Szerkesztőség
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 2.
A „hátsó földesen” csillag születik…
Ha nincs a Füles Jóska, akkor a magyar futball ma szegényebb lenne egy Aranylabdással!
De Füles Jóska szerencsére volt, mi több az akkoriban már Hercegszántóról Budapestre költözött Albert család Flórián nevű fiú gyermekének legszűkebb baráti köréhez tartozott.
Ő volt az, aki egy szép napon lecipelte magával Flórit a Fradi pályára, ahol a kölyök-csapatok edzői tartottak „triált” (akkoriban még így nevezték a játékos-toborzót), nem volt könnyű a megjelent 200-250 srác közül kitűnni, kiváltképp úgy, hogy tíz-tizenöt percenként cserélték egymást a komplett csapatok.
Könnyen elképzelheti bárki, hogy a Flóri-gyereknek mit kellett alakítania ahhoz, hogy a rá jutó néhány perc végén a Fradi kölykök akkori atyamestere Száger Misi bácsi azonnal szólt neki, el ne tűnjön a nagy kavarodásban, sőt holnap délután 4-kor jelentkezzen itt a pályán egy fényképpel a kezében, mert leigazolják, a játékengedélyt jelentő könyvecskéhez pedig elengedhetetlen szükség van egy igazolvány képre.
Az Albert család ekkor már Budapesten élt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fejezetek Sárosi György doktor pályafutásából
100 év az örökkévalóságnak
A Ferencvárosi labdarúgás egyik legnagyobb alakja, 2012. szeptember 16-án lenne 100 éves. A kerek évfordulót szerkesztőségünk kiemelten kezeli, ezért az évforduló napjáig minden nap egy-egy érdekesebb képet, cikket vagy nyilatkozatot teszünk közzé. Megemlékezésünk első állomása augusztus 24-én volt, amikor is Genovában megkoszorúztuk Sárosi György doktor síremlékét, mely eddig elég „magányosan” állt a Staglieno temető monumentális urnafalában.
Mostantól már a képe és a Ferencvároshoz való kötődése is látható, mely tisztelgés a zseniális játékos és a nagyszerű sportember előtt.
Emlékezzünk közösen Sárosi György doktorra! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 1.
Hercegszántó beírja magát a futballtörténelembe
1941. szeptember 15-e (egy hétfői nap) nem sokban különbözött a többi naptól Hercegszántó lakóinak életében.
A szerb határtól egy erősebb szabadrúgásnyira lévő falu férfi lakosságának jelentős részét magával rántotta a világháború, a németek éppen Kijevet támadták, már túl voltunk Kassa bombázásán, Magyarországon a Bárdossy kormány volt hatalmon, Pesten Kalmár László új filmjére, a Szűts Mara házasságára özönlött a nép.
Hercegszántón csak az Albert család életében volt ünnep ez a nap.
Fiúk született, aki a keresztségben a Flórián nevet kapta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – Bevezető
Meg nem mondom már, hogy ki említette először (csak az a biztos, hogy vagy Rákosi Gyula, vagy Szűcs Lajos volt az illető) de az biztos, hogy a magasabb hegyeken még álltak a hóemberek.
2011 januárját írtuk, de a mondatok már a szeptembert simogatták.
Annak is a legközepét.
– A Fóri is 70 éves lesz az idén… – mondta a két örök harcostárs valamelyike, ám ott és ekkor ezzel ennél többet nem nagyon lehetett kezdeni.
Aki mondta nem tudhatta: ez volt az a mondat, amely megindított bennem valamit. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések „A FOTELSZURKOLÓNAK”
Kedves olvasóink, Fradista barátaink!
A Fotelszurkoló a bemutatkozó írása óta 100-szor jelentkezett mérkőzésről, vagy évértékeléssel. Eleinte rögtön a mérkőzés után, majd később amikor haza érkezett a szentélyből. A sors fintora, vagy az élet rendezte így, hogy az Újpest meccs volt a századik, azt nem tudni, de ma már tény, hogy a jubileumi írás után messze repítette a sors, így a 101. rész még várat magára, helyette jöjjön egy különkiadás.
Zöld-fehér forgácsok: Röpködő hálóőr
Ha manapság az összeállításokat böngészem – nem igazán lelkesítő eligazodni a sok külföldről érkezett játékos között -, döbbenten kell nyugtáznom, alig van magyar kapus.
Hová tűntek, meg nem mondom.
Az én időmben volt alkalmunk megjegyezni a nevüket. Az Újpest legendás, háromszoros bajnokcsapatában Tóth György, őt követve pedig Károlyi Diósgyőrből. Bukovi Márton MTK-jában Solymosi, utána a Grosics mögött örökös tartalék, Gellér Sándor. Szegeden, majd a Vasasban Bakó, neki nem tett jót a fővárosi levegő, Dorogon, utóbb a MATEOSZ-ban Grosics, akit aztán a Honvédba költöztettek.
A MATEOSZ külön történet. Stílusosan játszó, kitűnő csapat, fedezetsorában Zakariás, csatársorában a kitűnő balösszekötő, Zsolnay. Kellemetlen ellenfele a nagycsapatoknak is, kivált, ha Grosics lehúzta a rolót, ami gyakran megesett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A FRADISTÁKAT IS ÉRDEKELHETI
Őszintén szólva nem szoktunk hozzá, hogy rangos tudományos folyóiratok elkényeztessék a sportrajongókat. Azonban a Hadtörténelmi Közlemények legújabb (2012/2) száma ez alól igen kellemes kivételt jelent. Ugyanis a közelgő londoni olimpia alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata rangos szerzők tollából hat komoly sporttörténeti tanulmányt közöl. Ezek közül kettőnek van kifejezetten Fradi vonatkozása is.
A szeretet és barátság jegyében
A Fradi öregfiúk Csongrádon
Május 1-jén a Ferencváros öregfiúk csapata hírverő mérkőzést játszott Csongrádon. Több mint ezer néző várta őket, sokan zöld-fehér mezben. Hihetetlen fogadtatás, remek hangulat volt.
dr. Sárosi György – Kézzel írt emlékezés
dr. Sárosi György közelgő századik születésnapjának méltó megünneplésére szeretném felhívni minden Fradista figyelmét, írásommal. A megemlékezések legszebb pillanata az lenne, ha a hamvait Genovából haza hoznánk, és magyar földön a pesti családi sírban helyeznénk örök nyugalomra. dr. Sárosi György minden idők egyik legkiválóbb labdarúgója volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Egy Fradi-szív adománya
Keresem a szavakat, de nem találom. Hárman vagyunk a szobában, körbevesz minket több mint száz év emléke. Lopva egymásra nézünk, de csak fátyolos szemeket látunk. Egy pillanatra felrémlik a három évvel ezelőtti kezdet. Akkor még csak mi voltunk, a hitünkkel, az elszántságunkkal, hogy feldolgozzuk azt, ami a családjainkon kívül a legtöbbet jelent. A Ferencváros labdarúgásának a történetét. Most is hárman vagyunk a szobában, de a hitünk mellett már körbe vesz minket a történelem. Könyvek, újságok, fotóalbumok, relikviák. Több, mint száz év. Gabriel García Márquez kolumbiai író Száz év magány című regényében egy család történetén keresztül próbálja megfejteni létezésünk valódi okát. Nekünk könnyebb dolgunk van, csak körbe kell nézni a szobában, csak fel kell lapozni az újságokat, a könyveket, csak át kell adni magukat a képek meséinek, csak meg kell érintő a több évtizedes érméket, zászlókat, kupákat és tudni fogjuk, hogy miért is létezünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
