Miért kap Major sárga lapot?
Három éve, hogy Major Ferenc 1977 nyarán Dorogról az Üllői útra került. Bemutatkozása sikeres volt. A Ferencváros első csapatában egy díjmérkőzésen szerepelt a Szombathelyi Haladás ellen, bajnoki mérkőzésen pedig a Honvéd ellen 2 : 1 arányban győztes csapatnak volt a tagja. Ezt követően összesen 70 mérkőzésen játszott az első csapatban, ebből bajnoki mérkőzésen 38 alkalommal. Ez a szám — a három éves időtartamot tekintve — azt igazolja, hogy átlagban csak minden harmadik bajnoki mérkőzésen került sor játékára, és 24 éves kora ellenére még ma sem „kezdő ember” az első csapatban.
Három év a Fradiban, három fordulónként egy szereplés, ebben az idényben három sárga lap! Mi erről a véleménye – kérdezem a fiatal hátvédet?
Az összetett kérdésre összetett választ kapok.
— Boldogan jöttem a Fradiba, és annak ellenére, hogy nem vagyok „kezdő ember” nagyszerű érzés itt játszani. Megtanultam, hogy nem könnyű dolog bekerülni a csapatba, és bent maradni talán még nehezebb. Hiszen posztomon versenyben vagyok egy olyan kiváló játékossal mint Vépi Peti, akit kiszorítani csak nagyon jó játékkal lehet. Ezért a tudás mellé a szívet és a lelkesedést is ki kell vinni a pályára. Győzni szeretnék társaimmal együtt, és bizonyítani . . . Ilyenkor azt hiszem keményebb vagyok a kelleténél. Aztán minden csapat „felszívja” magát ellenünk, mert a Fradival szemben még a döntetlen is jó eredmény. Persze, hogy ilyenkor keményebb a játék. Tudom, hogy nem szabad hibáznom, mert ha átjátszanak gólveszély alakul ki a kapunk előtt, és az az eredmény szempontjából végzetes is lehet. Oda kell tehát tenni a lábam… Egy kemény összecsapást aztán a bíró dönti el, hogy szabályos vagy szabálytalan volt-e. Azt hiszem a védők könnyebben kapnak sárgát mint a támadók . . . Nem vitás azonban, hogy higgadtabban kell játszanom a jövőben, ezt követeli a csapat és a saját érdekem is. Tanultam a három sárga lapból…
Aztán témát váltva lelkesen beszél a „nagy kalandról” élete eddigi legnagyobb élményéről, az argentínai túráról. Elmondja, hogy a Racingnak 2 :2 állásnál fejelt egy győzelmet jelentő gólt, és a következő mérkőzésen már a kispadra sem ült. Pedig nem kapott sárga lapot.. De nincs benne keserűség. Beszél arról, hogy Budapesten Kakassal és Muraival együtt lakik a Budafoki úton egy IBUSZ szobában, ami — érthetően — nem nevezhető ideálisnak, de pillanatnyilag nincs jobb megoldás. Ezt ellensúlyozandó a hétvégeket mindig szüleinél tölti Mosonmagyaróváron, családi körben. Szabad idejében pedig mit is csinálhatna — sportol. Nyilasival, Ebedlivel, Szokolaival sokat teniszeznek, nagy csatákat vívnak a vörös salakon. És a disco hatása alól sem vonja ki magát. Előfordult — vallja be férfiasan — este 10 óra után mentem haza a discoból 9 óra helyett. Persze „lebuktam”. Meg is kaptam az edzői „sárga lapot”. Megérdemeltem …
Az edzés kezdete véget vetett rövid beszélgetésünknek. Sok kérdést nem beszéltünk meg, de azokra egy alkalmas időpontban visszatérünk. Abban megállapodtunk, hogy az apropó nem a sárga lap lesz. Befejezésül megállapítottuk, hogy „Sem utódja, sem boldog őse, sem rokona . . .” nem vagyunk egymásnak. A beszélgetés után is csak ismerőse marad Major Ferencnek.
Major János
Vélemény, hozzászólás?