Adventi naptár – 2014 „Zöld-fehér szívünkben a Ferencváros örök”
Még 18-at kell aludni
Kukorelly Endre:
A felhő, a felleg és a fodor.
Így kezdődhet. És minden vadonatúj lesz. Bárcsak vadonatúj lennék. Megváltozik. Megtartani. Egészen lelassul. Majdnem megáll. Mintha világosabb lenne most. A szünetben a gyepen rohangálunk, a meccslabdával, óriási iramban kezdődik a második félidő, Galambos hozza fel, az átadást Juhász maga elé teszi, elmegy Polgár mellett, és néhány lépés után a bal kapufa mellett a hálóba pörget. A kifutó kapus fölött pörgeti be a labdát. Tíz perc múlva Fenyvesi visszafejel egy keresztlabdát. Galambos belövi, belövi, és Varga szögletből kapura csavar, és negyven méteres lőtt átadások, a lelátón egymást ölelgetik az emberek, és fölállnak, könnyes a szemük, teljesen kitámad a csapat, gólt is kap, mert az öreg hátvédek a gyerekeket bámulják, és a félidő közepén Varga cselez a bal-összekötő helyén, beteszi középre Juhász lefordul, és közelről berúgja, hiába gyötrik, és néhány perc múlva Galambos beívelését fejeli a hálóba, azután letérdel a kapufa mellett, igen, a Jóisten most ide néz, most a mi hazánkat nézi, ezt mindenki tudja. Az Úr most Magyarországot nézi, és a Fradi-meccset nézi, és tetszik neki.
Vélemény, hozzászólás?