Tepszics Ignác: 65
Hat éven át rúgta a zöld-fehérek első csapatában a bőrt a saját nevelésű védő. 1976 augusztusában Kecskeméten mutatkozott be a Honvéd ellen a Bajnokok Tornáján. Bő fél év múlva tétmeccsen is lehetőséget kapott Dalnoki Jenőtől, majd másfél évig nem került be a nagycsapatba.
1978 nyarán Friedmanszky Zoltán lett az edző és a 20 esztendős játékos előbb a kupában, majd a bajnokságban is megkapta a lehetőséget. Ha már megkapta, meg is ragadta és próbálta bizonyítani, hogy méltó utódja lehet Martos Győzőnek, aki egy sorral előrébb játszott ekkor.
A szezont kupagyőztesként zárta Tepszics, míg a bajnokságban második helyen záró Fradiban 31 bajnokin léphetett pályára. A következő szezonban 30 bajnokin megszerezte egyetlen élvonalbeli találatát is:
– Úgy érzem, ha egy magamfajta védőjátékos gólt szerez, az mindennél emlékezetesebb élmény. Velem is ez történt. A PVSK-nak rúgott gólom óta buszkén mondhatom, hogy feliratkoztam a Fradi góllövői közé. Azon a találkozón különben is nagyon igyekeztem, hiszen a mérkőzésre kiadott műsorlapban az én fényképem volt a címoldalon … Talán így megháláltam a szerkesztő bizalmát, és a csapatnak sem jött rosszul a gólom. Nekem mindenesetre örök emlék.
1979 szeptemberében a válogatottba is meghívót kapott. Az osztrákok ellen 27 perc játék jutott számára címeres mezben.
1980-ban újabb edzőváltás történt, Novák Dezső váltotta Friedmanszkyt. A bajnokcsapatban mindössze két meccsen lépett pályára, majd egy szezonnal később ismét csak két meccs jutott a védőnek.
A Fradiból Tatabányára igazolt, ahol több éven át meghatározó tagja volt a Bányászcsapatnak. Élvonalbeli pályafutása után Százhalombattán tevékenykedett. A 2000-es években sportvezetőként tért vissza az Üllői útra.
Isten éltesse! És különben is, ne árválkodjon egy Tepszics Ignác-bejegyzés komment nélkül!