Lipcsei Péter, aki egyre rutinosabb a kispadon

Már egy év rutin van a háta mögött, de azért Lipcsei Pétert még most is ifjú trénernek tartják. Harminckilenc esztendős, nem is olyan régen még a Fradi meghatározó futballistája volt, ám az elmúlt szezonban már a zöld-fehér klub NB II-ben szereplőgárdáját irányí­totta. Ez az idény rengeteg tapasztalattal, felismeréssel ajándékozta meg a Fradi újkori ikonját, aki nem tagadja, öt éven belül átvenné a felnőttcsapatot.

• Újra csapatkapitány lett?

Keller Józsefet illeti ez a megtisztelő cí­m, de ha ő nem ér rá, valóban én húzom fel a karszalagot – mondta a 39 esztendős korábbi Fradi-kedvenc, az FTC II-t irányí­tó Lipcsei Péter. – Mondhatnám azt is, hogy gyors karrier az enyém, hiszen csak néhány hónapja lettem tagja a Fradi öregfiúkcsapatának, de valóságos időutazás ez a számomra. Újra együtt futballozhatok Balogh Tonóval, aki még ma is szenzációsan véd, Wukovics Lászlóval, Szűcs Mihállyal, Horváth Ferenccel, Horváth Péterrel, hogy csak néhány nevet emlí­tsek. Remek csapatunk van, apró szépséghiba, hogy az Újpest megelőzött bennünket, í­gy csak másodikok lettünk. Na de hogy ők se örüljenek annyira az életnek, az Üllői úton négy egyre elpáholtuk őket. Szeretek itt játszani, amí­g tart a bajnokság, a hétfőim mindig ezeké a meccseké. Focizunk egy jót, és persze sokat nosztalgiázunk. Aztán jönnek a meghí­vások, nem is győzzük elfogadni őket, s olyankor csatlakozik hozzánk Ebedli Zoltán, Détári Lajos és Nyilasi Tibor is.

• Nagy élmény lehet együtt futballozni kedvenc edzőjével.

Sohasem tagadtam, hogy Nyilasi Tibor a példaképem. Rengeteget köszönhetek neki, tizennyolc esztendősen ő tett be a Fradi felnőttcsapatába, sokat tanultam tőle. Jó lenne legalább azt az utat bejárni edzőként, amelyen ő is végigment, kupagyőzelem, bajnoki cí­m, a szurkolók hihetetlen szeretete.

• Meglesz rá a lehetősége…

Magam is í­gy gondolom.

A sok biztatás ellenére van benne csalódottság

• Ha most azt kérdezném, hány éven belül szeretne leülni a Fradi nagycsapatának a kispadjára, mit válaszolna?

Akkor azt mondanám, öt éven belül jó lenne megvalósí­tani az álmaimat, mert ez a vágy dolgozik bennem, amióta abbahagytam a futballt, és az edzői pályára léptem. Addig persze sokat kell még tanulnom, de nem tagadom, már ez az elmúlt egy év is rengeteg tapasztalattal ajándékozott meg.

• Azért rögzí­tsük a száraz tényeket: Lipcsei Péter első, edzőként végigdolgozott évében az FTC II a tizenkettedik helyet szerezte meg az NB II Nyugati csoportjában.

A helyezésre aligha lehetünk büszkék, de bárkivel is beszéltem – baráttal, szakmabelivel, szurkolóval – azt mondta, ne keseregjek ezen, a helyezésnél jóval fontosabb, hány gyereket nevelek ki a nagycsapat számára. Engem persze kicsit bosszant ez a gyenge helyezés, a Fradihoz méltatlan szereplés, de sajnos azt kell mondanom, ebben a keretben éppen ennyi volt.

• Ennyire nincs választék tehetséges gyerekekből?

Nem mondok újdonságot, de a futball már régen nem azt jelenti nálunk, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt. Sokkal kevesebb kissrác akar szerelést húzni, azok közül pedig, akik labdarúgónak készülnek, sokan félvállról veszik az egészet, az edzéseket, a meccseket. Rendkí­vül elkeserí­tő ez, néha legszí­vesebben leüvölteném a fejüket azoknak, akik alibiznek, és nem fogják fel, mit jelent Fradi-játékosnak lenni.

• Egyébként kiabálós edző?

Nem jellemző. De nincs olyan nap, hogy ne mondanám el a fiúknak, amit Simon Tibortól tanultam annak idején, rosszul lehet játszani, de lélektelenül soha. És persze újra meg újra beléjük szuggerálom azt a három gondolatot, ami a futballal kapcsolatban a legfontosabb számomra: tisztelet, alázat és fegyelem.

A lusta léhűtők néha megpróbálják átverni

• Mondja meg, de őszintén, volt olyan pillanat vagy szituáció, amelynél megdöbbent?

Én sem voltam szent, mi is elmászkáltunk, buliztunk annak idején, ezt korábban sem tagadtam. És nem akarom most sem a mellemet döngetni azzal, hogy bármennyit is éjszakáztunk, a pályán megdöglöttünk a Fradiért, a győzelemért. El¬sősorban ez az, ami hiányzik a mostani srácokból. Némelyikükön azt érzem, mindegy nekik, hogy a Kőbányai Lombik vagy a Fradi mezét viselik. Ezt képtelen vagyok feldolgozni. Egyébként sokszor próbálkoznak, hülyére vesznek, legalábbis azt hiszik, hogy sikerült becsapniuk kamu dumákkal, hogy miért nem jöttek edzésre, miért maradtak távol a gyakorlástól. Két segí­tőmmel, Tuboly Frigyessel és Ebedli Zoltánnal szerencsére gyorsan átlátunk az ilyen léhűtőkön.

• Máris úgy beszél, mint egy rutinos, sokat megélt tréner!

Mondom, ez az egy év alaposan megváltoztatott. Az például szinte már szentí­rás számomra, hogy a kispadról száműzni kell az érzelmeket. Itt nincs helye a bratyizásnak, jópofáskodásnak, meg kell tartani a három lépés távolságot a játékosokkal. Ez van. Az eredményesség mindennél fontosabb. Annak idején Nyilasi Tibor rengeteget foglalkozott velem, talán túlzás nélkül mondhatom, hogy az egyik kedvenc játékosa voltam, de ő sem kivételezett velem, ugyanúgy hajtott, mint bárki mást. Nekem is ezt kell tennem.

• A közelmúltban Portugáliában járt. Afféle szakmai út volt ez?

Annak is szántam, jó lett volna Domingos Pacienciával találkozni, aki a Bragával EurópaLiga-döntőig menetelt, és most a Sporting trénere lett. Régi kapcsolat a miénk, és most végzem a pro licences tanfolyamot, ezért szerettem volna szakmai gyakorlaton részt venni nála. Sajnos éppen elkerültük egymást. Persze nemcsak miatta mentem Portugáliába, hanem azért is, mert tizenhárom éves Krisztián fiam a Fradi korosztályos csapatával részt vett egy lisszaboni tornán. Egész jól ment a gyerekeknek, végül tizenegyesekkel estek ki egy brazil csapattal szemben.

• Mit játszik a fiú?

Belső védőt.

• Még ilyet! Bármibe lefogadtam volna, hogy örökölte az édesapja technikai tudását, kiváló rúgókészségét, és vagy szervező, vagy csatár.

Magam is csatárként kezdtem, aztán játszottam védőt, végül a középpályán kötöttem ki. A fiam posztja is változhat, ügyes gyerek, jól bánik a labdával.

José Mourinhóval újra találkozhat Madridban

• Néhány hónapja azt nyilatkozta, tartja a kapcsolatot Jósé Mourinhóval. Azóta is í­gy van?

Mondhatom, hogy rendszeresen e-mailezünk, és ez rendkí­vül megtisztelő számomra. A téli szünetben mindenképpen szeretnék kimenni hozzá, remélem, akkor is a Real Madrid edzője lesz még, és egy hétig nézni, ahogy dolgozik. Azt hiszem, lenne mit ellesnem tőle.

• Mit vár Paulo Sousa fehérvári szerepvállalásától?

Az egykori válogatott magyarországi szerepvállalása nemcsak nálunk, Portugáliában is témát jelent, ezt mostani kintlétem alatt megtapasztalhattam. Remek futballista volt, de hogy edzőként mire képes, azt magam is kí­váncsian várom. Jó lenne néhány éven belül összecsapni vele a Fradi edzőjeként.

(Sinkovics Gábor, Nemzeti Sport – 2011. július 10.)