Az Üllői úti stadion: A tervezéstől az 1911-es átadásig
„A sporttelep az egyesület élete, ettől függ léte vagy nem léte”
(Mattyók Aladár, az FTC-pálya tervezőmérnöke)
Az „ős otthon”, a Soroksári úti kis pálya az első évtized végére szűknek bizonyult. Az új pálya létrehozásáról az egykori FTC-évkönyvben így emlékeztek:
Az 1908. évben a székesfővárostól pályaépítésre kért területet az Üllői úti honvéd gyalogsági laktanya mellett úgyszólván abban a pillanatban ragadta el tőlünk a katonaság, mikor a tanács már nekünk akarta adni. Ezzel a telekszerzési akciónk némi halasztást szenvedett, de a főváros mérnöki hivatalának jóindulatú támogatása mellett nemsokára találtunk más területet, mégpedig jobbat az előbbinél.
Az Üllői úti sportpályánk területét, melyet kérelmünk előterjesztése után egy év múlva, 1909. június havában engedett át részünkre a székesfőváros tanácsa, megszerezvén a törvényhatóság hozzájárulását is.
Meglévén a telek, a klub most már minden igyekezetével a megépítéshez szükséges, meglehetősen nagy tőke összehozásán fáradozott. Tudtuk, hogy saját erőnkből erre képtelenek vagyunk, anyagi erőink gyengék, pedig ha már alkotunk valamit, annak méltóan nagynak, erősnek kell lenni.
Felhívásunkra a polgárság áldozatkészségének igazán impozáns jelét adta.
Rövid idő alatt olyan összeg állott rendelkezésünkre, melyre támaszkodva megkezdhettük építkezéseinket.
Ha nem is egy hét alatt, de a szükséges pénz összegyűlt, s az építkezés hamarosan megindult. Az építkezést óriási érdeklődés kísérte. A napilapok hasábjain a hír gyorsan terjedt: a Ferencvárosi Torna Club pályát épít a kies Népliget sarkánál!
1910. június 2-án kedves meglepetés érte a korabeli Fradistákat. A. H. Bell, a már Budapesten járt kitűnő Wanderers-játékos egy szép levelet küldött, amelyben bejelentette, hogy az FTC új pályájának részvényeire jegyezni óhajt! Idézet a levélből:
A legőszintébben gratulálok az FTC-nek legutóbbi gyönyörű eredményeihez, különösen pedig, hogy fair úton megverték a Barnsley-t is! Valóban nagyszerű győzelem ez az Önök részéről és megerősíti azt a véleményemet, melyet ottlétemkor nyilvánítottam, hogy az FTC csapata a legjobb, mellyel a kontinensen. szemben álltam. Az FTC-pálya építésére szeretnék a magam részére részvényt jegyezni és mellékelve küldök egy csekket az első befizetésre
A Sport-Világ így kommentálta a szinte egyedülálló esetet:
íme így ír egy angol amatőr futballista messze idegenbe, mert szereti a sportot. Megszerette azokat is, akik szintén a sportért lelkesednek és siet érzelmeinek őszinte, kedves megnyilatkozásban kifejezést adni. Részvényt jegyez egy magyar sportpályára, amelyet tán soha nem is fog látni … íme ilyen szép gyümölcsei vannak a barátságos, vendégszeretőm fogadtatásnak. Ne is feledkezzenek meg soha erről egyesületeink, mert az, az ideális és természetes állapot, hogy versenyben ellenfelek, verseny után jó barátok legyenek!
1910. június 20-án a Ferencvárosi Versenypálya Részvénytársaság tagjai összesítették az addig beérkezett részvényeket. Az összeg láttán örömmel nyilatkozták:
– Olyan pálya fog ebből a nagy tőkéből a Hungária út és az Üllői út kereszteződésénél, a kies Népliget sarkával szemben fekvő, mintegy 7.200 négyszögölnyi területen épülni, amely nemcsak a futballisták, atléták, teniszezők, vívók és tornászok, de a mérkőzésekben gyönyörködő nézők igényeit is minden tekintetben ki fogja elégíteni …
Mattyók Aladár, Horváth Ferenc, dr. Springer Ferenc és Malaky Mihály, a labdarúgók ” atyja”, sorra járták a külföldi pályákat, hogy a hasznos tapasztalatokat felhasználva minél jobb, szebb sporttelep szülessen az Üllői úton.
dr. Springer Ferenc
Horváth Ferenc
Az első fénykép az Üllői úti pályáról
1910. december 25-én megjelent az első fénykép az épülő Üllői úti pályáról. A sporthírlap fényképén az A tribün látható, a pályán még a felvonulási épületek vannak. Ez a fénykép minden Fradistának szép karácsonyi ajándékot jelentett.
Az első fotó az FTC-pályáról
Történelmi edzőmérkőzés
1911. február 5-én már az új Üllői úti pályán pattogott a labda. Igaz, egyelőre csak amolyan pályaismerkedésnek szánt edzőmeccsen. A sajtó jelenlévő képviselője nem áradozott:
Az FTC – az URAK (Újpest-Rákospalotai Atlétika Klub) ellen új pályáján játszott, több tartalékkal. A pálya maga csúszós és méretei abnormálisan nagyok a hazai viszonyokhoz képest. Az utolsó kifogás, hogy szeles a pálya.
A „történelmi” edzőmérkőzést egyébként a Fradi 2-0-ra megnyerte ugyan, de a látottak nem elégítették ki a korabeli szurkolókat. A főpróba tehát nem sikerült valami fényesen, de a bemutató, a pályaavató mérkőzés annál emlékezetesebb.
„Én nyitottam ki az FTC-pálya kapuját … „
A magyar sport történetében új fejezet élén fog állni a holnapi 1911. február 12-ei dátum. Ezen a napon nyílik meg a főváros ötödik nagy sportpályájának a kapuja. Holnap
az óriásnak született Ferencváros
főkapuját nyitja ki Bárczy István polgármesterünk.
Készen, régen készen van nálatok jó ferencvárosiak az, ami kell a jó sport megteremtéséhez, a magyar név nagyobb dicsőségéhez. Ott van az a szív és lélek, amivel bele kell fogni minden magyarnak és minden más embernek, ha sportot kíván kultiválni. A zászlórúdon majd felrepül a háromszínű magyar zászló. Aztán messze-messze alatta a másik két zászló. Először a vendégeké és csak az alatt a Ferencvárosé. Jeléül annak, hogy itt igaz magyarnak lenni az első és a fő. Aztán házigazdák vagyunk és előbbre valók a többiek és utoljára mondjuk, hogy itthon vagyunk mi, ferencvárosiak…
Bárczy István polgármester nem mint polgármester, hanem „csak” mint az FTC dísztagja fárad oda ki holnap reggel, s mint ilyen, fogja kinyitni ennek az ideiglenes főkapunak az ócska lakatját. A Sport-Világ csak arra kéri szeretett polgármesterünket, a jó sportembert, hogy tegye el azt a rozsdás kis kulcsot, amelyiken a kis ezüstlemezre bele van vésve, hogy „én nyitottam ki az FTC-pálya kapuját.”
Valamikor szívesen fog emlékezni arra, hogy újabb magyar sportpálya bokrétaünnepén miként mondta a főváros közönsége nevében és minden magyar ember nevében is: „Isten áldása legyen a becsületes munkán – a Ferencvárosi Torna Club által létesített sportpályán.”
A korabeli sportújságban megjövendöltek azután másnap beteljesedtek.
1911. február 12-én délelőtt érkezett meg a polgármester autója az új pálya kiskapuja elé, amely a mai Könyves Kálmán krt.-i részre esett. A kapuban dr. Springer Ferenc az FTC elnöke köszöntötte, majd átadta neki a pálya bejárati kulcsát. Bárczy kinyitotta a kaput és őt követően bevonultak a pályára a meghívott vendégek. A tribün alatti tornateremben egy kis uzsonna keretében találkoztak a tervezőkkel, kivitelezőkkel (Mattyók Aladár, Jánszky és Szivessy műépítészek, Wellisch Lajos kivitelező). Mattyók Aladárnak, aki később az FTC alelnöke is lett, a díjtalan közreműködésért a pályaigazgatói címet ajánlották fel.
A meghívott vendégek a pályaavatón
Az FTC pálya avatásán: középen, szőrmegallérral, Mattyók Aladár tervező, bal szélen Takács István főpallér
A pályaavatóról a korabeli sajtóban így írtak:
1911. február 12. Felejthetetlen nap a Ferencvárosi Torna Club történetében: az új Üllői úti pálya avatásának napja. Sportkörökben mindenki felfigyelt a nevezetes eseményre.
A Nemzeti Sport is meleg hangon méltatta a ritka eseményt:
Akárhogy nézzük, monumentális alkotás és örvendenie kell minden tisztességes érzésű sportembernek, hogy létrejöhetett. Bár volna elég erő mihamarább még másik tíz egyesületben, hogy saját pályát teremthetne magának, ha nem is olyan fényeset, mint a Ferencvárosé. Az bizonyos, hogy irigységgel szemlélheti mindenki a legújabb futballpályát. De ha igazságosak akarnak lenni az emberek, be kell látniok, hogy sok esztendő keserves munkájának az eredménye ez. Tessék a többi egyletnek is úgy dolgozni, mint ahogy az FTC tudott, s a munka gyümölcse nem fog elmaradni.”
A mintegy 80 m hosszú és 14 m magas nagy tribün 4.500 ember befogadására alkalmas. A nagy tribün éppen a József főherceg lovassági laktanyával szemben épült és földszinti helyiségeiben vagy 20 szoba, öltözők, minden helyiség mellett fürdő és tágas tornaterem van végig a tribün alatt.
Szemben a nagytribünnel – az Üllői úti oldalon – van a fedett állóhely, szintén 80 m hosszúságban. A nagy tribün előtt és oldalt betonlépcsőzet fut félkörben. A nagyszabású sporttelep arányai már teljes mértékben kidomborodnak, és ha a mintegy 48.000 korona költségen felépülő klubház és az 50 m hosszú beton úszómedence is elkészül, akkor a székesfőváros egyik nevezetessége lesz az új sporttelep.
A pályaavató mérkőzés
1911.II.12., Üllői út: FTC – MTK: 2-1 – pályaavató mérkőzés
Az első bajnoki mérkőzés délután fél háromkor kezdődött. A sors szeszélye folytán az év első fordulójára esett az FTC – MTK örökrangadó. Fagyos, zord, havas időben is tekintélyes létszámú közönség látogatott ki az első Üllői úti mérkőzésre.
FTC-MTK 2-1! A fradisták már az első percekben vezethettek volna, de a játékvezető tévesen nem ítélt gólt. Schlosser a labdát fogó kapust meglökte, a kapus kiejtette a labdát és Slózi a kapuba rúgta. Az akkori szabályok szerint a kapus lökése megengedett, szabályos volt …
A 29. percben aztán mégis az FTC szerezte meg a vezetést. A kitörő Schlossert Bíró leszerelte, de az elpattanó labdára Slózi rárohant és óriási lövéssel a kapuba küldte. Megszületett az új pálya első gólja! Két perc múlva Schlosser lövésébe Révész kézzel nyúlt bele, a megítélt 11-est Schlosser a sarokba helyezte. Félidő 2-0!
A második játékrészben felülkerekedett az MTK és Farkasnak sikerült szépíteni. Az első „idegen” gól tehát az új pályán az ő nevéhez fűződik. Majdnem ki is egyenlített az MTK: Farkas beadását Sebestyén kapura fejelte, Fritz már kifutott, de a kapuba rohanó Weinber a gólvonalról kifejelte a labdát. Havas bíró gólt ítélt, de a gólbíró (akkor ilyenek is működtek) figyelmeztetésére megváltoztatta döntését, maradt a 2-1. Az FTC győzelemmel avatta új otthonát!
Nagy Béla, Hoppe László írásainak, és az OSZK digitális mikrofilm archívumának felhasználásával
Előző rész: A Soroksári úton – Következő rész: 1911-1919
– ɱ –
KP3,
Magával a tulajdonjog kérdésével én sem nagyon találkoztam még sehol. Inkább a stadionfejlesztésről esik több helyen is szó: lásd a stadionok további részeit (igyekszünk semmi fontosat nem kihagyni a fellelhető forrásokból)
Kedves Szerkesztők!
Jól megkésve bár, de köszönöm a válaszokat!
2011 óta történt ugyan egy-két változás, de vélményem szerint ezt a tulajdonjogi kérdést illett volna tisztázni. A legújabb stadion megépítésével tudtommal végleg állami tulajdonba került a stadion és az „alatta” található telek is, az FTC pusztán a létesítmény üzemeltetésére jogosult, amit jelenleg egy külsős cég végez.
Remélem ezekben a jogi kérdésekben egyszer majd tisztán lehet látni.
Nagyon szívesen, így egy igazi kuriózum lettél oldalunkon, aki bő hét évvel később tért vissza, hogy megnézze kapott-e választ 😉
Legjobb tudomásom szerint az FTC 99 éves „rendeltetésszerű használatra” kapta meg a területet. (Ez nemzetközi jogi fogalom, így kapták meg az angolok is Hong-Kongot, melyet 99 után vissza is adtak Kínának.) Ez tehát azt jelenti, hogy 2008-ban az ingatlan mindenképpen visszakerül az illetékes önkormányzat tulajdonába. így a Club sohasem volt jogilag >tulajdonosa< a területnek, csak "rendeltetésszerű használója" – ami magában foglalta a szükséges létesítmények kiépítését is.
A részletek után Nagy Béla hiába kutatott. Ha mégis maradt valami hivatalos irat ez ügyben, az Budapest Főváros Levéltárában található.
fradista üdvözlettel
YSE
Idézek Major János -Nagy Béla – Várszegi János: Zöld-fehérben c. könyvéből:
„…így történt, hogy 1909. június 7-én a főváros törvényhatósága az Üllői úton ÁTENGEDTE a kívánt területet az egyesületnek. A szerződést 10 évre kötötték, és több olyan pontot tartalmazott, amely az FTC érdekein túl az egyetemes magyar sport ügyét is szolgálta …”
„Ha az FTC a szerződést megszegi, akkor Budapest Tanácsa azt felbontja, és a telken lévő építmények a főváros birtokába kerülnek”
Tisztelt szerkesztők!
A fen említett cikkből nem derül ki egyértelműen hogy az üllői úti ingatlan kinek a birtokában állt a háború előtt. Nagy Béla 1974-ben kiadott összesítő kiadványában emlékeim szerint az egyesület úgy kapta meg – tehát tulajdonolta – a területet, hogy azon biztosítja a sportolási lehetőséget. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert véleményem szerint a telket és a rajta álló stadiont a rendszerváltás idején a kárpótlási törvény szerint VISSZA KELLETT volna adni az egyesületnek. A jelenlegi stadiont valóban az állam építtette, de az előtte lévőt az FTC tagjai, saját erőből. Nagyon érdekes kérdés hogy milyen jogon adta el később az állam egy angol tulajdonosnak, holott az korábban nem volt állami tulajdon. Érdekelne ezügyben az önök „történészi” álláspontja, valamint az esetlegesen erről az FTC-nél megtalálható iratok!
volt szerencsém az „A” tribün alatti öltözőket és a tornatermet használni. Nosztalgiával gondolok azokra az időkre, csodálatos atmoszférája volt a stadionnak, a klubháznak, soha nem felejtem el. Akkori sporttársaimmal még most is találkozunk 2x évente, ez a közösség azóta sem tud elszakadni egymástól.
Köszönjük!
Annak is tudnék örülni, de nagyon, ha látnám az új stadionunk építését. Ha ott még bérletes is lehetnék, azt már Isten ajándékának tekinteném.
Gratulálok, ezt minden fradistának olvasnia kéne. Nagyszerű, hogy a majdnem száz éve történtekről ennyi emlék megmaradt és vannak is olyanok akik ezt ápolják és elérhetővé teszik számunkra.
Az egésznek volt egy hátulütője, aminek mostanában isszuk meg a levét. A telket az FTC nem tulajdonul, hanem 99 évre használatra kapta meg. A telek tulajdonosa a fővárosi önkormányzat maradt. Ezért kellett a telket napjainkban külön áruba bocsátani.
Egyébként Bárczy istván akkor polgármester volt, aki a várost ténylegesen irányította. Főpolgármester csak jóvakl később lett. Akkoriban a főpolgármester a kormány embere volt, aki az önkormányzat törvényes működésére felügyelt. (Mint másutt a főispán.)