Feljegyzések a fotelból – Több volt benne
A csütörtöki kizuhanásunk Európából nem ért váratlanul és túl nagy csalódást sem okozott (talán egy kicsit azért igen), hiszen a magyar labdarúgás már évek óta csak egy helyben toporog, mi nem újítjuk fel a kávéházakat, inkább romos épületeket alakítunk át kocsmáknak. A több 100 éves épületekre még büszkék is lehetünk, hiszen valamikor – főleg a két világháború között – ezek még szépen pompáztak és ékkövei voltak Európának. De idővel lepusztultak és bár mindig ígérgetjük, hogy felújítjuk, renováljuk őket, pedig a falakat lassan csak az emlékek tartják össze. Ettől még a miénk és történjen bármi is, még szeretjük. Sajnos egyre többen fordítanak hátat (nem úgy ahogy a WC ülőke tiltakozók tették) a focinak, egy derbi egy kissé mégis csak visszahoz valamit a régi idők világából…tegyük hozzá gyorsan – nagyon keveset. Kellékei a vasárnap késő délutáni 221. derbinek megvoltak, mindenből volt: voltak nézők, volt szurkolás, volt füstfelhő, volt tiltakozás, volt egymás szidása, volt egy kis bunyó a pályán és volt játék – természetesen mindenből egy kevéske. Gyorsan hozzá kellett tennem a kiegészítést, bár gondoltam arra is, hogy egy kicsit borzolom még a kritikusok idegeit a régmúlt jelzőivel, de hamar rájöttem, hogy a gyerekes csínytevést még talán megbocsájtaná a kedves olvasó, de azt már nehezen, hogy olyan derbik emlékét “feketítem be” , melyekre még a jelenkor szurkolói is emlékeznek. Az emlékezést hagyjuk a Tempó, Fradi! oldalaira, a jelenről meg értekezzünk egy keveset, mert mégis csak ebben élünk és ha nem is vagyunk mindig boldogok az elért eredményektől és játéktól (lásd EL és Felcsút), mégis csak úgy ültem le a 221. elé, hogy történt ami történt, sérült aki sérült, de mégis csak el kéne kapni a lilákat, akiket nem csak a WC ülőke sztori izgatott, de elég nagy mellényt húztak magukra és fennkent állították, most bizony elkapják a Fradit.
Nem szoktam elolvasgatni ezeket a tömény hülyeségeket, főleg akkor nem ha azok lila gondolatokat (?) közvetítenek, de a címszavak is elegendők voltak ahhoz, hogy kitaláljam, arra gondoltak a fiúk és lányok, hogy a csütörtöki mérkőzés okozta trauma (nekünk szurkolóknak tényleg azt okozott), fáradtság és a viking vér okozta sérülésektől “szenvedő” Fradit most talán meg tudják verni. Mert az utolsó 10 tétmérkőzésen csak egyszer tudtak nyerni – igaz annak olyan túl sok jelentősége nem volt, hiszen 2015 telén szinte már bajnokok voltunk. Ráadásul mostanság a Megyeri úti kaszárnyában sem osztogattak lila-fehér dicsőségszalagot. Az meg elég pikírtté és mulatságossá tette az előkészületek, hogy a lila játékosok és a lila edző nagyotmondásait a szurkolók egy kissé túlkiabálta, de ez már tényleg legyen az ő kínjuk.
Persze mi sem voltunk és vagyunk a topon, és ebbe nem csak az EL kiesés okozta csalódás van benne, hanem a lassan sportkórházra hajazó állapot. Számomra továbbra is elfogadhatatlan és érthetetlen is, hogy miért nem tudunk a sérültjeinkről szinte semmit…a “szinte” szót ki is lehet hagyni a mondatból. Azzal meg végképp ne jöjjön senki, mert az inkább a Dumaszínház deszkáira való, miszerint el kell titkolni az ellenfelek előtt, mert ezzel a mondattal még ott sem aratnánk sikert.
Csütörtök óta azért javult egy kicsit a helyzet, legalább az eltiltottak pályára léphetnek, bár volt egy meglepi is – előkerült Sternberg, és mivel Lovrencsics átvette az eltűnt szerepét, így Botka visszakerült a jobboldalra. Priskin is vállalta játékot, bár jobb lett volna, ha egyből Böde Dani kezd, de erről majd egy kicsivel később. Bőle dániai sérülése nem jött rendbe, de legalább Otigba a kispadon csücsült Danival, ahogy Dániában is. Várható volt a beállásuk és bár utólag nem akarok okosnak látszani, de talán jobb lett volna ha kezdenek. Ha meg nem bírják végig (vajon miért is ne bírnák?), akkor is lehet cserélni. Tudom, erről már évek óta tart a polémia, hogy jobb-e ilyen esetben kezdeni vagy jobb beszállni a játékba, de attól kapok frászt, mikor “baj” van és jönnek a cserék a megváltó szerepben. Persze ez többször be is jön, ahogy tegnap is Dani 15 perc alatt többet tett le az asztalra mint középcsatár társai az elmúlt több száz percben összesen, de vajon miért is kell eljutni a “bajig”?
Tegnap azért, mert képtelenek voltunk a legtisztább helyzeteinket is értékesíteni, mert a védelmünk bal oldala egy lyukas kétfilléreshez hasonlított, mert a Batik-Koch páros néha mindenhol feltűnt, csak ott nem, ahol éppenséggel a helyük lenne. Ezek függvényében is jól kezdtünk, elég változatos és magyar meccsekhez mérten még jó iramú derbinek ígérkezett, ahol bár főleg a két hátvédsor hajmeresztő hibáiból alakultak ki helyzeteket, de nekünk legalább volt néhány tetszetős támadásunk, ami általában abból indult ki, hogy Gorriarán remekül indította Amadout, aki simán lefutotta a dózsa védelmét, aztán vagy elügyetlenkedte (ebből volt a több), vagy sikerült valahogy begyötörnie a labdát középre, ahol is szinte mindig menetrendszerűen érkező Pedro vagy mellé, vagy az előtte ácsorgó lila védőbe vágta a labdát. De Vargának is volt két ziccere az első félidőben, mégis csak egy gólra futotta (Priskin egyetlen értékelhető megoldása), de az is már csak az egyenlítésre volt elegendő.
Ettől függetlenül biztató volt az első félidő, de a szünetben azért felrémlett, hogy mostanság elég komoly problémáink vannak a második etappal. Be is jött, legalábbis 20 percen keresztül. Mintha kicsavarták volna a szelepet, leengedtünk mint egy lufi, közben a lila szurkolók fekete füsttel borították be a pályát. Mivel a füst nem lilán vagy fehéren szálldogált, így gondolom egy illemhely felrobbanását akarták szimulálni a sötét füsttel (vagy az érzéseiket akarták így a világ tudtára adni), bár WC ülőkék nem repkedtek a levegőben – mulatságos is lett volna. A füst végül is eloszlott, tudtak inni is játékosok, ami inkább a liláknak kedvezett, mert a védőnk újabb szerencsétlenkedése után újból nálunk volt az előny. Jöhetett is volna az egyenlítés (vagy a vezetés is), hiszen előbb Amadou futott el és most jól is oldotta meg, de lövése a kapu tövéről kifele pattant, majd Koch csodás fejesét tornázta bravúrral a dózsa kapusa.
Rohantak a percek, egyre fogyott az erő és nőtt a bizonytalanság, amikor is jött Böde Dani és helyre tette a dolgokat. Először egy remek Varga szabad után bólintott centikkel a kapu mellé majd jött a csattanó, Gorriarán kibrusztolt egy labdát, két védőn is átpasszírozta magát, majd a kis Lovre Böde elé passzolt, Dani állított rajta egyet, a lövését a kapus újfent bravúrra kiütötte, de éppen Varga elé, akinek végül is sikerült az eldőlő “i” betűt felállítani. Három pontot nem tettük rá, de az a szégyen legalább elmaradt, hogy az új mezben feszítő (feszengő) Újpesttől kikapjunk.
Abban azért biztos vagyok, hogy a lilák majd egy megnyert meccs elvesztését fogják siratni, ahogy a Fradi-szurkolók meg a kimaradt helyzeteket kérik számon, mert bár a dózsának is voltak lehetőségei, de nekünk legalább annyival több, melynek elégnek kellett volna lennie a győzelemhez. Sajnos elmaradt, így két meccsből két döntetlen, nem a legjobb kezdés, bár Újpesten egy döntetlen még elviselhető (mondjuk rá), de a Felcsút elleni hazai pontvesztés már nem. De ne keseregjünk tovább, attól úgy sem lesz jobb, jön a tabella vezető (elég vicces) Mezőkövesd, akit simán le kell győzni és vissza kell állítani a világ rendjét. Helyesebben a magyar rendet, mert a világ szép lassan elsétált mellettünk…
A 221. derbi sok kérdésre nem adott választ, de néhány kérdést megválaszolását egyértelműsítette. Voltak biztató jelek, de voltak melyektől kihullott a hajunk is. A védelem még mindig egy bomba, Otigba biztos pontnak tűnik, de Batik már nem annyira, bár őt sem törölném a listáról, egy hellyel feljebb tolnám védekező középpályásnak. A balbekk posztja lufi, Sternberg nem megoldás, ahogy szerintem Botka sem, oda egy védekezni és támadni is tudó ballábas játékosra van szükség. Jött a brazil – majd elválik, reményeim szerint már a héten. Gorriarán jó vásár volt, ez kétségtelen, ahogy Pedro sem lenne rossz, csak azok a fránya helyzetek nem gyötörnék annyira. Varga továbbra is jó formában játszik, Amadou is hozza amit tud, sajnos rengeteg alapvető technikai hibával. Elől meg igenis szükség van Böde Danira. Az okokról nem kell sokat értekezni, a tegnapi derbi is megmutatta.
Mely egy kis odafigyeléssel, jobb összpontosítással, jobb helyzetkihasználással nyerhető lett volna. Ezért van is hiányérzetem, mert egy pontnál több volt a 221. derbiben.
19 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Több volt benne bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Sokmindenben egyetértek veled, de nem mindenben. Koch csak kényszerből volt középhátvéd, ő valójában védekező középpályás – ilyen minőségében tavasszal nemegyszer dicsérted – s most, amikor Otigba beállt, Gera helyén sokkal jobban játszott. Ha az a fejese bemegy, most más lenne a vélemény róla. (No jó, saját bölcsességem, hogy a történelmet nem feltételes módban írják.)
Valójában bevált Dollnak az a hazárdjátéka is, hogy a végén csatárt hozott be helyette, – végül is fontosabb volt a pontszerzés, mint hogy esetleg még egyet kapunk – hiszen a két cserecsatár hozta össze a második gólt. Az ifjabb Lovrencsics nagyon jó érzékkel ismerte fel a helyzetet és technikailag is kiváló volt a megoldása.
Nagy probléma az valóban, hogy mikor nekünk játékosok kellenek, a magukat – okkal, ok nélkül, az mindegy – többre tartók kivárnak, hiszen ők ráérnek. Nekünk meg akkor kell színre lépnünk, amikor ők szabadságra mennek.
Kiegészítés:
Azt viszont végképp nem értem, hogy a játékosok egészségi állapotára (sérülés, betegség) vonatkozó adatokat miért kell hadititokként kezelni. Ezzel csak egy csomó (sokszor zavartkeltő vagy rosszindulatú) pletykára adnak lehetőséget.
Jééé!
Most váratlanul elkezdtek beszéli a maródiakról… (Nem állítom, hogy a megjegyzésem miatt, de az időpontok érdekesek.)
Koch ugyan játszott védekező középpályást korábban is (lehet, hogy ekkor figyelték meg?), de a Kicker adatbázisában böngészve hamar kiderül, hogy jobbhátvéd volt.
Az előttem szólóknak nagyon sokban igazuk volt – van. Szerintem az első lila gól elött Gerzsont szabálytalanul szerelték – szabadrúgás nekünk, nem 1:0 oda! Visszanéztem legalább ötször – nem véletlenül a Tv-ben csak az utána történteket ismételték! A sötét bőrű lila gyereknek nem volt szabályos szerelése, ahogy Litauszki is sokszor feleslegesen keménykedett – megtorlás nélkül. Batikot nem írnám le – kell egy kis idő, hogy felejtse az elmúlt két évet, bízom benne, hogy magabiztossá válik majd. A két “maradék” németünket el kéne felejteni, Botkát vissza a jobb oldalra, remélhetőleg az új brazil jó lesz a balbekknek, és én mindenképpen megtalálnám BOGNÁR helyét a középpályán – irányítónak! Elől pedig Böde Dani megkérdőjelezhetetlen!!! A második félidőt majd ma nézem vissza, minden esetre kíváncsi vagyok, a “pogácsások” mennyivel honorálják a “lila ködösítést”?!? HAJRÁ FRADI! CSAK A ZÖLDEK!
Mostanában a meccsen túl ideológiát próbálok nézni a csapaton. Vannak nagy edzők, akik egyszerű de jól működő ideológiával és hozzá passzoló játékosokkal nagyot tudnak alkotni. Elismerem Doll eredményeit (szinte minden évében nyer valamit), de valahogy azt az istenverte ideológiát nem látom. Ezen a héten is érdekes dolgokat tapasztaltam: ha valaki hátrányban van az EL-ben ,a kkor miért nem nyilatkozza azt hogy ezt már elbuktuk stb. Az ellenfél elbízza magát, mi felállunk 4-5 támadóval ( jelenleg van is annyi), izomból elkezdünk nyomni és ha berúgjuk a helyzeteinket akkor még tovább is juthatunk. Ehhez képest Doll játszatott egy semmilyen taktikai meccset, így simán vesztettünk is, bár a 0-1 vagy 1-3 ugyanannyit ér mint a 0-6. Szóval nálam gyáva volt a taktika, ugyanis már nem volt mit veszíteni.
Utána jön a derby, ahol megint futunk az eredmény után. A végén már mindenki támadott, és láss csodát bejött. Ugyanúgy mint 2-3 éve , amikor 0-1-ről fordítottunk a hajrában Dani 2 góljával. Miért nem lehet a kezdetektől jól játszani, rúgni 3-4 gólt? Utána leszarnám ha rúg az ellenfél 1-2 gólt. A második félidei gyenge játékunk pedig legendás. Ha megfigyelitek, az ellenfél már készül rá, ugyanúgy ahogy a hátsó keresztpasszainkra. Mi mindig 3-5 perccel az ellenfél után jövünk ki a gyepre a szünetben. Az ellenfél már bemelegített, mi pedig még alszunk. Nem hiszem hogy ez nem tűnik fel senkinek a stábban. Persze most el lehet mondani hogy mentálisan erős a csapat, de én inkább egy a vége felé már leeresztő, de győztes csapatot szeretném.
Személyenként nehéz értékelni, de Batik védekező középpályásként jobb lenne, mint végső utolsó emberként. Goriaran nagyon jó lehet, Priskin iszonyú gyenge, de ha minden meccsen bever 1-et akkor maradhat. Én el tudnék képzelni egy olyan csapatot mnt Dibusz- Botka,Otigba,Leo- Lovrencsics,Goriaran,Bőle, Batik,Moutari-Varga,Böde. Cserének ott van Priskin , a kis Lovre, és ha csak tűz vagy nyugalom kell, Gerzson 20-30 percre még fantasztikusan be tudna szállni.
@Pisti on:
Nagyon jò megfigyelések vannak a hozzí szòlí sodban.
A csapatban vannak talí n olyan emberek is, akik — tûz és vìz lévén – egymí st semlegesìtik a pí lyí n.
Itt gondolok a most mí r hí la Istennek nem sokat jí tszò Hüsing-re, aki meg a mí sik két némettel Sem érti meg jòl magí t.
Sajní lom, hogy a Te összeí llìtí sodbòl hií nyzik az az ember (Bogní r), akitôl nagyon sokat ví rok és aki remekül osztja a labdí kat és helyzetbe tudja hozni a tí rsait.
Szerintem Batikot nagyon megviselte a sérülése. Mí r nem az az ember, aki Volt.
A középpí lyí n meg gyakran fel-fel rùgní k szegényt. Vagyis egy ùjabb sérülés.
Böde “medve” meg csak akkor dobja be az edzô a kiéhezett szurkolòknak, amikor mí r végleg mí s lehetôség nincs, hogy fordìtjon a csapat.
Ez egy nagyon megvetendô edzôi magatartí s. Igaz, Böde “medve” nem mindig top-formí ban van, de azért az Sem megy, hogy csak akkor gondoljunk valakire, amikor ég felettünk a hí z.
Na igen, mindenki nem fér be a csapatba. Legyen akkor Bőle-Bognár cserélési lehetőség. Szerintem mind a kettő iszonyú tehetséges, jól lát, mozgékony. Bognárnak egy hátránya van: az apja. Gondolom nehéz válogatott focistaként megélni hogy a fiad is tehetséges, egy középszerű csapatban(Diósgyőr) már jól focizott, utána az ország legjobb csapatában meg kispadozik és még csak nem is nevezik az EL-re. Gondolom duruzsol a fülébe, és ez biztos nem tesz jót.
Laci, Hüsing már annyira keveset játszik, hogy nincs is itt: eligazolt, Trinks-szel együtt, valahová a Bundesliga 3-ba. Tanulságos érdekességként: ez a Nagy Dániel-gyerek is, mielőtt belilult volna, a Bundesliga 3-ba ment tőlünk játszani. Ergo Doll pontosan ugyanolyan játékosokat hoz Németországból, amilyenekből itthon is Dunát lehet rekeszteni: ezt eddig is láttuk, és jól tettük, hogy a szemünknek hittünk, mert itt van a ténybeli bizonyíték is.
kispfufi.
Ez a 3-beli Liga eset nagyon tanulsí gos.
Sajnos ennek, illetve hasonlò jí tékos-í tigazolí si manövereknek még egy mí s magyarí zata is lehet.
Doll edzô egyértelmûen azon a véleményen lehetne, hogy a Magyar Labdarùgí s nem magasabb szintû, mint a német 3-ik.
Ha ez ìgy lenne, akkor valòjí ban mí r nagyon sok pí lyí n Magyarorszí gon eljí tszhatní a bizalmat.
Böde Dani esetében meg akkor meg is lenne a bizonyìték, hogy ôt csak félszí mba veszi.
Tud valaki valamit Bogní r-ròl ?
Sérült.
Nem értem egészen Doll-t, ha nem lenne Bogní r sérült, hogy miért nem jí tszatja.
Kiví ncsi vagyok arra az “egészen ùj Fradira”, amely majd a Mezôkövesd ellen (Doll mester szerint) pí lyí ra fog lépni.
Gorrierí nt is jò szerzésnek tartom.
Böde Daniel-nek meg — akí rhogy is jí tszik — a pí lyí n és nem a kispadon lenne a helye.
Otigba mellett max. Leo játszatható középen. Viszont a Leo – Gera – Rui Pedro tengellyel nem lehet védekezni. Plusz hiányzik legalább egy szélső védő + egy védekező középpályás + ballábas balszélső ill. Bödének továbbra sincs alternatívája.
Gondolom augusztus 31-ig még lesz jövés-menés.
Egyébként fogyasztható volt a meccs, ahogy a Honvéd – DVTK is. Legalább küzdöttek mindkét helyszínen.
Mivel új helyen vagyok és -sajnos-még mindig “idegenben”itt esélyem sincs netről képben követni az eseményeket.Más “kávéház”,mint ahogyan a nemzetközi szint és színvonal.
Nem is tudok hozzászólni a meccshez.Csak annyit szeretnék hozzászólni,hogy Doll összes német vonala egy nagy kudarc-akik elmentek,szerencse-Ő persze maradásra bírta volna Dilavert és Nalepát-istenem mennyi meccs ment el rajtuk,aztán itt van még ez a 2 német srác,aki(k)szintén benne voltak nyakik az el kiesésben…
Védelem még mindig sehol…na mindegy.
Doll tegnap nyilatkozta ,hogy ide nem jönnek sztárjátékosok,hanem csak a “slepp”.
Igaza van ,de ez az edzőkre is igaz…!!!
Hajrá Fradi
Nem volt rossz meccs, még a mi szempontunkból se, bár én már hitetlen gyaur lettem és 2-1 után csak fél szemmel követtem a játékot, nem bíztam az egyenlítésben, de a fiúk szerencsére igen. Ám ezzel együtt továbbra sincs csapatunk, Doll alatt nem is volt soha, csak 11 egyforma mezes játékosunk, mindenféle koncepció nélkül, az egyéni képességekkel pótolva – amennyire lehet – minden egyebet, a kispadról érkező ad hoc ötletelés mellett. Mindez most helyenként elfogadható játékra és az elvárt hozzáállásra futotta.
Batik totális bizonytalansága bánt, mert nagyon drukkoltam a visszatéréséért, nem csak emberileg, hanem szakmailag is, nagyon jó középhátvédnek, hosszú távú megoldásnak tartottam a sérüléséig, most meg sajnos ott vagyok, hogy szimpátiából még egy-két esély megadására érdemesnek tartom, és reménykedem, hátha él vele. Priskint egyedül a gólja menti, ez volna dolga, de láthatóan a teljes leépülés fázisában van, és nem olyan kezek alá került, ahol az ilyen esetek újraépülnének, sőt. Moutari gyorsasága mellett meg bántó a képzetlensége és a lassú gondolkodása, Varga viszont megmentő lett ismét, ezek egyértelműen az ő hetei, még ha nem is volt ezúttal az a kifejezett nagy meccse (szerintem Storck mester is elgondolkodhatna rajta, bár ő az első kapitányi évével ellentétben fordított alkimista lett, addig arannyá vált, amihez nyúlt, most meg inkább ne nyúlna semmihez, mert az valami egész mássá válik…).
Azt azért hozzátenném, hogy mindössze egyszer játszották vissza és nem is nagyon feszegették később se, de az első újpesti gól előtt – még ha részünkről eladott labda is kellett hozzá – szerintem több mint véleményes volt a lilák labdaszerzése (mondhatnám: egyértelműen szabálytalan), 1-1-nél meg nem kaptunk meg egy több mint véleményes 11-est (mondhatnám: egyértelmű kezezést Pedro alkart ért labdájánál).
Lehet, hogy több olyan apróbb fault is volt, amit nem fújt le Iványi, de nekem nagyon tetszett a játékvezetői felfogása ezen a napon. Hagyta a kicsit keményebb játékot, de amikor komolyabb odacsúszás volt, azt egyből büntette is. Inkább tíz ilyen bíráskodás, mint egy szétfújt meccs.
Az eredmény igazságos volt egyébként és szerintem az utóbbi idők egyik legélvezetesebb bajnokija lehetett egy semleges számára is, sok helyzet, gólok. Ezek vinnék talán előre a focit egy kicsit.
Iványi szerintem is jól fújt. Voltak apró hibái, nem volt mindig következetes, de ennél rosszabb bírót nem szeretnék a jövőben látni…pedig fogok.
Igazatok lehet (bár az a kezezés…), szóval ez jelentheti azt is, hogy elfogadhatóan teljesítettünk, mert én ezerszer előbb keresem magunkban a hibát – most is, és meg is találtam némelyiket -, mintsem bírózzak. De valóban: a nemzetközi meccseken is ilyesmi bíráskodás a megszokott, amire a magyar bajnokik általános bíráskodása ugyancsak nem készít fel. De bár ez lenne az egyetlen felkészületlensége egynyári magyar csapatainknak.
Sajnos a bírók dolgát a játékosok sem könnyítik meg. Nem számoltam, de biztos volt 10-15 olyan szabálytalanság aminek semmi értelme sem volt. Ebben Botka járt az élen, egy hátvéd minek taszajt egyet az ellenfélen, amikor az “hazafelé” menekül? A dózsások ebben speciel jobbak voltak, ők a középpályán szinte csak szabálytalanul tudtak szerelni – főleg az első félidőben.