Alberttól – Zsiborásig

Lisztes Krisztián: 50

Krisztián pályafutásáról egy regényt lehetne í­rni, hiszen abban a 25 évben, amit „hivatalosan” a pályán töltött benne van minden: felfedezés, kaland, sérülés, siker és könnyek. Egy olyan korban volt a magyar labdarúgás egyik legfényesebb csillaga, amikor a szurkolók már lassan el is felejtették, hogy milyen érzés egy olyan labdarúgót látni a pályán aki szinte egymaga képes eldönteni egy mérkőzést és aki olyan cseleket és trükköket tud bemutatni, amiért érdemes meccsre járni, amiért érdemes rajongani és imádni ezt a csodálatos játékot. Ettől függetlenül pályafutása nem tudott kiteljesedni, közbeszólt a magyar labdarúgás szí­nvonal esése (a 90-s években egyedül az 1996-os olimpián vettünk részt, de VB-re és EB-re nem jutottunk ki), valamint egy súlyos sérülés. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kocsis György

Kocsis György

Már gyermekként egy nagy jegenyefáról figyelte a találkozókat az Üllői úti pályán.

Egy kicsit később, már futballistaként került a Ferencváros kötelékébe egy kis csapatból, a pesterzsébeti EMTK-ból.

Dékány Pofi helyére érkezett és három éven át megbontathatatlan párost alkottak Vilezsál Oszkárral a fedezetsorban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Szkukalek Igor: 50

Szkukalek Igor

Huszonöt esztendősen került a Fradihoz a cseh Drnovice csapatából. Csank Jánosnál, majd Garami Józsefnél is a középpálya bal oldalán szerepelt. Az első két idényben a csapat alapembere volt.

A harmadik szezonjától folyamatosan kiszorult a csapatból. Ebben sérülései valamint Leandro leigazolása, majd Huszti visszatérése is közrejátszott. Pintér Attilánál már csak csereként lépett pályára, majd László Csabánál már csak felkészülési találkozókon illetve egy pécsi kupamérkőzésen kapott lehetőséget.

2002 augusztusában ment a legjobban a játék Igornak. A rendkí­vül hasznos mezőnymunkája mellett a góllövésből is kivette a részét, előbb a Honvéd (4-0), majd az UEFA kupában az AEL Limasszol (4-0) ellen is a kapuba talált. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Józsa Miklós: 65

Józsa Miklós

Nyolc évesen került a Fradihoz, 1972-ben lett az FTC tagja, 19 éves koráig végigjárta a ranglétrát az előkészí­tő csoporttól a Vincze Géza edzette ifi I-ig.

Két ifi-bajnokcsapatban is szerepet kapott (1977/78 és 1978/79), 1979-ben tagja volt az U20-as világbajnokságon szereplő Rákosi Gyula edzette magyar válogatott keretének is.

Aztán az ifiből már jókora kerülőúton jutott el a Ferencváros első csapatáig.

Előbb kölcsönadták az Épí­tőknek, később lekerült Kecskemétre, majd a katonaság alatt a H. Szabó Lajos SE csapata következett. 1983-ban „tért vissza” nevelőegyesületébe.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Wilhelm Gyula

A hat Wilhelm fiú közül szinte mindegyik szerette a labdát. A kis Gyula a Soroksári úti KAOE pályán töltötte ideje jelentős részét és ekkor még beérte a labdaszedés „mesterégével”. Egy próbajáték után az FTC ificsapatába került, később már a tartalékok között szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ombódi Imre

Ombódi ImreA negyvenes évek elején került a Ferencvároshoz. 1948-ig játszott az ifiben, több bajnokcsapat tagja is volt. Ezt egy év követte a tartalékok között, majd 1950 tavaszán a nagycsapatban is bemutatkozott, ahol 1958 nyaráig szerepelt. Dékány dr. és Dalnoki mellett Ombódi volt a harmadik olyan ferencvárosi játékos, aki végigfocizta az ÉDOSZ, majd a Kinizsi korszakot.

A klub történetének egyik hí­res Jolly Joker játékosa volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ormai Ferenc

A Kőbányai Drasche csapatában kezdte pályafutását. Innen a Debreceni Honvédhoz, Palotás István edző csapatába került, aki megtalálta a számára legmegfelelőbb posztot, a védelem közepén. Ezután a Budai Spartacusba igazolt, ahonnan az NB II-es válogatott tagja lett. Ekkor figyelt fel játékára Mészáros József, aki 1962-ben leigazolta a Fradiba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ónody Andor

A Kispest csapatában kezdett futballozni. 20 éves került a budapesti Elektromos csapatába, majd az 1942/43-as bajnokságban már a NAC szí­neiben rúgta a labdát. Fiatal feleségével költözött le Nagyváradra, és a pálya közelében kapott lakást. Légvonalban alig száz méterre lakott a pályától.

Két évig rúgta Váradon a labdát. A közönség nemcsak mint nagyszerű védőjátékost, de mint kapuvédőt is szí­vébe zárta.

1944 végén ő volt az a nacista, aki a legjobban szerette volna, ha a NAC Budapesten a saját neve és szí­ne alatt venné fel a küzdelmet a Hadi Bajnokságban. 1945 után a Ferencvárosba igazolt. Innen lett válogatott is.  Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2027. január 9.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK