A tavaszi bajnoki forduló
Véget ért az évad. Lezajlottak a küzdelmek gyepen és zöld asztalon egyaránt. Mi, a sportsajtó munkásai, élénk figyelemmel kisértük a sikerekben gazdag, attrakciókban eseményszerű félévet. Elmondottuk véleményünket minden alkalommal. Kritikáink lehettek tán szigorúak, kíméletlenek, de — s ezt önérzettel hangoztatjuk — mindig igazságosak s a lehetőségig méltányosak. De mindent nem vethettünk papirra. A munka eredménye csak most — a befejezése után — fekszik előttünk tisztán, csak most csúcsosodik ki teljes valójában. Megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy ez az évad igaz haladást mutatott.
Az 1905. évi I. oszt. bajnoki mérkőzésekre 9 egyesület nevezett be. A lejátszott 35 mérkőzés rendben folyt le, s csak két esetben kellett matcheket megsemmisíteni. A 36-ik match a 33-asok lemondása folytán küzdelem nélkül a Postások javára íratott. A csapatok csaknem egyenlő erejüeknek bizonyultak s a két utolsó helyen álló club, csak előre nem látott változások folytán gyengült meg feltűnően. A bajnoki matchek fairen, erős küzdelemmel, sokszor szenzációs eredményekkel értek véget. Football-sportunk e gazdag, szép szezonjában ismételten megállapíthattuk, hogy két magyar rivális találkozása adja meg az igazi, a legérdekesebb sporteseményt. Játékos és közönség egyaránt nagyobb izgalommal, odaadóbb szeretettel vesz részt két jó magyar csapat matchén, mint akár egy Everton akadémián. S jóllehet az utóbbi mérkőzések nagyobb közönség előtt folynak le, mégis határozottan nagyobb értéket tulajdonítottunk a bajnoki küzdelmeknek. Ezek mérlegelésével eléggé sikerültnek mondhatjuk az első fordulót s ha a leszűrt tanúságokat egyleteink és a M. L. Sz. felhasználják, úgy az őszi forduló már tökéletes angolos Campagne lehet. (…)
A Ferenczvárosi Torna-Club méltán foglalja el az első helyet. A legjobb csapat, bár nem a legjobban játszik. Nincs meg az az egyöntetűség a csapatban, melyet az előző években megcsodáltunk. Egyik mérkőzésen briliáns összjátékkal dolgozott, (pl. U. T. E. és M. A. C. ellen) mig máskor egyéni produkcziókra fektette a fősulyt. Kiváló anyagának köszönheti főleg sikereit. Csatársora gyors, erélyes, jó lövő. Braun és Takács itt a legjobbak. Weisz nem volt állandóan jó formában, lövései se a régiek. Pokorny letört. Kovács sem nyújt oly kiválót, mint annak idején Borbással. A halfsor a csapat lelke s kétségkívül a legjobb magyar fedezetsor. Öt-hat kitűnő fedezetjátékosa van; Bródy, Gorszky, Lissauer és Deutsch szerepeltek felváltva s kitűnő játékukkal megbecsülhetetlen szolgálatot tettek, főleg a védelemnek, mely Berán, Manglitz vagy Ullerich személyében rosszul volt betöltve. Fritz határozott, jó goalkepper. A csapat tartalékai Scheibel, Pákay és Koródi jó játékosok.
(Patyi, Sport-Világ, 1905. június 25.)
Vélemény, hozzászólás?