Sí­pszó előtt: Ferencváros – Budapest Honvéd

A két csapat 219. bajnoki mérkőzése következik szombaton este a Groupama Arénában.

1914. december 5-én találkozott egymással először a két klub, az Auguszta serlegért vívott találkozót 7:0 arányban a zöld-fehérek nyerték. Az első hivatalos (hadi)bajnoki mérkőzésre 1916. október 8-án került sor az Üllői úton. „Változatos, nívós mérkőzésen” a Ferencváros 1:0-ra nyert, Hegyi Mátyás (58 mérkőzésen lépett pályára és 16 gólt szerzett) góljával. A második félidő 35. percében a „kispesti védelem 11-est vét, a megítélt büntető rúgást Binder a kapus kezébe lövi”. Az elkövetkező több mint száz évben a Honvéddal a harmadik legtöbb NB I-s mérkőzést játszottuk. A Kispestieket csak a Újpest elleni derbik és az MTK elleni örökrangadók „előzik” meg.

Az eddigi 218 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 123 győzelem, 34 döntetlen, 61 vereség, 479 lőtt és 323 kapott gól.

Budapest Honvéd FC 1909-ben Kispesti AC néven alakult, majd 1926-ban a Kispesti FC nevet vette fel. A csapat több mint egy évszázados története során 1916-tól kezdődött az első osztályú menetelés, melyet 2003-ban egy idényre másodosztályú szereplés szakított meg. 13 bajnoki elsőséggel a negyedik helyet foglalják el a legeredményesebb klubok ranglistáján. Két aranykorszak jellemzi a Honvéd történelmét, az egyik az ötvenes évekre tehető, a „Nagy-Honvéd”, mely Farkas Mihálynak (honvédelmi miniszter, a Rákosi-korszak meghatározó személyisége, a teljhatalmú „négyesfogat” és a szűkebb ún. „trojka” tagja) sokat köszönhet, aki számos kiváló játékost „irányí­tott” át a Honvédhoz, köztük volt a Fradi legendás 1948/49-s bajnokcsapatából Kocsis, Budai és Czibor. A második aranykor a 80-s évekre tehető, amikor is 1979-1993 között 8 bajnoki cí­met szereztek és olyan játékosok léptek a pályára, mint Gujdár, Garaba, Dajka, Nagy A., Kozma, Esterházy és természetesen Détári Lajos.

További érdekességek a két csapat közös múltjából:

A két csapat közös múltja 1914. december 6-án kezdődött, amikor is az Üllői úton, az Auguszta-serlegért folyó küzdelemsorozat keretében (melyet végül a Ferencváros nyert meg) 7:0-ra győztek a zöld-fehérek. „Az FTC teljes csatársora újra két év előtti nagy formájára emlékeztető játékot produkált, úgy hogy a meccs egész ideje alatt a kispestiek állandóan védekezésre szorultak.” Akkor még talán kevesen gondolták, hogy ez a párosítás – bár soha nem kapott külön jelzőket (örökrangadó, derbi) – a mai napig fontos eseménye a magyar labdarúgásnak.

Az első bajnoki a bemutatkozás után két évet kellett várni. 1916.10.08-án, az első világháború alatt, egy „változatos és ní­vós mérkőzésen”, a sokkal esélyesebb FTC (a Kispest a kiesés elkerüléséért küzdött) csak nehezen tudott győzni 1:0-ra. A közvetkező bajnoki szezon hozta meg az első kispesti győzelmet, a továbbra is pengeélen táncoló KAC az Üllői úton tudott nyerni 1:0-ra. Az első nagyobb gólkülönbségű győzelem 1918.08.25-én következett be, amikor is az „imponáló stí­lusban győzte le az FTC a szintén nagy formát mutató KAC csapatát” az Üllői úton 4:0-ra.

A Kispestiek először 1921.10.12-én „szabadultak el” pályaválasztóként az Üllői útról, amikor is a Sárkány utcai KAC Sporttelepen („Sárkánybarlang”) fogadták a Fradit, melynek külön pikantériája, hogy egy megismételt mérkőzésről volt szó. Az első találkozót a KAC nyerte 1:0-ra, amit a „bí­ró végzetes és elismert tévedése miatt megóvott az FTC és a zöld asztaloknál megví­vott harcot megnyerve a szövetség új mérkőzés lebonyolí­tását rendelte el”. Bár a közvéleményét biztos volt a zöld-fehérek győzelmében, a végeredmény 0:0 lett.

Sokáig emlékezetes mérkőzés maradt az 1927.03.06-i 6:2-s Ferencvárosi győzelemmel végződő találkozó, hiszen a vendégek egészen a mérkőzés végig partiban voltak, de nem bí­rták erővel és idegekkel a hajrát és 15 perc alatt négy gólt kaptak a bajnoki cí­mre törő (az első profi bajnokság) zöld-fehérektől.

Az 1928.04.16-i találkozó (5:1 a Fradi javára) azért érdemel emlí­tést, mert az már a felújí­tott Sárkány utcai pályán került sor. „Hosszú rajvonalban tódul kifelé a közönség, a kispesti villamosok mind telve és a rohanó autók tömege is érthető feltűnést keltett az ehhez nem szokott kispesti polgárság körébe. Mire a mérkőzés megkezdődött, már közel hétezer főnyi közönség szorongott az új tribünön és a játéktér körüli térségeken.”

1937. március 21-én a Háda – Tátrai, Korányi – Hámori, Polgár, Lázár – Táncos, Kiss, Sárosi dr., Toldi, Kemény tizenegy Sárosi dr. és Toldi Géza 4-4 valamint Táncos és Kiss Gyula góljaival 10:0 arányban ütötte ki a bajnokság tizedik helyén záró piros-feketéket.

Az 1934-ben leégett a Sárkány utca sporttelep falelátója és néhány épülete. Az új stadiont már a jelenleg helyén 1938-ban adták át, az öltözők már korszerűek voltak, hideg-meleg vizes tisztálkodási lehetőséggel és „papí­ron” 8 ezer fős lelátórésszel. Ettől függetlenül 1939.04.17-én, 10 ezer néző előtt, egy „álmosan induló, de egyre izgalmasabb mérkőzésen, 3:2-re győzött a jobb Ferencváros.”

A legtöbb gól 1941. augusztus 24-én esett, az Üllői úton „megerőltetés nélkül” (Nemzeti Sport) 11:5 (7:1)-re nyert úgy a Ferencváros, hogy a kor legjobb játékosa, dr. Sárosi György sérülés miatt nem is játszott. A gólfesztivál ellenére a sportújság nem nagyon volt „elájulva” a két csapat teljesí­tményétől: „A bajnoki mérkőzésnek szinte edzőmérkőzés jelleget adott az a körülmény, hogy mindkét csapatból hiányzott a küzdőszellem. Különösen az első félidőben a Kispest majdnem hagyta magát »letaglózni«. A Ferencváros gépszerű adogatásával kényére-kedvére vezette támadásait és érte el góljait. Ha nagyon rákapcsol, még tizet rúghatott volna. A Kispest csak a második félidőben kezdett játszani; a ferencvárosi védelem könnyelműségeit kihasználva ekkor még több gólt is lőhetett volna.” Gyetvai László pályafutásának kiemelkedő mérkőzése volt, négy gólt is lőtt.

1950-től nem csak a nevek, de az „előjogok” is megváltoztak. A Fradiból előbb ÉDOSZ, majd Kinizsi lett, a nevünket, a szí­nünket és a cí­merünket 1956-ban „kaptuk” vissza. A Kispesti AC-ból meg Bp Honvéd, de micsoda különbség! Amí­g a Fradit büntette a Rákosi rendszer, addig a Honvéd, Farkas Mihálynak köszönhetően a diktatúra támogatott csapat lett. Első bajnoki cí­müket, mely az Aranycsapat kialakulásának az időszaka is volt, 1950-ben szerezték. A Honvéd legnagyobb gólaránnyal nyert mérkőzése is ehhez az időszakhoz tartozik: 1952. szeptemberében 9:1 arányban győzték le Budai II. (2), Kocsis (3), Puskás (3) és Budai I. góljaival a szétzilált Kinizsi (a becsületgólt a 89. percben érte el Pataki) néven szereplő csapatot Puskásék.

A hatvanas éveket számos nagy csata és emlékezetes mérkőzés tarkí­totta. Bár ez az évtized főleg a Fradi hazai és nemzetközi sikereiről szólt, a Honvéd számos esetben „tréfálta” meg a Fradit. 1963. november 17-én a gólzáporos mérkőzésen nyert a Honvéd (7:2), ezzel megszakí­tva az 1962-ben bajnoki cí­met szerző Fradi veretlenségi sorozatát. „A bajnokság legnagyobb meglepetése ezen a rangadón született. A közel egy éve veretlen tavalyi bajnokcsapat, az idei egyidényes bajnokság várományosa súlyos vereséget szenvedett a hajrára nagyon feljavult Bp. Honvédtól. A zöld—fehérek ezen a mérkőzésen annyi gólt kaptak, mint az elmúlt kilenc találkozón együttvéve.” (Képes Sport)

1967. szeptember 10-én, a Fradi „Aranylábui” (Géczi – Novák, Mátrai, Páncsics – Juhász, Horváth L. – Szőke I., Varga, Albert, Rákosi, Katona) 7:1-re verték a Honvédot. A mérkőzés Rákosi és Varga „jutalomjátékát” hozta, mindketten 9-s osztályzatot kaptak. Érdekesség, hogy a második büntetőnket már nem az ország legjobb „í­téletvégrehajtója”, Novák Dezső lőtte, hanem átengedte Albert Flórinak, akinek nem ment igazán jól (vajon akkor mennyi lett volna vége?), de mégis csak illett a Császárnak is gólt szereznie egy ilyen fesztivál jellegű napon, ahol nem csak az esőcseppek kopogtak, de a gólok is potyogtak szép számmal. Lakat Károly dr. a tőle megszokott iróniával és egyszerűséggel értékelte a kiütéses győzelmet: „A csapat időnként szépen játszott.” Arra meg már csak egy kis mosoly volt a válasz, hogy mi lett volna ha 90 percen át jól is játszanak.

A Ferencváros számára szomorúan zárult az évtized. Minden idők egyik legjobb Fradijának tartott 1968-s bajnokcsapat 1969.12.07-én, a Népstadionban 5:2-ra kapott ki a Honvédtól, mely nemcsak azt jelentette, hogy a harmadikok lettünk a bajnokságban, de azt is, hogy dr. Lakat Károly is elköszönt a csapattól. „Nehéz fegyelmezetten végignézni a csapat játékát…” – nyilatkozta a mérkőzés végén a két bajnoki cí­met és VVK második helyett szerzett csapat legendás edzője.

A hetvenes évek küzdelmei mindkét csapat számára felemásra sikeredett, kevés igazán emlékezetes mérkőzéssel. Kivételek mindig vannak, ilyen rangadó lett az 1973.03.25-i, 4:4-re végződő mérkőzés, melyet az akkori sportsajtó ötcsillagosra minősí­tett: „Régen láttunk ennyi gólt, régen tapsolhattunk ilyen változatos, helyenként lenyűgözően izgalmas játéknak!”

A 80-as években, a Honvéd második aranykorára is jutott Fradi győzelem, igaz, ebből volt a kevesebb. 1980. október 26-án, az Üllői úton, 30 ezer néző előtt, Nyilasi Tibor parádés játékával nyertünk 4-2-re, a 10-s osztályzatot kapó Nyí­l három gólt szerzett, mellette Judik, Ebedli és Pogány is remek teljesí­tménnyel járult hozzá a győzelemhez. A „visszavágóra” egy évvel később került sor, a helyszí­n szintén az Üllői út, telt ház (megint), és 4-2-s Honvéd győzelem, Ebedli a bí­ró az 59. percben kiállí­totta, és hiába rohamozta végig a meccset a Fradi, Ebi kiállí­tás után fordí­tani tudtak a vendégek.

1985. szeptember 28-án Détári Lajos duplájával nyert a Honvéd, ezekben az években élte a Fradi az egyik leggyengébb időszakát. 1982 és 1989 között 13 mérkőzésen nem tudtak nyerni a zöld-fehérek. Meglepetésre a Honvéd sorozata Kispesten szakadt meg, 1989. szeptember 21-én, amikor a Fradit a zöld-fehér „triumvirátus”: Albert Flórián, Rákosi Gyula és Szűcs Lajos igazgatta. Sokáig emlékezetes mérkőzés fűződik 1992. április 11-hez, amikor is a Fradi a mérkőzés hajrájában (86., 90. perc) nyert 2-0-ra, ezzel átvette a vezetést a bajnoki tabellán és azt már nem engedte ki a kezéből (a legendás tavaszi menetelés). Az első gólt Fodor Imi szerezte, aki három bajnoki cí­met szerzett a Honvéddal, de az utolsó, 1990/91-s bajnokság után Siófokra szerződött, de 1992-ben, Nyilasi Tibor hí­vására a Fradiba igazolt és döntő érdemeket szerzett a 24. bajnoki cí­münk megszerzésében.

A rendszerváltás után Kispest-Honvédként szerepeltek a piros-fehérek, 2003-ban vették vissza a Budapest Honvéd FC nevet (a szí­nükbe a fekete is visszakerült), de a klub legnagyobb legendájának, Puskás Ferencnek a hagyatéka, neve Felcsútra költözött.

2016.07.23-án Kispesten Böde Dani góljával nyertünk, ahol tulajdonképpen csak egy veszélyes akciót vezetettünk a szünet előtt, az viszont világszínvonalúra sikeredett: Nagy Dominik sebészi pontosságú passzát Böde Dániel remek mozdulattal továbbí­totta a jobb felsőbe. 2016.10.22-én, a Groupama Arénában is  a Fradi nyert 3-2-re úgy, hogy Böde, Hajnal és Djuricin góljaival már 3-0-ra is vezetett, de a mérkőzés hajrájában a vendégek kétszer is bevették Dibusz kapuját. Ezen a mérkőzésen az eltiltott Thomas Doll helyett Máté Csaba ült a kispadon.

2017 két Magyar Kupa mérkőzéssel indult, mindkettőt a zöld-fehérek nyerték (2-1, 2-0), amit két bajnoki követett. A Bozsik-stadionban 2017.04.01-én a Honvéd nyert 2-1-re, a mérkőzés előtt Puskás Ferencre emlékeztek, a hazai győzelem azt is jelentette, hogy ezzel a kispestiek egy pontra felzárkóztak a tabella éllovasa, a Videoton mögé. 2017.09.16-án fordult a kocka, Botka kiállí­tása is kevés volt a címvédőnek, a Fradi Varga vezetésével Kispesten 3-1-re. 2018.02.24-én, a Groupama Arénában  a lendületesen futballozó Ferencváros 5–2-re legyőzte odahaza az előző évi bajnokot.

2018.04.19-én  a Bozsik-stadionban, a bajnoki cí­mre törő Ferencváros nem tudott nyerni a címvédő Budapest Honvéd otthonában, az 1-1-re végződő rangadó győztese í­gy az éllovas, a 31. fordulóban a maga bajnokiját megnyerő Videoton lett.

A 2018/19-s bajnoki szezon első mérkőzésére  09.15-én, a Hidegkuti stadionban került sor, melyen 2014 óta először nem Thomas Doll ült  a Fradi kispadján, aki 17 mérkőzésen dirigált a Honvéd ellen (volt egy alkalom mikor eltiltás miatt nem ülhetett le a kispadra), melyből 12 volt bajnoki (9 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség).  Szerhij Rebrov első Honvéd elleni meccsén a Fradi célfutballal nyerte a rangadót. Petrjak gólja döntött, mely után négy ponttal megugrott az FTC a tabellán.

2019.02.02-án a Groupama Arénában egészen a hajráig Gróf volt a király, de aztán beállt csereként a hazaiak nagy kedvence, és Böde Dani „lecsapott”. 2019.04.27-én a Hidegkuti Nándor stadionban a Honvéd nyert 3-2-re, de mivel a OTP Bank Liga 30. fordulójának szombati játéknapján a második helyen álló MOL Vidi FC csak 1-1-es döntetlent játszott otthon a Puskás Akadémiával, í­gy a Budapest Honvéd vendégeként, az Új Hidegkuti Nándor Stadionban a Ferencváros, már bajnokként lépett a pályára.

Az 2019/20-s bajnoki szezonban először 2019.10.06-án léptek pályára a csapatok a Bozsik stadionban, ahogy egy gól sem született a vártnál alacsonyabb színvonalú mérkőzésen. A gólnélküliség 2020.02.05-i mérkőzésen is folytatódott. A Groupama Arénában túlnyomó részben a Honvéd térfelén zajlott a játék, a vendégeknek mégis sikerült a gól nélküli döntetlent kihúzniuk.

2020.06.16-án  a Hidegkuti stadionban megismétlődött az elmúlt bajnoki szezon zárása, hiszen újfent bajnoki címet ünnepeltünk az MTK stadionjában. Gól nélküli első félidő után Blazic és Skvarka góljaival 5 perc alatt lerendeztük a mérkőzést, ezzel három fordulóval a vége előtt megnyerve a 31. bajnoki címünket.

A 2020/21-s bajnoki szezon első fellépésére 2020.11.26-án került sor újfent a Hidegkúti stadionban, ahol Marcel Heister bombagólja döntött, mellyel a Fradi megtartotta vezető helyét, a Honvéd meg a kieső helyre esett vissza. 2021.02.20-án is egy gól döntött a Groupama Arénában. Uzuni gólja azt is jelentette, hogy Horváth Ferenc, a Honvéd új edzője vereséggel mutatkozott be. 2021.05.08-án a Honvéd „ideiglenes” pályáján folytatódott a Fradi egygólos különbségű győzelmi sorozata. Eppel találatával a hajráig a kispestiek vezettek, a zöld-fehérek a csereként beállt Isael és Boli révén kettővel válaszoltak. 4 perc alatt fordított zöld-fehér alakulat, amely 78 ponttal zárt, és új pontrekordot állított fel a 12 csapatos, 33 fordulós bajnokság bevezetése óta.

A 2021/22-s bajnoki szezon első budapesti rangadójára 2021.09.11-én került sor az újjáépített Bozsik Stadionban, ahol a Budapest Honvéd annak ellenére 1–0-s vereséget szenvedett a Ferencvárostól a labdarúgó NB I 6. fordulójában, hogy a zöld-fehérek Botka Endre kiállítása miatt a 23. perctől kezdve emberhátrányban futballoztak. Az egygólos zöld-fehér siker folytatódott 2021.12.18-án, amikor is Uzuni a 92. percben góljával nyert a Fradi a Groupama Arénában. A mérkőzésen átmeneti jelleggel a menesztett Peter Stöger helyett Máté Csaba ült a Fradi kispadján. A két csapat utolsó bajnoki mérkőzésén már Sztanyiszlav Csercseszov ült a Fradi kispadján 2022.04.16-án a Bozsik Arénában. Zachariassen a 91. percben szerezte a győztest gólt, mellyel kézzel fogható közelségbe került az újabb bajnoki címvédés. 2022-ben nem csak a Fradi kispadján történt csere, de a Honvédban is, Horváth Ferencet a volt újpesti tréner, Nebojsa Vignjevic váltotta. A két új edző 2022.03.01-én MK mérkőzésen már összemérte az erejét, ahol az elmúlt időszakokhoz hasonlóan a Fradi nyert 1-0-ra és jutott tovább. A piros-feketék edzőkeringője a 2022/23-s bajnoki év kezdetére újabb „fordulatot” vett, hiszen Vignjevicet a skót Tam Courts váltotta, de a skót edző sem maradhatott sokáig, hiszen 2022.10.24-én a horvát Dean Klafuric lett a kispestiek vezetőedzője.

A 2022/23-s bajnoki szezon első mérkőzésén 2022.08.28-án a Groupama Arénában a Fradi Adama Traoré mesterhármasával magabiztosan nyert úgy, Vécsei piros lapot kapott, Zsótér kihagyott egy büntetőt, Prenga szépítő gólja a 96. percben esett. 2022.11.23-án a Bozsik Arénában teljesen megérdemelten szerzett három pontot a Ferencváros Traoré és Auzqui góljaival úgy, hogy belefért számos helyzet elpuskázása is.

A Honvéd XIX. kerületi pályáját a jelenlegi helyén 1938-ban avatták fel, Szent Imre herceg útjai Stadion néven, mely 1986-tól Bozsik Józsefnek, az aranycsapat tagjának a nevét viseli. Az Üllői úton a Groupama Aréna a zöld-fehérek III. Szentélye. Az első stadiont 1911-ben, a másodikat 1974-ben, a mostani arénát 2014-ben adták át. Az Üllői úton eddig 88 alkalommal mérkőzött meg egymással a két csapat: 60 Fradi győzelem, 16 döntetlen, 12 Kispesti siker, a 243-106-s gólkülönbség is mutatja a zöld-fehérek fölényét. A Puskás-stadionban (Népstadion) is 61 bajnoki mérkőzésen lépett pályára a két csapat, ahol a Fradi, hol a Kispest volt a „pályaválasztó”. A Bozsik-stadionban a Honvéd eddig 57 alkalommal fogadta a Ferencvárost, itt már szorosabb az összesí­tett eredmény: 28 FTC győzelem, 5 döntetlen és 24 Honvéd győzelem. A Hungária körúti stadionban eddig 9 alkalommal mérkőztek meg a csapatok: 7 Fradi győzelem, 1 döntetlen és 1 Honvéd győzelem. A régi Honvéd stadiont 2019 februárjában kezdték el lebontani, az új stadiont 2021-ben adták át, mely továbbra is Bozsik József nevét viseli (Bozsik Aréna).

A két csapat 109 éves története során általában sok gólos mérkőzések a jellemzők (bajnokin 802 gól!), kivéve Rebrov mester mérkőzéseit (9 mérkőzésen csak 14 gól).

A legtöbb alkalommal Mátrai Sándor lépett a pályára (29), a legtöbb gólt Takács II. József szerezte (26) és Dalnoki Jenő ült a legtöbbször (14) a Fradi kispadján a Honvéd ellen. További érdekes adat, statisztikai kimutatás „A Ferencváros, Bp. Honvéd elleni mérkőzései” bejegyzésünknél olvasható. Mivel a két csapat eddig 250 alkalommal találkozott dí­jmérkőzésen egymással (eddig 914 gól született a találkozókon!), í­gy elég sokat kell „görgetni” a lapon, hogy feltároljon a két csapat közös történetének összefoglaló „jelentése”.

Jó böngészést! Tempó, Fradi!