FRADI – huszonhétszer!

(Bajnokcsapatok 1903-2001)

A könyv 2001-ben jelent meg, 237 oldalon összefoglalva mindazt, amit a Ferencváros huszonhét (a könyv megjelenésének idején!) labdarúgó-bajnokcsapatáról tudni érdemes. A bajnoki diadalokról szóló fejezetekből kiderül, hogyan, milyen körülmények között szerezte meg abban az idényben az elsőséget a Fradi, milyen egyéb érdekességek történtek az adott szezonban. Természetesen valamennyi mérkőzés fer­encvárosi összeállí­tása és góllövője is megtalálható, csakúgy, mint a bajnokok és edzőik névsora. A fotók többsége eredeti, s vannak köztük olyanok is, amelyek eddig máshol még nem jelentek meg.

Bővebb ismertető készí­tése helyett pár olyan apróság a könyvből, amely nem szerepel sem A Fradi dicső múltja sorozat, sem pedig a most induló A bajnokcsapatok edzői sorozat részeiben.

1903.

A bajnoki érmeket azonban nem vehette át, mert az MLSZ ebben az évben sem adott semmit sem a sorozat győztesének (csak évek múlva, visszamenőleg kapták meg a játékosok a medáliákat). Az FTC „football” csapata huszonnyolcadik bajnoki mérkőzése után szerezte meg első cí­mét, és tagjai nem bánkódtak a szövetség szűkmarkúsága miatt. Egy lelkes ferencvárosi hentesmester az ünnepi vacsorára egy hatalmas, kol­bászból készí­tett labdát ajándékozott a fiúknak, akik el is fogyasztották azt, sűrű pohár melgetés közepette, éltetve jótevőjüket.

1905.

Ebben a bajnokságban a pontokon kí­vül minden meccsnek külön tétje is volt a Fradi labdarúgói számára. A vezetőség döntése alapján „A hét legjobbja” cí­mért egy dí­szes kluböv járt emlékül. Az első ilyen elismerést a kitűnő fedezet, Bródy Sándor kapta, akit Berán halála után megválasztottak csapatkapitánynak.

1906/07

Az egykori dokumentumok arról számolnak be, hogy a magyar labdarúgás első őszi-tavaszi rendszerű bajnokságának győztese jó szellemű, a játék szépségeit felvonultató, rendkí­vül népszerű csapat volt.

Ez utóbbi állí­tást az is bizonyí­totta, hogy a bajnoki lakomára alig találtak megfelelő nagyságú termet. Végül – mivel ragaszkodtak a kilencedik kerülethez – a Közvágóhí­d nagy éttermébe invitálták a polgárokat. A Sport-Világ cí­mű lap ekképpen tudósí­tott a nevezetes eseményről: „Annak örömére, hogy a klub footballcsapata immár harmadí­zben nyerte el Magyarország labdarúgó-bajnokságát, a Ferencvárosi Torna Club a közvágóhí­­di étteremben ünnepi lakomát rendezett a sportkörök imponáló részvételével, ami legjob­ban bizonyí­tja bajnoki csapatunk nagy népszerűségét.

Megjelentek azonkí­vül az FTC footballosztályának tagjai teljes számban, úgyhogy a résztvevők számát körülbelül 180-ra lehetett becsülni. Steiner Hugó, az MLSZ alelnöke a szövetség elismerését és dicséretét tolmácsolta egy kerek beszédben. Mély hatást kel­tett az FTC-footballosztály vezetőjének, Kárpáti Bélának szép beszéde. Gyönyörű jelenet volt, amikor a bajnokságban részt vettegyletek egy-egy babérkoszorút nyújtottak át a legjobb magyar csapatnak.

1908/09

…1909. március végén jubileumhoz érkezett a Ferencvárosi labdarúgócsapat is. Az FTC csapata ekkor játszotta 100. bajnoki mérkőzését (a feladott, megsemmisí­tett meccseket nem számí­tva)….Az újpesti Népszigeten futottak ki a pályára a csapatok, és a tavaszi szezonban veretlen FTC eléggé elbizakodottan játszott…..

FTC -UTE 6:2

1909/10

1910/11

1911/12

Ezekben a napokban már az új Üllői úti klubházban zajlott a ferencvárosiak minden­napi élete. A fradisták végleg átköltöztek a Széchenyi kávéházból a Jánszky és Szivessy mérnökök által tervezett épületbe. A lapok örömmel adták hí­rül, hogy már telefon is működött a zöldek új otthonában.

1912/13

A hónap végén megjelent az utcán az első, Fradi-meccsre toborzó plakát. A beszámoló szerint: „nagy csoportokba verődve nézték az emberek a legsikerül­tebb sportplakátot. Az előtérben két, dresszes FTC-játékos látható a fölmeszelt pályán, a háttérben pedig a pálya hatalmas tribünjei és betonlépcsői dí­szelegnek. A plakát Rumbold Gyulának, az FTC és a válogatott hátvédjének a sikerült alkotása.” A mű az FTC-Sunderland és az FTC-MAC mérkőzésre toborozta a szurkolókat.

Utóbbi meccsnek külön érdekessége volt, hogy a két csapat közös megegyezéssel angol bí­rót hozatott. A Fradi győzött ugyan 3:2-re – a labda a játékvezető boltoni sport­üzletéből származott -, a találkozó végül nem került be a hivatalos bajnoki mérkőzések közé. Az MLSZ ugyanis az idegen bí­ró miatt megsemmisí­tette az eredményt, és újraját­szást rendelt el – magyar bí­róval. Az összecsapást aztán a sportszerű MAC lemondta az FTC javára!

1925/26

Az utolsó amatőrbajnoki cí­met az FTC hódí­totta el. A Fradi-tábor bí­zott benne, hogy az első profi bajnok is zöld-fehérben játszik majd. Addig pedig jóí­zűen majszolták 1926 nyarának sikertermékét, a Stühmer csokoládégyár által készí­tett FTC-MTK nevű futball­csokit …

Az 1926 utáni korszakA bajnokcsapatok edzői részben kerül bemutatásra:

Tóth-Potya István1926-27; 1927-28

Blum Zoltán 1931-32; 1933-34

Rauchmaul Emil1937-38

Dimény Lajos1939-40; 1940-41

Lyka Antal1948-49

Mészáros József1962-63, 1964

Dr. Lakat Károly1967; 1968

Dalnoki Jenő1975-76

Novák Dezső1980-81; 1994-95; 1995-96

Nyilasi Tibor1991-92

Csank János2000-01

– mjozef – (miskolczi józsef)