2003.X.25. Ferencváros – Lombard Haladás: 2-0

Szomorú lesz a születésnap

Ferencváros – Lombard FC Haladás: 2-0 (0-0)
Üllői út, 4.872 néző, vezette: Sápi Csaba (Bukovics, Szabó II. J.)

Ferencváros: Szűcs L. – Vukmir, Dragóner, Kiss Gy. – Bognár Zs., Lipcsei, Zováth, Leandro -– Rósa D.(Penksa 46.), Tököli (Sasu 79.), Gera
szakmai igazgató: Garami József

Lombard FC Haladás: Balogh T. – Dubecz (Venczel 87.), Lőrinc, Seper, Farkas A. (Schimmer 79.) – Kaj, Kovács A., Czeglédi (Szűcs M. 70.), Tóth P. – Németh T., Nagy S.
vezetőedző: Bozsik Péter

Gól: Leandro (75.), Gera (86.)
Sárga lap: Leandro (78.) illetve Kovács A. (65.), Czeglédi (67.)

Hosszú hetek közelharcai, kézitusái után immár legálisan helyezhették el a Nagyvárad téri kaput és nézőteret elválasztó kerí­tésre a ferencvárosi drukkerek az „Elég volt!” feliratú transzparensüket. Hogy az üzenet küldői mire untak rá (egyébként szinte mindenre, ami az elmúlt időszakban a Ferencvárosnál és a Ferencváros körül történt), arról már sok szó esett.

Kevesebb arról, mi újság mostanság a cí­mzettekkel. Nos, Várszegi Gábor többször és hangsúlyosan elmondta a „fekete május 30-a” óta, hogy az általa elnökölt Fotex Rt. kivonulni készül az Üllői útról. Igaz, nem feltétel nélküli kapituláció keretében, vagyis az eddig befektetett százmilliókat nem hagyná veszni az üzletember – a távozás feltételeiről javában alkudozik a futball-rt. másik tulajdonosával, az FTC-vel. Ám úgy tűnik, Várszegi Gábornak talán mégsem ment el teljesen a kedve a futballbiznisztől. Legalábbis ezt sejteti a hét eleji, nagy titokban megszervezett találka néhány kiválasztott klubvezetővel. Az üzletember által ösztönzött összejövetel eredeti célja állí­tólag annak tesztelése lett volna az újpesti ügyvezető, Gyulay Zsolt éttermében, miként lehetne bemenedzselni az üresen maradt ligaelnöki székbe Szeiler Józsefet (s ezzel egyben elejét venni annak, hogy a megbí­zott elnök, Tarsoly Csaba véletlenül mégis meggondolja magát, és maradjon). Az egykori kiváló kapus persze cáfolta, hogy elnöki ambí­ciói lennének, csak hát újabban a remek üzleti szimatú Várszegi Gábor egyéb aktivitásairól is hallani. Egyes források szerint a Fotex-vezér környezetéből jelzéseket küldtek a kritikus helyzetbe került Újpesthez arról, hogy fel lehetne melegí­teni a közös üzlet gondolatát…

Az efféle törekvések legfeljebb azokat lephetik meg, akik erősen leértékelt áruként tekintenek a honi futballra. Az értékvesztés persze kétségtelen, ám éppen a zuhanó árfolyam teheti vonzóvá a portékát a tőkeerős vállalkozók szemében. Főképp az ingatlanüzletben gondolkodók körében. Akiknek biztató jelzés lehet, hogy az állam a jelek szerint szí­vesen szabadulna az általa gondatlan gazdaként lepusztulni hagyott stadionvagyontól. Igaz, egyelőre csupán hosszú távú bérleti lehetőségekről pletykálnak, de… S ne feledjük: az újpesti pálya azon kevés létesí­tmények egyike, mely a polgári kormányzat felemásra sikeredett stadionrekonstrukciós programja eredményeként már megújult.

A Fradi arénájánál pillanatnyilag az első kalapácsütés is beláthatatlan távolságra van, bár a befogadóképesség látványos növelése mostanság nem is különösebben feszí­tő probléma. A Haladás elleni meccs kezdése előtt negyed órával például annyian fagyoskodtak a lelátón, mint Nyilasi Tiborék idejében egy ifitréningeken. Pedig szikrázóan sütött a nap; az Üllői útról nézve nehéz is volt elképzelni, hogy 220 kilométerrel nyugatabbra a hóhelyzet miatt kellett meccseket törölni.

Az alapszakasz első körének zárómeccsére Bozsik Péter készült több panasszal, a Lombard FC kispadján a második mérkőzést végigdolgozó szakember a piros lapja következtében hiányzó Somfalvi Csaba és az agyrázkódás miatt pihenő Tüske Roland távolmaradása kapcsán kesergett (amúgy mindkét fél féltucatnyi labdarúgót nélkülözött). Garami József előzetes programbeszéde rövid lett. „Kötelező megszereznünk a győzelmet” – mondta az FTC szakmai igazgatója, ám az első félidőben a házigazdák a reméltnél kevesebbet tettek a három pont begyűjtéséért. Labdabirtoklási fölényük nem társult elég ötletességgel, í­gy az exferencvárosiként az Üllői úton igazán otthonosan mozgó Balogh Tamás érdemi munka hí­ján apróbb gimnasztikai gyakorlatokkal óvta magát a meghűléstől. Kollégájának, Szűcs Lajosnak viszont még nyúlfarknyi epizódszerepek sem jutottak – a szombathelyiek támadóelképzeléseiknek még a felvázolásáig sem jutottak el. Mosolyt í­gy csupán a helyi műsorközlő csalt a drukkerek arcára, aki kétszeri nekifutásra is Lombard FTC Haladásra keresztelte át a vendéggárdát…

A folytatásra érkezett Marek Penksa, de ettől jó ideig érdemben semmi sem változott, bár a naplemente után egyre dermesztőbb hidegben, időnként délies nyüzsgés szí­ntere volt a Haladás térfele. A lassan türelmüket vesztve darvadozó drukkerek „Csak a Kriston! Csak a Kriston!” csatakiáltásba törtek ki – tessenek eldönteni, hogy ez szakmai óhaj vagy iróniával átitatott bí­rálat lehetett-e. Félreértés ne essék, a Lombard FC is mindent megtett azért, hogy kí­npadra vonja a publikumot. A látogatók antifutballját legalább még valamennyire menthette, hogy az Üllői úton a vendégegyüttesnek a hagyományok alapján szokás beérnie a döntetlennel is. Más kérdés, hogy az egy pontért – no meg azért, hogy Bozsik Péter jövő csütörtökön kellemes hangulatban ünnepelhesse 42. születésnapját – azért annál illett volna többet felmutatniuk a szombathelyieknek, mint hogy elrugdossák a kapujuk környékéről a labdát. A monotonul zakatoló házigazdák ugyanis végül kétszer is úgy jutottak át az olykor vályogfal szilárdságú Lombard-védelmen, hogy az akciónak gól lett a vége. Ekként pedig folytatódott a Haladás pocsék fővárosi sorozata: a vasiak legutóbb 1996-ban loptak el pontot a Fradi-pályáról, és az idei bajnokságban vendégként továbbra is nyeretlenek.

Percről percre

6. perc: Tököli szerezte meg a labdát a jobb oldalon, befelé húzott, s bár időközben úgy tűnt, elveszí­ti, az mégis nála maradt. A csatár egy csellel becsapta a visszazáró Sepert, majd 14 méterről, kissé jobbról ballal laposan a bal sarok mellé, az oldalhálóba lőtt.
17. perc: Lipcsei jobbal csavart középre szögletből, a jobb oldalról, az öt és feles jobb oldali sarkához érkező Gera felugrott ugyan fejelni, de irányí­tani nem tudta a labdát, í­gy az három méterrel a bal sarok mellé szállt.
21. perc: Zováth a felé guruló labdát 23 méterről próbálta meg kapura lőni, ballábas kí­sérletét követően a labda egy méterrel repült fölé.
26. perc: Leandro kapott labdát középen, a kaputól 24 méterre. A Fradi 10-ese tolt egyet azon, majd ballal laposan lőtt is, Balogh azonban felszedte a középre tartó labdát.
43. perc: Eddig bí­rták a nézők: a kilátogatók mostanra unták meg a nem éppen egy Manchester United– Arsenal meccs szí­nvonalát idéző játékot, s fütyülni kezdtek. Tegyük hozzá: a drukkerek í­gy is türelmesnek bizonyultak…
45. perc: Egy hazafelé guruló labdát Szűcs Lajos rúgott ki, ám eltalálta Kovács Attilát, a labda a bal kapufa mellett pattant ki…

51. perc: Lipcsei í­velt középre szabadrúgásból, a bal oldalról, ott Lőrinc az öt és felesen belül felfejelte a labdát, amely még hosszú másodpercekig pattogott a kapu előtt, végül aztán a szombathelyi védő felszabadí­tott.
59. perc: Végre valami: Seper kotorta ki a labdát saját 16-osán belülről, az Zováth elé került, ő pedig 24 méterről, kissé balról, ballal lőtt is. Balogh Tamás jobbra vetődve fogta a kapufa mellé tartó labdát.
62. perc: Tököli a 16-os bal oldalától adott középre, Leandro 12 méterről, ollózó mozdulattal lőtt, Balogh biztosan fogta az erőtlenül a kapu közepébe tartó labdát.
74. perc: Bognár Zsolt adott középre jobbról, a labda elszállt Tököli mögött, de pontosan Penksa elé került, aki senkitől sem zavartatva, 11 méterről, kissé balról, jobbal lőtt – fél méterrel a jobb alsó sarok mellé.
75. perc: Gera passzát követően Leandro indult meg középen, néhány méteren keresztül vezette a labdát, majd 22 méterről, ballal, laposan a bal alsó sarokba lőtt. 1–0
86. perc: Leandro adott laposan középre, Gera szép mozdulattal – azonnal tisztára játszva magát – átvette a labdát, majd hét méterről ballal a jobb alsó sarokba passzolt. 2–0
90. perc: Szűcs Lajosnak egyetlen védenivalója volt, amikor Kovács Attila 20 méteres, ballábas lövését követően jobbra vetődve kellett megfognia a labdát.
91. perc: Gera 24 méterről, a jobbösszekötő helyéről végzett el szabadrúgást, jobbal elcsavart a sorfal mellett, a labda a bal alsó sarok felé tartott, a másik irányba mozduló Balogh visszalépve a gólvonalról még kiütötte a labdát.

Fény és árnyék

A ferencvárosi szurkolók nem felejtenek: amikor a 70. percben Bozsik Péter, a vendégek edzője cserére szánta el magát és Czeglédi Balázs helyére Szűcs Mihályt küldte be, a drukkerek éltették és megtapsolták a korábban az Üllői úton futballozó középpályást.

Szomorú apropó miatt kellett egyperces gyászszünettel kezdeni a mérkőzést: a találkozó napjának délelőttjén hunyt el a Ferencváros gyúrójának, Eisemann Lászlónak az édesanyja. Ezt követően nem volt meglepő, hogy a két ferencvárosi találat után a gólöröm a gyúrónak is szólt.

Nyilatkozatok:

Garami József, a Ferencváros szakmai igazgatója: „Ellenfelünk szervezetten és jól védekezett, éppen ezért nehezen született meg az első találat. Labdarúgóimat dicséri, hogy végig harcosan játszottak, s a második félidőben lendületesen is futballoztak, ami a végén meg is hozta az eredményét.”

Bozsik Péter, a Lombard FC-Haladás vezetőedzője: „Nagyjából azt játszottuk, ami tőlünk várható volt. Csatárokkal gyengén állunk, ezért az előrejátékban nem jeleskedtünk, bár reméltem, hogy egy-egy kontratámadást jobban be tudunk fejezni. A hetvenedik percig jól védekeztünk, ám az első ferencvárosi gól eldöntötte a mérkőzést.”

Gera Zoltán: – Örülök, hogy a sérülésem után egyre inkább játékba lendülök. A győri gólom sokat segí­tett ebben, megnövelte az önbizalmam. Szerencsére ezúttal is betaláltam, ami tovább javí­thatja a hangulatomat. A gólom előtt ösztönösen cselekedtem, igyekeztem valami váratlant „húzni” a labdaátvételnél, szerencsére bejött. Azt mondják, hogy a szabadrúgásom is bent volt a végén, sajnos a partjelző és a játékvezető nem í­gy látta.

Leandro de Almeida: – Az első félidőben sok olyan labdát rontottam, amit meg kellett volna játszanom. Szünetben nagyon magam alatt voltam, de a Mester megnyugtatott, a fiúk is próbáltak lelket önteni belém. Penksa beállása után felpörgött a ritmus, megjött a közönség hangja, ami a csapatot és engem is feldobott. Mikor már lendületben voltunk, bevállaltam egy ollózást is. Nagyon örülök a gólomnak és a gólpasszomnak. Sajnos sokáig nagyon fáztam, hiszen rövid ujjú mezben játszottam. Sajnos ezt nem jól tettem, de szerencsére azért a meccs végére „felmelegedtem.”

*

A Lombard elleni hazai meccsünkkel lezártuk a bajnokság első körét, azaz minden első osztályú csapat ellen játszottunk már a 2003-2004-es kií­rásban. Bár az Arany Ászok liga jelenlegi tabelláján is feljöttünk az 5. helyre, ha a jogtalan hatpontos büntetést figyelmen kí­vül hagyjuk akkor az élre ugrottunk 22 megszerzett pontunkkal. Tettük mindezt úgy, hogy a Siófok elleni mérkőzéssel együtt négy zártkapus meccset játszottunk ősszel. Sőt, a dániai emlékezetes UEFA kupa búcsúig a nemzetközi porondon is talpon voltunk, pedig első hazai meccsünket ott is nézők nélkül kellett letudnunk. Ráadásul a Magyar kupában is harcban vagyunk a cí­mvédésért. A csapat ősszel egyetlen alkalommal kapott ki a bajnokságban és az UEFA kupától is úgy kellett búcsút vennünk, hogy egyszer sem szenvedtünk vereséget. Az ősznek ezzel még persze nincs vége, hiszen a jövő héten is két nehéz meccs vár ránk. Szerdán következik az MTK elleni kupatalálkozó idegenben, majd egy újabb nehéz meccs, a most a Pécset idegenben legyőző Balaton FC ellen idehaza az Üllői úton.

Az „igazi” tabella:

1. Ferencváros 11 6 4 1 16 – 11 22
2. MTK 11 6 3 2 19 – 10 21
3. Videoton 11 5 5 1 17 – 12 20
4. Debrecen 11 6 1 4 17 – 9 19
5. Balaton FC 11 5 2 4 11 – 7 17
6. Pécs 11 4 3 4 10 – 12 15
7. Matáv-Sopron 10 4 2 4 13 – 12 14
8. Újpest 10 3 5 3 11 – 10 14
9. Lombard-Haladás 11 2 5 4 8 – 14 11
10. Győri ETO 11 3 2 6 8 – 15 11
11. Zalaegerszeg 11 2 1 8 13 – 23 7
12. Békéscsaba 10 1 3 6 8 – 16 6

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)