VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Az ötvenes évekre a világ labdarúgását „felügyelő” FIFA kezdte kinőni a korlátait. Az egyes földrészek nagyobb önállóságot akartak, szerettek volna kontinens viadalokat rendezni válogatottjaik és klubcsapataik számára, melynek eredményeként 1954-ben megalakult a FIFA európai regionális szervezete, az UEFA. Eddig az időszakig Európában egyedül a Közép-európai Kupa létezett (a Fradi 1928-ban és 1937-ben is megnyerte a KK-t illetve az Újpest ugyancsak kétszer végzett az élen), de a labdarúgás rohamos fejlődésével – melyhez hozzájárultak Európa történelmi eseményei is 1940 és 1956 között – egyre nagyobb igény jelentkezett olyan Európai kupákra, mely már nem egy szűk „régió-t” (Közép-Európa) foglal magában, hanem Angliától az akkori Szovjetunióig mindenkit, aki tagja az UEFA-nak. Először a bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) illetve Vásár Városok Kupája (VVK) került megrendezésre 1955-ben (érdekesség, hogy a VVK, később az EVK még a FIFA égisze alatt született meg és csak az 1971/72-es kiírástól került az UEFA ellenőrzése alá már UEFA-kupa néven), majd 1960-tól a kupagyőztesek viaskodtak a KEK sorozatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Intelem, libacomb és egy tökéletes vasárnap
A magyar labdarúgás történetében a Ferencváros-MTK mindig is örökrangadónak számított. Azt persze én is tudom, hogy erre a „titulusra” elsősorban a két csapat 112 éves múltja adja az érvet, és főleg a 20-as és a 30-as évek összecsapásai, melyek igazi társadalmi események voltak akkoriban. Azokban az években nem csak a pályán, de a kulturális életben is „összecsaptak” a hívek és olyan glosszák jelentek meg a sajtókban, melyeket a mai, egy kissé túlérzékeny világunkban nem is jelenhetnének meg. A történelem viharai ezt a fajta előcsatározást végleg kiírták a kulturális életből, gondoljunk csak az MTK vesszőfutására a 40-es években, a Fradi helyzetére az 50-es években, melyek bár összekapcsolták a két csapat sorsát, még sem tudott idővel visszatérni az örökrangadók társadalmi „fillingje”. Ettől függetlenül voltak olyan baráti közösségek, ahol nem feledték a két csapat közötti „különbséget”. Ilyen volt nagypapám is, akinek szomszédja, üzlettársa (vagyis helyesebben seftelő társa a hatvanas évekből) MTK szurkoló volt. Mivel a két öreg szinte naponta ugratta egymást, így az örökrangadók előtti és utáni tréfák természetesek voltak a családban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2015.III.22. Ferencváros – MTK: 2-0
MTK-bánat: a Ferencváros nyerte meg a 206. örökrangadót
Veretlenségi idényrekord, 498 perces góltalansági sorozat és két gól itt, nulla veszélyes támadás ott.
A Ferencváros megnyerte az örökrangadót, a zöld-fehérek 2–0-ra megverték az MTK-t hazai pályán a labdarúgó NB I 21. fordulójában.
Philipp Bönig: 35
A Bayern München csapatában nevelkedett német balhátvéd a bajorok második csapatáig jutott és szerepelt az U16-os, valamint az U19-es német utánpótlás válogatottakban is.
Felnőtt pályafutását az MSV Duisburg-ban kezdte, majd 2003-tól a VFL Bochum csapatát erősítette, ahol 140 Bundesliga-mérkőzésen játszott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2015.III.17. LK, Ferencváros – Szigetszentmiklós: 7-1
SZTK-ra felírt Fradi-hetes a Ligakupában
Ficánkoltak a zöld-fehérek a Szigetszentmiklós ellen, Busai mesterhármast szerzett.
A Ferencváros hét gólt rúgott a Szigetszentmiklósnak odahaza a labdarúgó Ligakupa negyeddöntőjének első felvonásán. A vendégek az utolsó percben szépíteni tudtak, a visszavágót április 21-én rendezik.
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 14.
Egyetlen mondat, amely halálos sebet ejtett egy remek kapitányon…
Nagy formátumú edző volt, mégis csak kínkeservesen, nagyon nehezen lett szövetségi kapitány.
Ahhoz képest, hogy 1958 februárjában a Vasas Ajax elleni BEK-mérkőzésén már ő ült a piros-kékek kispadján, majd néhány hét múlva a Real Madrid elleni elődöntőkön vezényelte Bundzsákékat, 1966 augusztus 10-én történt kinevezéséig közel egy évtized telt el.
Ekkor adta hírül a Népsport: „Az MLSZ elnöksége, keddi ülésén, Illovszky Rudolf előterjesztése alapján tárgyalta a válogatott csapat őszi programját. Baróti Lajos szövetségi kapitány szabadságon van, így Illovszky megbízást kap szövetségi edzői minőségben a csapat körüli teendők elvégzésére.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Kötelező helyett szenvedés
Már a hét elején, amikor még a Győr elleni diadal mámorában éltünk eszembe jutott 2009 augusztusa. Nem az akkori nyár sugárzó fénysugarait szerettem volna átemelni 2015 márciusának komorságába, bár egyre jobban unom a nap nélküli telet és egyre jobban megértem a dánokat, miért is lesznek depressziósak a közel hat hónapos napfény nélküliség miatt. Nekünk persze nagyon jól jött a múlt szombati siker (kivételesen még a nap is ragyogott az égen!), fürdőztünk is rendesen a remek játék fényében, de kedd magasságában valahogy eszembe jutott a visszatérésünk évének nyíregyházi „kalandja”. Visszanéztem az akkori foteles jegyzetemet (Az expressz kisiklott), mely nem sugárzott túlságos jókedvet, de megpróbált túllépni a kínos vereségen. Akkor még élt bennünk a bizonyítási vágy, a jogtalan három éves büntetésünk után, a ZTE ellen aratott fényes győzelem újra kinyitotta a remény kapuját. Kevesen gondolták, hogy rá egy hétre, Nyíregyházán egy gyors mozdulattal becsapják az ajtót az orrunk előtt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2015.III.14. Nyíregyháza – Ferencváros: 0-0
Pontot csent a Mátyus-csapat a Ferencvárostól
A vártnál haloványabban játszottak a zöld-fehérek, így ezúttal sem nyertek Nyíregyházán.
A Ferencváros gól nélküli döntetlenre végzett Nyíregyházán a labdarúgó NB I huszadik fordulójában. A zöld-fehérek 2000 augusztusa óta nem nyertek bajnokit a szabolcsi megyeszékhelyen.
Helyünk a kupanap alatt – IX.
Fradi-győzelem a világ legjobbja ellen
1929. június 19.: Rio de Janeiro kikötője önmagában is csodálatos látvány. Az apró öblökkel tarkított kikötőből lélegzetellátó panoráma tárul az utazó elé. Néhány pillanatra mindenki elfelejti az utazás nehézségeit, a hullámok és a bezártság okozta bénultság is tovatűnik, ahogy a szem elé tárul a Riót körbeölelő Corcovado-hegyvonulat egekig magasodó sziklaormai (Rió jelképe, a hegyen tetején magasodó Megváltó Krisztus szobor 1929-ben még nem készült el, de már Párizsban „dolgoztak” rajta – 1931-ben avatták fel). Három hét utazás még akkor is hosszú idő, ha az út végén ilyen gyönyörűség fogadja a fáradt utazót. Motoros csónakok veszik körbe a több emeletes hajót, vigyázzák annak minden „lépését” amíg az a horgony és a feszítő kötelek szorításában végleg megpihen. A fedélzeten már nagy a nyüzsgés, mindenki a csomagjára figyel miközben a szem továbbra is a hegyvonulatot pásztázza. Nagy a zaj, az utasok egymást harsogják felül, de mikor a partról több száz torokból felhangzik a „Hajrá Fradi!”, a fedélzeten több szemből is könnycseppek gördülnek az Atlanti-óceánba. A Ferencváros labdarúgói, magyar csapaként először, megérkeztek Dél-Amerikába.
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 13.
„Vert sereg élén, mégis koronával a fején távozott…”
Baróti Lajos, a magyar labdarúgás történelmének szövetségi kapitányként legtöbb meccsét jegyző szakvezetője, 1978. június 10-én Mar del Platában az argentínai világbajnokság harmadik magyar csoportmérkőzésén ült utoljára a nemzeti tizenegy kispadján.
A mérkőzésnek számunkra nem volt jelentősége: az argentinoktól és az olaszoktól elszenvedett vereséget követően matematikai esélyünk sem maradt a továbbjutásra.
Ellenfelünket, a franciákat sem lelkesítette különösebben a mérkőzés, hiszen velünk együtt már a hazautazásukat szervezték. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
HOZZÁSZÓLÁSOK