1935 – Fradi mezben a válogatott

1935. április 14., Zürich, SVÁJC-MAGYARORSZÁG 6:2 (4:0)
vezette: Lewington (angol)
Góllövő: Cseh(2)
Magyarország: Hóri (Újpest) – Polgár (Ferencváros), Sternberg (Újpest) – Palotás (Bocskai), Sárosi (Ferencváros), Lázár (Ferencváros) – Rökk (Budai 11), Vincze (Újpest), Avar (Újpest), Cseh (Hungária), Titkos (Hungária)
Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr.

„Siralmas játék – katasztrofális vereség!” – olvashatjuk a Nemzeti Sport­ban. A kitűnően játszó svájciak félidőben már 4:0-ra vezettek. Ezúttal a játékvezetőre sem lehetett panasz. A magyar játékosokra annál több . . .

Bővebben …

* * *

1935. április 14., Budapest, Hungária út, MAGYAR PROFI VÁL.-BAJORORSZÁG 5:0
Góllövő: Kelemen(3), Kemény, Balogh
Magyarország: Háda (Ferencváros) – Vágó (Bocskai), Bí­ró (III. ker.) – Lyka (Ferenc­város), Turay (Ferencváros), Magda (Budai 11) – Kelemen (Soroksár), Müller (Hungária), Móré (Ferencváros), Balogh (Újpest), Kemény (Ferencváros)
Csere: Kocsis (Újpest)

B-válogatott erősségű csapatunk különösen a második félidőben játszott gólratörően. Kemény a 6-os sarkáról, félmagas lövéssel remek gólt rúgott. Ke­lemen, a másik szélső rendkí­vül eredményes volt, í­gy a két szélső négy gólt szerzett!

* * *

1935. május 12., Budapest, Üllői út, MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 6:3 (3:2)
vezette: Barlassina (olasz)
Góllövő: Sárosi(3), Titkos(2), Toldi
Magyarország: Pálinkás (Szeged) – Vágó (Bocskai), Sternberg (Újpest) — Seres (Újpest), Szűcs (Újpest), Lázár (Ferencváros) — Korányi II. (Szeged), Vincze (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária)
Csere: Pálinkás h. Újvári (Hungária)
Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr.

Előbb Sárosi ugratta ki Titkost, majd Titkos Sárosit és az eredmény a 7. percben máris 2:0 volt! 3:0 után váratlan fordulat következett: az osztrák csa­pat kiegyenlí­tett! Sárosi újabb két bombalövésével azonban végleg eldőlt a mérkőzés sorsa. A befejezés előtt 11 perccel Toldi irtózatos erejű góljával beállí­totta az örvendetesen szép végeredményt.

Bővebben …

* * *

1935. május 19., Párizs, FRANCIAORSZÁG-MAGYARORSZÁG 2:0 (1:0)
vezette: Lewington (angol)
Magyarország: Pálinkás (Szeged) – Vágó (Bocskai), Biró (Hungária) — Szalay (Újpest), Szűcs (Újpest), Lázár (Ferencváros) — Korányi II. (Szeged), Vincze (Új­pest), Sárosi (Ferencváros), Cseh (Hungária), Titkos (Hungária)
Csere: Szűcs h. Turay (Hungária)
Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr.

Fischer Mórnak, a nemzetközi bizottság elnökének nyilatkozata a mérkő­zés után:

– Semmi mentséget sem találok a vereségünkre. A franciák jobban futballoztak. Csodálatos az, hogy milyen formaátváltozásokon tud átmenni az egyébként jól felépí­tett magyar csapat. Sajnos, nemzetközi hí­rnevünk, amely az osztrákok elleni győzelem után némi fényt kapott, most újra elhomályosul.

Bővebben …

* * *

1935. május 22., Berlin, BUDAPEST-BERLIN 7:1
Góllövő: Sárosi(3), Vincze(2), Titkos, Balogh
Budapest: Újvári (Hungária) — Sternberg (Újpest), Biró (Hungária) – Turay (Hungária), Szűcs (Újpest), Lázár (Ferencváros) — Cseh (Hungária), Vincze (Újpest), Sáros! (Ferencváros), Balogh (Újpest), Titkos (Hungária)
Csere: Vágó (Bocskai)

A magyar csapat látványos játékát a berliniek sokszor megtapsolták. A lapok különösen Sárosi játékát dicsérték, aki rendkí­vül gólerős is volt. Szo­morúan állapí­tották meg, hogy inkább Párizsban kellettek volna ezek a gó­lok . . .

* * *

1935. május 31., Oslo, NORVÉGIA-MAGYARORSZÁG 2:0 (amatőr válogatottak mérkőzése)
Magyarország: Simon (PEAC) – Füstös (BSE), Tóth dr. (Cs. MOVE) – Honti (FVSK), Táncos (HAC), Király (BMTE), Orczifalvi (Elektromos) – Reiter (Elektromos), Regős II. (Törekvés), Kállai (UTE), Korányi III. (Szeged), Bukovetzky (KEAC)
Csere: Keszei (Törekvés)

* * *

1935. június 30., Amszterdam, MAGYAR PROFI VÁL.-HOLLANDIA 3:2
Góllövő: Serényi(2), Nemes
Magyarország: Pálinkás (Szeged) – Vágó (Bocskai), Sternberg (Újpest) — Palotás (Bocskai), Somlai (Kispest), Seres (Újpest) — Markos (Bocskai), Sztancsik (Budai 11), Nemes (Kispest), Mester (Nemzeti), Serényi (Kispest)
Csere: Jávor (Testvériség), Vági (Kispest)

* * *

Kiss Gyula

1935. július 4., Hága, MAGYAR PROFI VÁL.-HOLLANDIA U. 2:1
Góllövő: Markos(2)
Magyarország: Vági (Kispest) — Vágó (Bocskai), Sternberg (Újpest) — Seres (Újpest), Somlai (Kispest), Palotás (Bocskai) – Markos (Bocskai), Sztancsik (Bu­dai 11), Nemes (Kispest), Mester (Nemzeti), Serényi (Kispest)
Csere: Jávor (Testvériség)

* * *

1935. szeptember 22., Budapest, Hungária út, MAGYARORSZÁG-CSEHSZLOVÁKIA 1:0 (0:0)
vezette: Langenus (belga)
Góllövő: Markos
Magyarország: Szabó (Hungária) – Futó (Újpest), Sternberg (Újpest) – Seres (Újpest), Szűcs (Újpest), Szalay (Újpest) – Markos (Bocskai), Kiss (Ferencváros), Polgár (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária)
Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr.

Fradi-mezben játszott a válogatott! Az történt ugyanis, hogy a csehszlovák válogatott is vörös mezben érkezett. (Az előzetes megbeszélés szerint fehérben játszottak volna!) A magyar válogatott előbb az MTK mezében akart játszani, de azok nem voltak tiszták, gyorsan taxiba ültek és elhozták az üllői úti pályáról a Ferencváros szerelését. Kis késés után vonultak ki a csapatok.

A magyarok zöld-fehér Fradi-mezben! Megtörtént az az enyhén szólva különös eset, hogy a magyar nemzeti válogatott Európa Kupa meccsen klubmezben állt fel. A közönség nem haragudott, sőt az állóhely í­gy üdvözölte a csapatot: – Hajrá, Fradi!

Az igazsághoz tartozik, hogy csak az első félidőben játszottak a váloga­tottak zöld-fehérben. A második játékrészben már az MLSZ-ből kihozott, az olimpia válogatottnak készí­tett (fehér alapon nemzetiszí­nű csí­kok) mezben küz­döttek labdarúgóink. A mezcsere használt, a találkozó egyetlen gólja ekkor szü­letett . . .

Még egy furcsasága volt ennek a találkozónak. A Rádius Filmgyár igaz­gatója az első magyar gól szerzőjének 100 pengő jutalmat ajánlott fel! Dr. Dietz Károly szövetségi kapitány azonban úgy döntött, hogy a játékosok kö­zött egyformán osszák szét a nagy jutalmat.

Bővebben …

* * *

1935. október 6., Bécs, MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 4:4 (4:2)
vezette: Wunderlin (svájci)
Góllövő: Vincze(2), Toldi, Sárosi
Magyarország: Szabó (Hungária) – Polgár (Ferencváros), Sternberg (Újpest) – Szalay (Újpest), Turay (Hungária), Dudás (Hungária) — Markos (Bocskai) Vincze (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hun­gária)
Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr.

A mezőny egyik legjobb embere Toldi volt. Ő is és Sárosi is védelmi hibából szerezték góljaikat.

Nem elég 45 percig küzdeni, akkor sem, ha előnnyel végződik az első félidő. A meccs végéig kell küzdeni és gólt lőni, mert csak í­gy biztosí­tható a győzelem. A magyar csapat Bécsben megelégedett a 4:2-vel, holott revansot vehetett volna a 8:2-ért. Ezért nem érdemelt döntetlennél jobb eredményt.

Bővebben …

* * *

1935. november 10., Budapest, Üllői út, MAGYARORSZÁG-SVÁJC 6:1 (3:0)
vezette: Barlassina (olasz)
Góllövő: Vincze(2), Sárosi(2), Cseh, Toldi
Magyarország: Szabó (Hungária) – Sternberg (Újpest), Biró (Hungária) – Szalay (Új­pest), Szűcs (Újpest), Dudás (Hungária) – Cseh (Hungária), Vincze (Új­pest), Sárosi (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária)
Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr.

A hatból a legszebb gól:

Toldi kap labdát, szépen kiugrik, majd merede­ken Sárosit küldi előre, aki bámulatosan gyors. Lerázza a kétoldalt ráfutó vé­dőket és futtából laposan gurí­t a túlsó sarokba — 4:0!

A magyar csapat a tavaszi 6:2-es vereségért visszavágott. Nem szépen, de annál eredményesebben játszott válogatottunk, mindkét félidőben 3—3 góllal terhelte meg az igencsak gyengén játszó svájciak hálóját.

Ma már megszokott, hogy a válogatott mérkőzések előtt a két ország him­nuszát hallhatjuk. Réges-régen, a labdarúgás „őskorában” is nagy ritkán elő­fordult egy-egy ilyen ünnepélyes aktus. Természetesen „élőben” játszották, va­lamilyen zenekar közreműködésével.

A harmincas években rendszeresí­teni akarták a himnuszok eljátszását, de ekkor már hanglemezről. A recsegő, ropogó lemezek, a hosszú lejátszási idők azonban ellenkező hatást váltottak ki. A magyar himnusz hosszú lejátszási ideje (kb. 7 perc!) alatt a közönség fele állt, a másik fele a helyét kereste, a cukor­kaárus kí­nálta a portékáját, a jegyszedő magyarázott — í­gy a Himnusz semmi­féle ünnepi hangulatot nem váltott ki.

Két héttel később a magyar válogatott Milánóban játszott. A mérkőzés előtti ünnepélyes pillanatokra a hazai közvélemény is felfigyelt…

Végre hal­lottuk a magyar himnuszt úgy játszani, ahogy kell. Zenei bevezetés nélkül. Mel­lékzörejek nélkül. Röviden, szépen, felemelően. Nem recsegő, nyivákoló leme­zen, hanem kitűnő zenekantól. Végre! Csak sajnos a rádión keresztül, Milánóból!

Bővebben …

* * *

1935. november 24., Milánó, MAGYARORSZÁG-OLASZORSZÁG 2:2 (1:0)
vezette: Wuthrich (svájci)
Góllövő: Sárosi(2)
Magyarország: Szabó (Hungária) — Vágó (Bocskai), Sternberg (Újpest) – Szalay (Új­pest), Turay (Hungária), Dudás (Hungária) — Markos (Bocskai), Vincze (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Cseh (Hungária), Titkos (Hungária)
Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr.

Az utolsó öt esztendő alatt nem játszott í­gy magyar válogatott csapat idegenben!

A lelkesedésnek meg is volt az eredménye — a magyar csapat végre nem kapott ki az olaszoktól. De több mint 10 éve nem is győzte le! Érdekes, hogy a két gólt szerző Sárosi a csapat egyik leggyengébb embere volt ezen a mérkőzésen …

Bővebben …

* * *

1935. november 27., Zürich, BUDAPEST-SVÁJC 5:2
Góllövő: Cseh(2), Toldi(2), Sárosi
Budapest: Vági (Kispest) – Sternberg (Újpest), Bí­ró (Hungária) – Szalay (Újpest), Szűcs (Újpest), Dudás (Hungária) – Markos (Bocskai), Vincze (Újpest), Cseh (Hungária), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária)
Csere: Vágó (Bocskai), Turay (Hungária), Sárosi (Ferencváros), Szabó (Hungária)

A villanyfényes mérkőzés csak kétszer 40 percig tartott!

A játék képe magán viselte az adott körülmények bélyegét. Már maga a mesterséges világí­tás is zavarólag hatott, ez azonban még nem lett volna nagy baj. A roppant csúszós talaj azonban igen nehéz feladat elé állí­totta a magyar játékosokat. Folyamatos akciók ilyenformán alig alakultak ki.

Vajon hány gólt rúgott volna a csatársor, ha jó a pálya?

* * *

1935. december 1., Párizs, BUDAPEST-PÁRIZS 5:1 (3:0)
Góllövő: Toldi(2), Sárosi(2), Titkos
Budapest: Szabó (Hungária) – Sternberg (Újpest), Bí­ró (Hungária) — Szalay (Új­pest), Turay (Hungária), Dudás (Hungária) – Cseh (Hungária), Vincze (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária)
Csere: Szűcs (Újpest)

A magyar válogatott portyája utolsó mérkőzésén játszott a legszebben. A csapatvezető dr. Fodor Henrik lelkesülten nyilatkozta:

— Tí­z esztendő óta nem vettem részt ennél szebb úton, egyetlen disszonáns hang nem zavarta meg a csapat nagyszerű szellemét. Mióta Magyarországon bevezették a profizmust, ilyent még nem láttam: — a megnyert mérkőzések után egyetlen játékos sem érdeklődött a prémium után! Véleményem szerint a párizsi győzelemnek a legnagyobb a visszhangja a nemzetközi sportéletben. Ezt a nagyszerű francia csapatot a magyar együttes olyan könnyedén, olyan fölényesen verte, hogy a nézők egyik ámulatból a má­sikba estek.

Bővebben …

Az 1935-ös évben Polgár Gyula és Kiss Gyula személyében újabb ferencvárosi játékosok léptek pályára a magyar válogatottban.

(Nagy Béla í­rásainak felhasználásával)