1972.III.9. UEFA, Ferencváros – Zeljeznicar 1:2
Eddig még nem fordult velem elő, hogy a muzeális lapszemle sorozatunkban egy vesztes mérkőzésről kell néhány mondatot írnom. Nem mintha a Fradi soha nem kapott volna ki, de hát az emlékezetünk akaratlanul is úgy működik, hogy a rossz eseményeket megpróbálja eltakarni és előtérbe helyezni a kellemes emlékeket. Ezen túl a Ferencváros 110 éves történelme annyi fantasztikus és emlékezetes győzelmet produkált, hogy ha csak ezeket dolgoznánk fel, már akkor is több évre előre tervezhetnénk a munkánkat.
Mivel azonban megpróbálunk egy tematikát követni, így fel kívánjuk dolgozni a teljes nemzetközi kupaszereplésünket, és mivel sajnos ott sem nyertünk meg mindent, így néha-néha vereséggel is összefutunk. Mai nap egy ilyen mérkőzést mutatunk meg, az 1971/72-es UEFA sorozat negyedik fordulójának első összecsapását.
Az előzményekről csak annyit, hogy az előző fordulókban a Fradi simán túllépett a Fenerbahce és a Panionosz csapatain, majd egy máig emlékezetes mérkőzésen, 1971. december 8.-án, a Népstadionban verte 5:2-re (első mérkőzés 1:1) a német Eintracht Braunschweig-et.
A szurkolókban bizonyára még benne élt a mérkőzés, hiszen 40 ezren várták az újabb karnevált és a biztos győzelmet. Bár a jugoszláv csapatok mindig erősek voltak, de kevesen gondolták, hogy éppen hazai környezetben tréfálják meg a kedvenceket. Pedig úgy indult a mérkőzés, hogy sima győzelem lesz. Heves Fradi rohamok, korai Albert gólt, majd utána jött még egy Mucha és Juhász helyzet, de az újabb gólok helyett a félidő közepétől, elég váratlanul visszaesett a csapat.
A foci törvényszerűségei itt is működtek, hiszen jött az egyenlítés, majd a második félidő elején egy újabb jugoszláv gól mely után már nekünk kellett rohanni az eredmény után. A második félidő közepétől sikerült megpörgetni ismét a játékot, de az egyenlítés már nem sikerült. A végén a jugoszláv játékosok örömtáncot jártak, a mieink lehajtott fejjel ballagtak az öltöző felé.
Akkor minden bizonnyal kevesen voltak azok, akik még mindig bíztak abban, hogy a szokásos jugoszláv fanatikus környezetben ki tudjuk harcolni a továbbjutást. A Népsport is így írt: „A zöld-fehéreknek kevés reményük van arra, hogy továbbjussanak az UEFA kupa következő fordulójába.”
Az újságírónak és a többi pesszimistának nem lett igaza, de erről majd a visszavágó kapcsán írunk részletesebben. Előzményként csupán csak annyit, hogy egy drámai csatában dőlt el a továbbjutás.
– lalolib –
1971.09.15., Isztambul: Fenerbahce – Ferencváros 1-1 UEFA 1. mérkőzés1971.09.29., Népstadion: Ferencváros – Fenerbahce 3-1 UEFA visszavágó 1971.10.20., Népstadion: Ferencváros – Panionosz 6-0 UEFA 2. forduló 1. mérkőzés 1971.11.24., Braunschweig: Eintracht Braunschweig – FTC 1-1 UEFA 3. forduló 1. mérkőzés 1971.12.08., Népstadion: Ferencváros – Eintracht Braunschweig UEFA 5-2 visszavágó
Sziasztok, én meg úgy emlékszem, hogy volt egy szabályos gólunk a végén, vagy a vége felé, a bíró lekésett a támadásról, és a védők csak a gólvonal mögül tisztáztak, a tv lassítás igazolta a gól szabályosságát, de videóbíró akkor még nem volt, se gólvonaltechnika. 8 éves voltam és sírtam. Nem gondoltam volna, hogy továbbjuthatunk még.
Bennem is az maradt meg, hogy ragyogoan kezdtunk, de a gol utan kimaradtak a helyzeteink.
Viszont a vereseg ellenere nem lattuk remenytelennek a helyzetunket, s ezt a sracok valora is valtottak Szarajevoban ! de az mar egy masik tortenet …
Mucha Jóska úgy emlékszik vissza erre a mérkőzésre, hogy élete egyik legjobb teljesítményét nyújtotta.