Simon Tibor

Simon Tibor

Simon Tibor

Serdülőként a Pénzügyőrben, ifistaként a KSI-ben nevelkedett, aztán próbajátékra jelentkezett a Fradinál, de elutasí­tották, í­gy Ferencváros helyett Zugló következett: rövid ideig a BVSC játékosa volt.

Saját bevallása szerint sem volt „istenáldotta tehetség”, de futni, focizni és nyerni nagyon szeretett és az sem zavarta, ha mérkőzésről-mérkőzésre más poszton kap játéklehetőséget, a lényeg a játék volt, lehetőleg zöld-fehérben.

1985 (más források szerint egy évvel korábban) elején újra bejelentkezett a Fradinál, végül Vincze Géza „igazolta” le a junior-csapathoz (1985. február 20-án lett a klub igazolt-, de csak 1987 februárjától lett szerződtetett játékosa).

Először Dalnoki Jenő kezei alatt, ’85 nyarán került az első csapat közelébe, augusztusban játszott először az „egyben”, novemberben az NB I-ben is bemutatkozott.

Ahogy a kezdetekben sem ment minden simán, úgy a folytatás is nehézkes volt: 1988 áprilisáig mindössze 6 bajnokin és 4 kupameccsen kapott szerepet… jellemzően Mucha József csapatában, a juniorok közt szerepelt, időközben katonaidejét is letöltötte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Simon Tiborról nevezték el az Albert Stadion 2-es szektorát

A zöld-fehérek korábbi válogatott védőjének fia, ifjabb Simon Tibor, illetve a klub elnöke, Kubatov Gábor közösen rögzí­tették a szektor bejáratánál azt a táblát, amellyel a kemény stí­lusáról és hatalmas munkabí­rásáról elhí­resült játékosra emlékeznek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kivégzés

Ezen az áprilisi szerda reggelen -2002.04.23.-án- minden más volt, más lett, mint addig.
Ezen a napon – és sok egymást követő napon – másként indultunk el otthonról, végeztük a munkánkat, tértünk haza.
Ezen a napon – és még sok következő napon – döbbenten néztünk egymásra az utcákon, a metróban, a buszokon, a villamosokon, döbbenten köszöntöttük kollégáinkat, ismerőseinket.
Mert meghalt „a Simi”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Őszi séta a Farkasréti Temetőben

Toldi Géza

Két hét múlva halottak napja.

Ezt megelőzve egy kis sétát tetűnk a farkasréti temetőben ahol oly sok nagy sikert elért
ferencvárosi sportoló, labdarúgó és vezető nyugszik.

Felkerestük: Simon Tibor, Pusztai László, Nagy Béla –a krónikás-,Háda József, Kispéter Mihály, Dr. Csanádi Árpád, Zsiborás Gábor, és Toldi Géza nyugvóhelyét.

Szomorú szí­vvel láttuk, hogy –néhány szépen gondozott sí­rtól eltekintve—bizony elhanyagoltak, alig látogatottak. Az a sok öröm, melyet életükben nekünk –családnak, barátoknak, szurkolóknak- szereztek arra kötelez –kötelezne –hogy közeli, távoli nyugvóhelyeiket jobban őrizzük.

A legelszomorí­tóbb Toldi Géza sí­remléke volt ahonnan még a márványt is ellopták. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

SIMI

SIMI_0003
Egykori játékostársam és barátom, Simon Tibor személyében olyan egyéniséget vesztettünk el az a tragikus áprilisi napon, aki nagyon sokat tett a kilencvenes évek sikeres Ferencvárosért és a magyar futballért. És még sokkal többet tehetett volna a jövő labdarúgásának felemelkedéséért…

Simi karizmatikus figura volt. Fanatizmusával összetartotta a csapatot, ha kellett, vért izzadt a sikerért, és ha a helyzet úgy diktálta, jó értelemben vett védelmet nyújtott nekünk, a társainak, a pályán.

Felkarolta a csapat fiatal játékosait, mindent megtett azért, hogy beleverje a fejükbe, mit jelent a szó, „Ferencváros”, és mit a klub cí­merében a három E-betű. Elmagyarázta nekik, a pálya szentély, ahol nem elég csupán fellépni, tenni is kell, hogy vastaps legyen a köszönet a produkcióért. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Zöld-fehér vér

Zöld-fehér vér_0001

Tibi! Neee! A kiáltás Simon Tibornak szólt. Ez év márciusát í­rtuk, hosszú hetek utánjárása után úgy tűnt, végre interjúvégre lehet kapni a középpályást, aki az egyik edzésnap végén, az Üllői úti pályán, a Springer-szobor árnyékában már éppen az első válaszra nyitotta a száját, amikor Gál László, a Fradi labdarúgó-szakosztályának technikai igazgatója megakadályozta, hogy egy hangot is kiejtsen.

A csapattagok izzadságtól lucskosan szállingóztak vissza az öltözőbe, s a férjére váró Dragonernéra és a néhány héttel korábban született gyermekére mosolyogtak, ám az élet egy pillanatra megállt, amikor Gál kiáltása után Simon sajnálkozva széttárta a karját: rajta nem múlt, de igazán. Pedig már csak az ő interjúja hiányzott, hogy teljes legyen a kötet. Azaz í­gy nem teljesen igaz az állí­tás. Akkor és most is hiányzott, hiányzik a vezetőedző, Nyilasi Tibor nyilatkozata. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK