NB1
1989.VI.7. Ferencváros – Vasas 4-0
A találkozó eredménye abból a szempontból jó, hogy bebizonyosodott, nem minden bunda, amire ráfogják… Végül is kiderült, hogy melyik csapat küzd a bajnoki aranyéremért (FTC) és melyik a kiesés ellen (Vasas). A tavaszi idényben talán legjobb játékát produkálta a Ferencváros.
1989.V.27. Ferencváros – ZTE 5-0
A hazai csapat lényegesen jobb futballt játszott, és a második félidőben olykor vastapsot érdemlő produkcióval könnyedén jutott a három ponthoz, amiben a szinte feltett kézzel pályára lépő ZTE egy pillanatra sem tudta megakadályozni.
1989.V.24. Videoton – Ferencváros 0-0
Nagy taktikai csatát, de csak közepes színvonalú játékot hozott a rangadó, amely e címnek kevéssé felelt meg. Szünet előtt kiegyenlített volt a játék, a második játékrészben viszont inkább a Ferencváros szőtte ügyesebben a támadásokat, és végül büntetőkkel megérdemelten szerzett két pontot. A Videoton továbbra is hullámvölgyben van. Ezúttal az ötödik lehetőséget nem használta ki arra, hogy győzelemmel jelentős előnyt szerezzen ellenlábasaival szemben.
1989.V.20. Ferencváros – Tatabánya 0-0
Értékelhetetlenül gyenge játék – mindenkinek, aki látta egy jó tanács: sürgősen elfeledni.
1989.V.13. Rába ETO – Ferencváros 1-0
A mérkőzés nagyobb részében a Ferencváros játszott fölényben, amit azonban nem tudott gólra váltani, és így a mérkőzés elején szerzett egy Rába gól eldöntötte a mérkőzést.
1989.V.6. Ferencváros – PMSC 3-3
A pályán kialakult döntetlen végül igazságos eredménynek mondható, bár a pécsiek játékában több tudatosságot lehetett felfedezni, mint a meglehetősen tartalékos ferencvárosiakéban. A vendégek kishíján három pontot szereztek, így méltán lehetnek elégedetlenek, hogy csak egyet sikerült hazavinniük.
1989.IV.29. Békéscsaba – Ferencváros 0-0
Alacsony szinvonalu, helyenként durva mérkőzésen keveset törődtek a játékkal a labdarugók, sok volt az adok-kapok. Egyik csapat sem érdemelt 3 pontos győzelmet.
1989.IV.15. Ferencváros – MTK-VM 1-0
A szerdai válogatott mérkőzés okozta csalódáshullámot bizonyosan feledteti egy kicsit ez az örökrangadó, amely ugyan nem hozott szuper színvonalat, de kemény, férfias csatát, és ezzel élvezetes látványt. A jobb erőnlétű hazaiak jogosan tartották otthon a három pontot az összességében egyenlőnek tűnő, de a kapu előtt határozatlanabb MTK-VM-mel szemben.
1989.III.29. Bp. Honvéd – Ferencváros 2-1
A kispestiek igazán azután találtak magukra, hogy a ferencvárosiak kihagyták a jogosan megítélt büntetőt. Ezután néhány perc alatt jóformán eldőlt a bajnoki pontok sorsa. A Ferencváros ugyan mindent megpróbált, de nem bírt a jól záró hazai védelemmel. A mérkőzés színvonala csak a második 45 percben volt méltó a rangadóhoz.
1989.III.25. Ferencváros – Haladás 0-0
Alig érthető, hogy a két szombathelyi támadóra miért ügyelt mindvégig négy hazai védő. Pedig a ferencvárosi szakvezetésnek illett volna észrevennie, hogy Limperger igen jó formában van, többnyire pontosan indít, ennek ellenére a hórihorgas védőt „lekötötték” embervédelemre. Ez a passzív ferencvárosi taktikai felfogás volt az oka annak, hogy a Haladás a középpályán többnyire szabadon ellenőrizhette a labdákat, és ezzel levette a terhet közvetlen védelme válláról. A Haladás szilárd taktikai fegyelemmel eljutott a 11-es rúgások jogáig.
