Gellei Imre
1992.X.24. Ferencváros – MTK 1-0
1992.III.14. Vasas – Ferencváros 1-1
1991.VIII.31. Ferencváros – Vasas 1-0
1991.VI.15. Ferencváros – Vasas 1-0
1990.IV.7. Ferencváros – Siófok 4-0
Nem csak az eső verte a vendégeket
Az egyre bővülő adatbázisunkban válogatni egy muzeális lapszemle anyagát a legtöbb esetben könnyű feladat. A magyar labdarúgás élvonalában szereplő csapatok jelentős része már évtizedek óta próbálja megközelíteni a Ferencváros dicsőséges múltját. Vannak olyanok akik a régmúltban még lépést tudtak tartani, de a jelenük már inkább a Fradiéhoz hasonlít, vagyis finoman fogalmazva a múltjukból élnek és próbálnak kilábalni a nehézségekből. Ezen túl minden évtizednek vannak „ügyeletes” sztárcsapatai, akik szereznek ugyan néhány bajnoki címet, de ahhoz, hogy megközelítsék az örök ranglistán a Ferencvárost, magyarosan mondva még elég sok víznek kell lefolynia a Dunán. Rajtuk kívül sokan vannak olyanok, akik bár elég régen alakultak, de NB I-es tagságuk nem tekint sok évre vissza. Ilyen a mai muzeális lapszemlénk „szereplője” a Siófok csapata is, akivel bár 1956-ban játszottunk egy magyar kupa-mérkőzést, de bajnoki találkozóra először 1985-ben került sor. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1989.IX.23. Siófok – Ferencváros 1-0
1989.V.17. MNK, Ferencváros – Siófok 3-0
1989.V.10. MNK, Siófok – Ferencváros 2-1
1989.II.25. Ferencváros – Siófok 1-1
A látottak alapján aligha lehet megtippelni, hogy a téli felkészülés során mivel töltötték az időt a csapatok, hiszen még a közepest sem elérő színvonalú 90 perccel mutatkoztak be. A bajnoki címre törő Ferencváros álmos együttes benyomását keltette. A siófokiak szemmel láthatóan a döntetlenért jöttek, arra hajtottak, hogy kiharcolják a büntetők jogát. Nemcsak sikerült ezt elérniük, de pontosabban is lőtték a tizenegyeseket, összességében rá is szolgáltak a két pontra.
1988.VIII.13. Siófok – Ferencváros 0-1
Balatoni nyár. Fiatalságunk legszebb nyarait töltöttük a magyar tenger mellett. Akkor még csak álom volt a határok nélküli Európa, a „kapitalista burzsoázia” országait is csak háromévente látogathattuk meg, valutát is csak egy kiskönyvben nyilvántartott mértékig válthattunk. De talán annyira nem is hiányzott, ott volt nekünk a „nagy lavór”, a hátizsákos, stoppolós és vonatos utazások, a sátras táborok, az Omega és Piramis koncertek és természetesen a „szabad szellemű” NDK-s lányok akik nem válogattak az „eszközökben” annak érdekében, hogy szerezzenek egy kis magyar tapasztalatot. Ráadásul ezek a lányok nem is hasonlítottak az akkoriban a sportot uraló gyógyszer- és géncsodákra, és bár nem érték el a magyar lányok szépségét, de egy balatoni nyár emlékének tökéletesen megfeleltek. Ha ehhez még párosult volna egy irányított sorsolás utáni Fradi meccs nyárbúcsúztatónak, az már a mennyei örömökkel lett volt egyenlő. Sajnos ez először csak 1988-ban jutott az MLSZ eszébe, pedig az első bajnoki meccsünket 1985-ben játszottunk. Addigra már sajnos „kinőttem” a kalandozási időszakból, így a balatoni nyarak egyetlen „sportélményének” az NDK-s lányok maradtak… Egy kattintás ide a folytatáshoz....