Amikor megjelentettük az első statisztikánkat, még mi sem gondoltuk, hogy ennek ilyen sikere lesz, és ilyen sokan fogják átböngészni a rangsort, hogy ilyen sokan keresik meg kedvencüket a listán. A „Kik játszották a legtöbb bajnoki mérkőzést a Fradiban?” lista után többen „reklamáltak”, hogy a sorrendet nagymértékben befolyásolják az NB2-ben eltöltött évek mérkőzései.

Természetesen mi is gondoltunk rá, de nem dughattuk homokba a fejünket és nem tehettünk úgy, hogy azon évekről nem veszünk tudomást. Jogtalan volt a kizárás, méltatlan volt, hogy három évet pazaroltunk el, de mivel hivatalos bajnoki mérkőzések voltak azok is, í­gy a teljes listában figyelembe kellett vennünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Amikor gyerekek voltunk és a grundon fociztunk, az számí­tott igazi császárnak, aki lőtte a gólokat. Az mindegy volt, hogy Horváth Robi és én csúsztunk-másztunk annak érdekében, hogy megakasszuk az ellenfél támadásait, de mivel Kalapács Pali lőtte a gólokat, bizony ő volt a grund királya.

A „grundok szelleme” idővel finomodik (bár manapság már nincsenek is grundok), de mivel a labdarúgást gólja játsszák, í­gy azok szerzőit mindig nagyobb fénysugár éri, mint a szürke, robotoló munkásokat. Persze a játék lényegéből ez adódik és az igazi gólvágók tudásukkal és szellemiségükkel is hozzájárultak a magasabb elismeréshez. A gólkirályok, a gólvágók jelzők is mutatják a kivételes elbánást, mert bár favágókról hallottunk már, de „emberfogó királyokról” még nem nagyon. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Sokan nem szeretik a statisztikát, mert nagyon elvontnak és a valóságtól néha elrugaszkodónak tartják. Pedig az igazán jó statisztika éppenséggel az ellenkezőjét jelenti, hiszen a „valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység” hivatott arra, hogy minél jobban megértsük a jelenünket és a múltunkat. De arra is hivatott, hogy az adatokból olyan listák készüljenek, melyek nem csak a száraz tényekre világí­tanak rá, hanem egy olyan rangsort állí­tanak fel, ahol nem igazán a „győzelem” számí­t, hanem az emlékezés.

A statisztikával foglalkozók ezért is kényesek a pontosságra, ezért is ragaszkodnak ahhoz, hogy ha valamit megjelentetnek, az tételesen bizonyí­tani is tudják. Ezért is van az, hogy egy-egy lista összeállí­tása nem csak abból áll, hogy összeadjuk a számokat, hanem abból is, hogy azokat bizonyí­tani is tudjuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →