Buzánszky Jenő

Buzánszky Jenő (1925. május 4., Újdombóvár) a Dombóvári Vasutas (1942-46), a PVSK (1946-47), a Dorogi Tárna, a Dorogi Bányász majd a Dorogi AC (1947-60: 274 bajnoki) jobbhátvédje, 1950 és 1956 között 49 válogatott találkozón szerepelt. Tagja volt az 1952-ben olimpiai arany-, és 1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett magyar együttesnek.

Az ötvenes évek elején világhí­rű gárda, az „aranycsapat” egyetlen vidéki „törzstagja” volt. A kitűnő dorogi játékos az együttes legbiztosabb pontjai közé tartozott. A Buzánszky—Lóránt—Lantos összetételű hátvédhármasban ő volt a leggyorsabb. Technikailag és taktikailag egyaránt érett, megbí­zható és korszerű hátvédjátékot mutatott. Nemcsak a szerelésben, a támadások elhárí­tásában, hanem az ellentámadások indí­tásában is jeleskedett. Gyakran vállalkozott előretörésekre, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be. Minden mérkőzésen kiegyensúlyozott, értékes teljesí­tményt nyújtott. A dorogi bányászcsapatból ő öltötte először magára a cí­meres mezt.

1956-57 telén a Ferencváros jugoszláv túráján szerepelt.

A Kinizsi-korszak után, a Fradi jugoszláviai túráján ők viselték először az „FTC” feliratos mezt. Állnak (balról): Szigeti (DVTK), Mátrai, Buzánszky (Dorog), Gulyás, Dalnoki. Elől: Varga (Dorog), Fenyvesi, Dékány, Kertész, Ombódi, Orosz (fotók: Sándor Mihály gyűjteményéből)

(Antal Zoltán, Hoffer József és Kukely Mihály í­rásainak valamint a Dorogi Bányász kiadványainak felhasználásával)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

OLDALAK
KATEGÓRIÁK