még Kutasi, Korányi L. és Lyka II. vettek részt, de ők korábban hazajöttek.)
Ennek a mérkőzéspárnak az az érdekessége, hogy a hazai mérkőzés bajnoki találkozó volt. Székelyt és Táncost úgy látszik, könnyen nélkülözni tudták, mert július 8-ig nem léptek pályára az első csapatban.
3.
A következő mérkőzésre újabb 21 év után került sor.
8/1955. május 15. Népstadion: Bp. Kinizsi—Tottenham Hotspur 4 :1
G: Orosz 3, Láng
Gulyás—Mátrai, Kispéter, Dalnoki—Szabó L., Ombódi—Kertész, Láng, Orosz, Vilezsál, Fenyvesi
1955. május 15. Népstadion: Bp. Kinizsi/Bp. Vasas vegyes—Kínai Főiskolás válogatott 1 :3
G: Öngól
Varga B.—Kovács, Bencsik J., Molnár— Domonkos*, Bokréta—Murár+, Farkas*, Kiss J., Hercz,+, Tombor. Csere: Hruby, Lábodi+, Irtási*, Matus*, Szűcs.+
Az első csapat sziporkázó játékkal vágott vissza az angol csapatnak az 1912. évi vereségért, s legalább feledtették azt a 90 percnyi szenvedést, amit előmérkőzés címén láttunk.
A vegyescsapat játékosai háromszor nem tudták egymáshoz adni a labdát. A szerény képességű ellenféle leiskolázta őket. Egyébként: a vegyescsapatban pályára lépett 16 játékos közül mindössze hárman jutottak később szóhoz az NB l-ben, (Bencsik J.—Bp. Kinizsi, majd Pécsi Dózsa; Kiss J.—Bp. Honvéd, majd Komlói Bányász és Murár — BVSC.) Huszonöt év után is azt mondom: inkább ne lett volna előmérkőzés …
4.
Úgy látszik, huszonegy évenként kerül sor párhuzamos mérkőzésekre, mert a következő 1976 tavaszán volt.
9/1976. április 6. Üllői út: Ferencváros-DVTK 0:1
Hajdú—Martos, Bálint, Rab, Megyesi—Nyilasi, Ebedli II, Branikovits—Pusztai, Szabó F. Magyar. Csere: Dániel
1976. április 6. Brno. Ferencváros—Zbrojovka Brno 2 :3
G: Engelbrecht 2
Kollár-Vépi, Viczkó, Eipel, Staller-Juhász, Mészöly J., Csaja—Kelemen, Vad, Engelbrecht. Csere: Mészöly P.
Vitán fölül a „II” állt helyt jobban. Hazai bíró mellett egygólos vereség KK meccsen az egyik örök ellenfél otthonában — tisztes eredmény. Ellenben a fenti bombacsapattal kikapni az Üllői úton?! Való igaz, ,,1977-es” formában játszottak, s nem hiszem, hogy sokan mertek volna az MNK megnyerésére gondolni akkor.
A találkozók érdekessége, hogy a színhely ismét az Üllői út és Brno volt, tíz nap híján pontosan 55 évvel később. S Brnoban ismét újoncot avattunk, ráadásul ismét a középpályán. Mészöly Pál lépett csereként pályára a második félidőben. Kívánunk neki hasonló pályafutást, mint a hasonló körülmények között bemutatkozott Blum Zoltánnak!
Dr. Nagy Domokos Imre
1980. március 15.
És ami kimaradt a cikkből: az 1957-es Esti Kupa győzelem, miközben a „nagycsapat” meghódította Ausztráliát.