„Gerelyem zúg, röppen a diszkosz”

TFU_19840519_Fml_017_0007_03József Attila 1905. április 11-én Budapesten — a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatti ház egyik földszintes, udvari, szoba-konyhás lakásában — született. A lakás ma emlékmúzeum, több mint tí­z esztendeje pedig a XX. századi lí­ra világviszonylatban is egyik legkiemelkedőbb alakjának születésnapján ünnepeljük a költészet napját. Időszerű és ideillő, hogy a jeles ünnepre József Attilának a bizonyára kevesek által ismert versével emlékezzünk és emlékeztessünk.

TFU_19840519_Fml_017_0007_01

József Attila 1930 körül í­rta versét „kis Takiról”, aki akkor már a Ferencváros csapatában játszott. A költő egyébként a „város peremének” számí­tó munkáskerületben élte le egész gyermekkorát, és amint a „Magyar Irodalmi Lexikon”-ban olvashatjuk: ez a világ határozta meg döntő mértékben költészetét is.

Nővére, József Jolán öccsének életrajzában (József Attila élete) azt is megí­rta, hogy: Attila szabályos ferencvárosi srác volt, akinek a zsebe állandóan tömve volt ismeretlen eredetű golyókkal, szögekkel, rongylabdával és a srácság minden egyéb haszontalan kellékével.

József Jolán igen jól ismerte Attila gyermekkorát, nemkülönben későbbi élete sok eseményét.

Ezekről 1947 áprilisában a vele együtt tett szabadszállási út alkalmával beszélgettünk. Itt emlí­tjük meg, hogy a „Mama”, Pőcze Borbála szabadszállási parasztcsaládból származott.

József Jolán a többi között elbeszélte, hogy öccse gyakran futballozott a Vásártéren. Arról is emlí­tést tett, hogy: Attila sokat sakkozott. Ez az idézet versből is kitűnik.

József Attila 1985-ben töltené be a 80. életévét. Felvetődhet az a gondolat, hogy nem volna-e célszerű az ifjúság körében „József Attila országos sakkversenyt” meghirdetni. Egy ilyen versenysorozat jól szolgálná a sport és az irodalom kapcsolatának ápolását.

Dr. Keresztényi József
(Népsport, 1984. április 6.)


Comments

Egy hozzászólás a(z) “„Gerelyem zúg, röppen a diszkosz”” bejegyzéshez

  1. Gyönyörű … bár ez sportoldal, ne felejtsük el, hogy a világirodalom egyik legnagyobbja (Dante, Shakespeare, Goethe, Arany, József Attila ….) is „franzstadti” volt … lehet, hogy nem volt „drukker”, de a lelkét megérintette a „Fradizmus”, amint ebből a versből is kitűnik … majd, ha olvasok Byron vagy Shelley verseket az Arsenalról vagy a MU-ról 🙂 jó, tudom, időbeli eltérések … de akkor is … az általam ismert nagyon csekély szeletében a „világirodalomnak” talán egyedül Cortazar emlí­ti többször a futballt és az argentinok kedvenc csapatait …. ilyen szinten, mint a magyar költészetben, ez számomra ismeretlen máshol … Ifjú bölcsészek, itt egy ragyogó téma! A sport (a futball, a Ferencváros) a világirodalomban!!! Kiváló diplomamunka lehetne! Azt hiszem, az „öreg” Karinthy (Frigyes) is tett 1-2 emlí­tést a Naprendszer legnagyobb klubjáról … Fia, Cini, „ezeréves” Fradista volt, rengeteget í­rt a Fradiról …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük