Sípszó előtt: Ferencváros – ETO FC Győr
Vasárnap délután a két csapat 134 bajnoki mérkőzése következik az ETO Parkban.
Labdarúgásunk több mint száz éves története során számos olyan klubbal mérkőztünk a bajnoki pontvadászatok során, akikkel bár több mint 50 mérkőzést játszottunk, de idővel „kikoptak” az ellenfeleink sorából. Elég csak megemlíteni a SZEAC-ot (86), a Tatabányát (83), a Salgótarjánt (72), akikkel hosszú éveken át csatáztunk a bajnoki pontokért. Ebbe a „csoportba” tartozik a hétvégi ellenfelünk, a Győri ETO is, akivel ráadásul a vidéki csapatok közül a legtöbb mérkőzést játszottuk, köztük bajnoki címet eldöntő rangadókat is. Ehhez tartozik még, hogy a győri együttes az egyik legsikeresebb vidéki csapat, de erről még részletesebben is írunk. Ezek ellenére közel 10 évet kellett várniuk arra, hogy 2005 után újra a legfelső osztályba szerepeljenek.
Az eddigi 133 bajnoki mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 64 győzelem, 33 döntetlen, 36 vereség, 264 lőtt és 186 kapott gól.
A Győri ETO csapatát 1904-ben alapították Győri Vagongyár ETO néven. A csapat először az 1936/37-es idénytől szerepelt az első osztályban, nagyobb sikerek nélkül. 1960-as feljutásuk után, három évre rá, már bajnoki címet ünnepelhettek, 1963-ban. A BEK-ben is az elődöntőig jutottak a következő szezonban. A 60-as évek igen sikeres volt a klub számára, hiszen szereztek még egy bronzérmet, és három kupagyőzelmet is ez időszakban. Az 1980-as években a klub újra felülhetett a magyar bajnokság trónjára (Verebes korszak), ráadásul két egymást követő szezonban. Ezenkívül kétszer végeztek másodikként, és egyszer harmadikként. A nemzetközi porondon, viszont nem tudott említésre méltó eredményt felmutatni a csapat. Az 1990-es években nem voltak sikeresek, majd a 2000-es években eddig egy bajnoki címet, három bronzérmet, egy szuperkupa győzelmet és két elvesztett kupadöntőt tud felmutatni az együttes. 2015. május 8-án bejelentették, hogy a csapat a Quaestor Csoport csődje miatt nem tudta határidőre teljesíteni a Magyar Labdarúgó-szövetség által a licenc kiadására előírt feltételeket, ezért a csapat nem indulhat az NBI-ben a 2015/2016-os szezonban. 10 év után, a harmadosztályból indulva újra NB1-s tagságot nyert a nagy múltú vidéki zöld-fehér együttes. Az évtizedek során számos nagyszerű játékos szerepelt az ETO-ban: Póczik, Hannich, Szentes, Csonka, Burcsa és többen az ETO és a Fradi mezét is magukra húzták: Pölöskei, Jagodics, Lakos, Miriuta, Vincze Ottó, Priskin, Varga Roland.
1922. április 23-án találkozott először a két együttes egymással Magyar Kupa mérkőzésen (ez volt az FTC első vidéki csapat ellen vívott kupatalálkozója), melyet Schwarz 4, Ivanovszky 2 és Göbl góljaival 7:0 arányban nyert meg. Az első bajnoki mérkőzésre még 15 évet várni kellett.
A Győr csapata 1937. november 28-án látogatott először az Üllői útra. Rauchmaul Emil együttese így állt fel: Háda – Tátrai, Korányi – Magda, Sárosi III., Lázár – Táncos, Polgár, Sárosi, Toldi, Gyetvai. A Fradi Sárosi és Toldi 2-2 valamint Polgár góljaival 5:1-re lelépte a győrieket. A tavaszi visszavágón Toldi ismét eredményes volt, így a fővárosi zöld-fehérek ha nehezen is, de ezúttal is begyűjtötték a két bajnoki pontot.
Az első vendéggyőzelemre 15 évet kellett várni a győri híveknek. 1951. márciusában már elvittek ugyan egy pontot, de másfél év múlva már nem elégedtek meg ennyivel. 1952. november 8-án 4:0 arányban múlták felül a Bp. Kinizsit az Üllői úton. Ez a két csapat történetének legnagyobb különbségű győri sikere a fővárosban (a győriek az utolsó tíz percben háromszor is gólt szereztek).
A legnagyobb gólkülönbségű FTC győzelem még négy évvel korábban, 1948. november elsején született az Üllői úton, ahol a minden idők egyik legjobb Fradija: Henni – Rudas, Szabó – Kéri, Csanádi, Lakat – Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor összeállításban pályára lépő csapat Deák és Kocsis 5-5, Szabó egy, valamint két öngóllal (Gőcze és Nagy) 13:0-ra lépte le a Vasas ETO csapatát.
Az ötvenes években a Győri Vasas három alkalommal is tudott győzni az Üllői úton, két hazai siker (további két „hazai” siker született a Megyeri úton és a Népstadionban is) mellett. Utóbbi helyszínen 1955-ben született a legnagyobb különbségű FTC-győzelem: Bp. Kinizsi – Győri Vasas 6:1 (a végeredmény már 45 percnyi játék után kialakult, a második félidőben Dalnoki 11-est is hibázott).
A hatvanas években az Üllői úton rendezett mérkőzéseket megnyerte a Fradi, viszont 1963 őszén éppen a Győri Vasas ETO csapatának „nyerték meg” a bajnokságot Fenyvesi doktorék. 1964-től közel tíz éven át a Népstadionban kerültek rendezésre a fővárosi bajnokik, ahol tíz mérkőzésből öt „hazai” sikerrel, kettő döntetlennel zárult. 1966 szeptemberében nyertek először a vendégek a Népstadionban (a mérkőzés 5. percében Fenyvesi dr. megsérült a győriek 85 percen keresztül emberelőnyben játszottak és Keglovich góljával elvitték a két pontot).
A hetvenes évek első felében kétszer is győztesen távoztak a Stadionból a Rába-partiak, de az évtized második felében már Fradi győzelmek születtek. Ezek közül is kiemelkedni az 1974.09.25-i, Üllői úti mérkőzés, ahol Szabó Feri 5 góljával nyertünk 6-1-ra. A center a sportújságtól a nagyon ritkán „osztogatott” 10-s osztályzatot kapta.
A nyolcvanas években négy győzelem és négy döntetlen mellett két vereség volt a mérleg hazai pályán. Az 1981/82 és 1982/83 évi szezonokban feledhetetlen párharcokat vívott a két együttes a bajnoki címért, de mindkét szezon végén a győriek örülhettek, a kispadon egy egykori FTC játékossal, Verebes Józseffel. Ezek közül két mérkőzést emelnénk ki. 1982.11.07-én az „ősz mérkőzésén” az akkor még Rába ETO néven szereplő csapat, a Népstadionban, 12 ezer néző előtt 3-0-ra nyert. A tavaszi „visszavágón” gólzáporos mérkőzést hozott Győrött. 1983.05.22-én egy felejthetetlen 90 percet produkált a két zöld-fehér csapat. Az 45 percben a remekül játszó Fradi Nyilasi duplájával 2-0-ra vezetett, majd a második 45 perc fordulatot hozott, egyenlített az ETO, majd Nyilasi újra vezetést szerzett, amit a lefújás előtt néhány perccel Burcsa egalizált. A döntetlen végül a győriek bajnoki címét is jelentette, megvédve bajnoki címüket.
A kilencvenes években 5 Fradi győzelem mellett négy döntetlen és két ETO győzelem született. Ebből az időszakból három emlékezetes mérkőzést emelnénk ki. 1992.04.25-én Győrött Lipcsei Peti 6 perc alatt lőtt 3 góljának köszönhetően a Fradi hengerelt és 6-1-re nyert. Két év múlva, 1993.04.18-án, újra a győri stadionban már a hazaiak domináltak és meglepetésre 4-2-re nyerni tudtak a bajnokesélyes ellen (a bajnokságot végül 2 pont előnnyel a Kispest nyerte). 1996.05.04-én Győrött a bajnoki címvédésre hajtó, Novák Dezső irányította Fradi gólzáporos mérkőzésen nyert 5-2-re úgy, hogy már 5-0-ra is vezetett, a hazaiak az utolsó 10 percben tudtak szépíteni az eredményen.
A 21. század ETO győzelemmel indult, a vidéki zöld-fehér együttes a 90. percben szerezte a győztes gólt. Ezután főleg Fradi győzelmek születtek, köztük a hagyományokhoz illően, sok góllal: 2022.04.24-én 4-0 (Üllői út), 2003.03.15-én 5-2 (Üllői út), 2004.04.04-én 4-0 (Üllői út), 2004.08.08-án 4-2 (Győr). Az ETO-nak 5 évet kellett várnia az újabb győzelemre, 2005.03.13-án úgy nyert a vidéki együttes 1-0-ra, hogy a Fradi büntetőt hibázott és két további, „véleményes” büntetőt nem adott a mérkőzést vezető Szarka Zoltán.
A Fradi 2006-s jogtalan kizárás után 2009.11.04-én, 1-0-s győzelemmel folytatódott a két patinás zöld-fehér csapat közös története. Ezután az ETO kizárásáig felváltva nyertek a csapatok: 4 FTC, 4 ETO győzelem és 3 döntetlen.
A két zöld-fehér csapat utolsó bajnoki mérkőzésére 2015.03.07-én került sor a Groupama Arénában. A Thomas Doll irányította Fradi magabiztos játékkal nyert 3-0-ra, a győriek kispadján Miriuta László ült, aki játékosként mindkét csapat mezét viselte és mindkét csapatban közönségkedvenc is volt. Ezen a mérkőzés két olyan Fradi játékos is szerepelt, akik a vasárnapi mérkőzésen is pályára léphet: Dibusz és Ramirez.
Mérkőzésszámok, góllövők, edzők:
A két zöld-fehér csapat bajnoki mérkőzésein Lipcsei Péter szerepelt a legtöbbször a Ferencváros csapatában, 28 alkalommal (az Üllői úton 14-szer).
Az ETO elleni képzeletbeli góllövőlistát Albert Flórián vezeti 15 góllal (7-et a Népstadionban szerzett), míg az Üllői úton Deák „Bamba” volt a csapat legeredményesebb játékosa, 7 lőtt góllal.
Három ferencvárosi játékos, Kocsis, Deák és Szabó Ferenc is öt gólt tudott elérni egy mérkőzésen a Győr ellen. Szabó 1974. szeptember 25-én a 6-1-es K.O. alkalmával szerzett öt gólt, míg a Kocsis – Deák páros a 13-0-s mérkőzésen talált be. Mindannyian az Üllői úton voltak eredményesek. A Népstadionban Albert „csak” háromig jutott 1965. augusztusában a 6:2-es FTC győzelemmel végződött találkozón.
A Ferencváros kispadján Dalnoki Jenő ült a legtöbb alkalommal, tizenötször.
További érdekes adat, statisztikai kimutatás “A Ferencváros, Győr elleni mérkőzései“ bejegyzésünknél olvasható. Mivel a két csapat eddig száznál több alkalommal találkozott tétmérkőzésen egymással, így elég sokat kell “görgetni” a lapon, hogy feltároljon a közös történet összefoglaló “jelentése”.
Jó böngészést, Tempó Fradi!
Ha jòl megfigyeltem, akkor a Gyôrel a Fradi viszonya a mùlt években inkí bb rosszabbult, mint javult volna.
Tévedek, ha Leonardo lí btörését a Gyôri eggyüttesel hozom kapcsolatban ?
Aztí n, mintha lanyhult volna egy kicsit a légkör.
A Fradi meg a Gyôri pí lyí t is tulajdoní ban vehette, mikor épült a Stadionja.
Nagyra becsülöm, hogy a Fradi akkor (zöld szemüveggel szemlélek ?) nem adta vissza a lí btörést, és mégis sportszerû pròbí lt lenni, még akkor is, mikor vele nem voltak az az ellenfelei.
Gondolom, ezekbôl a dolgokbòl nem maradtak meg mí r több mint csak egy pí r rossz emlékek. Minden esetre a Gyôrre ez a sportszerûség több hatí st gyakorolt, mint bí rmilyen reví ns is tehetett volna.
Azòta a Gyôr bí r megmaradt egy kemény, de sportszerûbb ellenfélnek