1929.VII.7. Rio válogatott – Ferencváros 3:3
(Brazil újságcikkek: Miro Moraes gyűjteményéből)
Az ízlésesen kivitelezett kupát a Ferencváros az 1929-es dél-amerikai túrán kapta emlékül. A serleg szép, de a mérkőzés már kevésbé sikerült fényesen. A Fradi a Rio de Janeiro válogatott néven kiálló brazil válogatott ellen játszott. A szakadó esőben megtartott mérkőzésen a Ferencváros már 3-0-ra vezetett és óriási közönségsikert aratott.
A II. félidőben azonban minden megváltozott. A durva játékvezetői hibákat durva belemenések követték, és az előny végül elfogyott – a végeredmény 3-3 volt. A dél-amerikai sikereket az Uruguay elleni győzelem „aranyozta” be. Erről a mérkőzésről sajnos semmilyen tárgyi emlékünk nem maradt.
Megkérdeztük azonban a T betűs csatársor két tagját, hogyan emlékeznek vissza az 50 év előtti diadalra?
Takács II József:
Két gólt lőttem ezen a mérkőzésen. Nagyon akartam, egyrészt, mert kapusuk a mérkőzés előtt több lapbon úgy nyilatkozott, hogy mit nekik a Fradi csatársora és a „kis Toki”, őt nem lehet megijeszteni, nem fognak neki gólt rúgni. Másrészt örömet akartunk szerezni annak a maroknyi magyar tábornak, akik bíztak bennünk és kijöttek a mérkőzésünkre. Sikerült, felejthetetlen volt…
Toldi Géza:
Fiatal játékos létemre tagja voltam az akkor (de szerintem ma is) világhírű csapatnak. Személy szerint számomra megható volt az a fogadtatás, amelyben minden dél-amerikai mérkőzésünk előtt bennünket részesítettek. A sportélményeken túl, mint érdekességre emlékezem vissza, hogy a mérkőzések előtt, a „rázósabb helyeken” csak 1 órával a mérkőzés előtt kezdték el a jenveket árusítani, hogy elkerüljék a hamisításokat. Hát ilyen nagy érdeklődés kísérte játékunkat!
-Nagy Béla-
Vélemény, hozzászólás?