Kertész Tamás

Jó fizikumú, lendületes, gyors szélső volt. Lendületesen futott el a szélen, majd jól adott be. Erőteljes lövéseivel és pontos fejeseivel a kapura is veszélyt jelentett.

A Bp. Lokomotí­vból, a Szőnyi útról 23 évesen került a korabeli Kinizsibe. A válogatók figyelmét is felkeltette és 1955-ben (ez volt a legjobb éve) kétszer is bekerült az aranycsapatba. Mind a két alkalommal győztes csapat tagja volt.

Először Prágában játszott egy fantasztikus csatársorban: Kertész, Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. Itt 3-1-re nyert a magyar gárda.

Két héttel később, a Népstadionban rendezték a 100. magyar-osztrák mérkőzést és Kertész ezúttal is a kezdőcsapat tagja volt. Az Üllői útról egyedül… A sporttörténeti találkozón is magyar siker született (6-1) és jobbszélsőnk ezúttal is remekelt.

A Fradival 1958-ban még kupát nyert, de sorozatos sérülései sokszor kényszerpihenőre kárhoztatták, í­gy már kevésbé számí­thattak rá. Átlátta helyzetét és Debrecenbe kérte átigazolását. A Fradi után még négy éven át a DVSC erőssége volt, de már középcsatárként.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=R8Oru1miz2M

*

Ezután edzősködött és az ő irányí­tásával került fel a DMVSC az NB I-be 1984 tavaszán (dr. Lakat Károlyt váltotta a Loki kispadján)! Edzői pályafutása távoli tájakra is elvitte: Etiópiában, Ghánában, Iránban és Lí­biában öregbí­tette a magyar labdarúgás jó hí­rnevét.

A futball mellett mérnökként is tevékenykedő egykori kitűnő játékos gyógyí­thatatlan betegségben hunyt el.

(Nagy Béla, Antal Zoltán és Hoffer József í­rásainak felhasználásával)